A Büntetés-végrehajtási Szervezet honlapján a közérdekű adatok között, az ötmilió forintot meghaladó szerződések táblázatában is szerepel a magyar raboknak szánt telefonbeszerzés, amelyről a Bors írt hétfőn.

A szerződés tárgya:

20 000 db telefonkészülék beszerzése fogvatartottak részére, nem nyilvános mobil hírközlési szolgáltatás biztosítása, ügyfélszolgálati rendszer üzemeltetése.

A szerződő fél a Magyar Telekom Nyrt T-Systems, a szerződéskötés időpontja 2015. április 8., a határozott idejű szerződés kezdete 2015. április 16. volt. A szerződés végének a rubrikájában annyi szerepel még: „az egyedi felhasználói szerződés határozott időre jön létre, az adott feltöltés felhasználásáig, vagy lejáratáig szól".

A szerződést a dokumentum szerint bruttó 41 milliárd 910 millió forintra kötötték meg (elvileg E ft-ban vannak megadva az összegek). Ez rabonként átlagosan 2 millió 95 ezer forintot jelentene, a táblázat alapján azonban nem egyértelmű az összeg nagyságrendje, elképzelhető, hogy itt valamilyen elírás történt. Az ügyben többek között az összegre vonatkozóan is elküldtük kérdéseinket a BVOP sajtóirodájának, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket. (Frissítés: Tényleg elírás volt, 42 millió a helyes összeg, részletek itt.)

A 20 ezres szám azt jelenti, hogy tényleg minden rabnak juthat telefon. A Büntetés-végrehajtási Szervezet évkönyve szerint 2014 végére 17890 rab ült magyar börtönökben.

A büntetés-végrehajtási törvény kimondja, hogy

• „az elítélt a szabadságvesztés végrehajtási fokozataira és rezsimjeire vonatkozó rendelkezések szerinti gyakoriságban és időtartamban telefonhívást kezdeményezhet”
• „a házirend előírásainak megfelelően kizárólag a bv. intézet által kijelölt telefont használhatja”
• a telefonbeszélgetés ellenőrizhető, indokolt esetben megszakítható
• ha az elítéltnek muszáj a védőjével beszélnie, de nincs pénze telefonálásra, akkor a telefonbeszélgetés költségét a bv. intézet megelőlegezi.

Az elítéltek fogház, börtön vagy fegyház fokozatban ülik le a büntetésüket. A fogház a legenyhébb, a börtön közepes, a fegyház a legszigorúbb. Mindhármon belül van három különböző rezsim: szigorúbb, általános vagy enyhébb. Hogy ki mennyit telefonálhat, az attól függ, melyik fokozatban és azon belül melyik rezsimben raboskodik.

A hatályos igazságügy-miniszteri rendelet szerint ennyit telefonálhatnak az elítéltek a kapcsolattartójukkal hetente:

• 2*5 perc: szigorúbb rezsim a fegyházban
• 2*10 perc: szigorúbb rezsim a börtönben
• 3*10 perc: általános rezsim a fegyházban, a börtönben és szigorúbb rezsim a fogházban
• 4*10 perc: enyhébb rezsim a fegyházban
• 5*10 perc: enyhébb rezsim a börtönben, általános rezsim a fogházban
• 5*15 perc: enyhébb rezsim a fogházban.

Az előzetes letartóztatásban lévők, tehát azok, akiknek bűnösségét jogerős ítélet nem mondta ki, naponta 10 percet, az enyhébb rezsimben 15 percet telefonálhatnak a kapcsolattartójukkal.

Ezekbe az időkeretekbe a védővel folytatott beszélgetés nem számít bele, és a "méltányolható esetben" engedélyezett telefonos ügyintézés ideje sem.

Ilyenek a telefonálási szabályok

A telefonhasználat részletes szabályait az adott intézet házirendje tartalmazza. A Fővárosi Bv. Intézet honlapján közzétett tájékoztató szerint ott például ezek a telefonálás szabályai:

• Kártyával, letéti pénz terhére tudnak telefonálni a rabok.
• A készülékek nem hívhatók vissza.
• Az időkeretből megmaradt perceket nem lehet későbbi napra átvinni.
• A tárcsázás, kicsöngés ideje is beleszámít a keretbe.
• Csak az engedélyezett, nyilvántartott kapcsolattartókat lehet hívni.
• A körletfelügyelőnek kell jelezni a telefonálás szándékát. A rab megmondhatja, hogy melyik napszakban lenne érdemes szerinte telefonálnia, de ezt a körletfelügyelőnek nem kötelessége figyelmbe venni.
• A telefonbeszélgetéseket (a védővel folytatottakat kivéve) ellenőrzik.