Mindenki elismeri, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen komoly változásokra lesz szükség, a megoldást azonban házon belül nagyon eltérően látják a különböző karokon. Sokan azt szeretnék, ha az egyetem ismét csak az egykori Közgáz magját jelentő gazdasági karokból állna, és leválnának a volt kertészeti egyetem karai. A Corvinus így egy erős üzleti egyetemmé válhatna, amiért a hallgatók komoly tandíjakat is hajlandók lennének kifizetni. Forrásaink szerint a mostani együttélés miatt a jól menő gazdasági karoknak évente 500 millióval kellett kisegítenie a kertészeti, élelmiszer-tudományi és tájépítészeti karokat. Az egyetem rektora szerint viszont nem lenne jó a szétválás: az agrárképzések a Corvinus kebelén belül maradva is hasznos együttműködést tudnának kezdeni a gödöllői Szent István Egyetemmel.
Önnek mi jut eszébe, ha azt mondják Közgáz? És mi, ha azt, hogy Budapesti Corvinus Egyetem? Utóbbi kérdésre most is a leggyakoribb válasz az, hogy „ja, az a Közgáz”. Pedig az egykori Marx Károly, majd Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem már legalább 15 éve különböző volt egyetemekkel és főiskolákkal él jobb vagy rosszabb házasságokban.
A Közgáz 2000-ben az Államigazgatási Főiskolával egyesült. Az így létrejött Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemnek azonban 2003-ban tovább kellett bővülnie. Akkor ugyanis a felsőoktatási törvény azzal kényszerítette ki az újabb integrációt, hogy az egyetemi rang eléréséhez több karon és több tudományterületen kellett oktatni.
Kellett tehát keresni valakit, aki nem gazdaságtudományi képzéseket folytat.
Kapóra jött, hogy a volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemből lett három karnak 2000 és 2003 között nem igazán vált be a házasság a gödöllői központú Szent István Egyetemmel (SZIE). Az utolsó csepp állítólag az volt a pohárban, hogy a SZIE el akarta adni a kertészeti értékes, de rossz állapotú Villányi úti területét (ilyen hírek most májusban is elterjedtek, de a jelen állás szerint bármi is történjen, a Villányi úti campus megmarad). Végül a kertészetis karok csatlakozásával jöhetett létre 2004-ben a Budapesti Corvinus Egyetem. Miután a volt államigazgatási főiskolából lett Közigazgatástudományi Kar 2012-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem része lett,
Palkovics László felsőoktatási államtitkár a múlt héten bejelentette: profiltisztítást szeretnének, és több felsőoktatási intézménynek ésszerűsíteni kell a szervezetét. Az államtitkár azt mondta, ésszerűbbnek látszik, hogy a Corvinus három budai kara a Szent István Egyetem agárképzését erősítse: vagy csatlakozzon át, vagy fűzze szorosabbra az együttműködést Gödöllővel.
A Corvinusról való leválást meglepő módon a Corvinus pesti karain is sokan szeretnék. „Nem nagyon talál most a pesti karokon olyan embert, aki ne azt akarná, hogy a budai karok leváljanak” – mondta egyik corvinusos forrásunk.
Vajon tehát visszafordul az idő, és újra lesz Közgáz? Ez azért nem ilyen egyszerű.
Ugyan a Corvinus pesti és dunai oldala már tíz éve egy egyetemhez tartozik, vannak olyan oktatók, akik még alig jártak a Villányi úti karokon. „Az elmúlt tíz évben egészen konkrétan egyszer voltam a budai campuson, az is egy diplomaosztó volt, más miatt soha nem kellett odamennem” – mondta az Indexnek egy közgázos oktató. Egy másik tanár azt mondta: a viszonyt inkább a békés és neutrális egymás mellett élés jellemezte. A felsőoktatási államtitkár júniusban keményebben fogalmazott. Szerinte az egyetem két campusának semmi köze egymáshoz, „az integráció szintje nulla”.
Pedig az egyetemek egyesülésének épp az lenne az értelme, hogy a párhuzamos képzéseket kiiktassák, a különböző területek erősítsék egymást, a működés pedig racionálisabb és olcsóbb legyen.
Máig nincs viszont közös könyvtára a Corvinusnak, mindkét oldal megőrizte a magáét. Külön nyelvi központja van a pesti és a budai oldalnak. Több olyan gazdasági jellegű képzés folyik egyik és másik oldalon is, amelyeket lehetett volna egyesíteni, de ez nem történt meg. Nem lett közös a matematikaoktatás sem, pedig a kertészetis vagy élelmiszer-ipari szakokra járó mérnökhallgatóknak ugyanúgy fontosak az erős alapok, mint a közgazdászoknak.
Egy forrásunk elismerte: lehet, hogy az egyesülést sokszor a közgázosok vélt felsőbbrendűsége akadályozta. Mivel jóval több hallgató járt a gazdasági karokra, ott minden szervezeti egység eleve nagyobb volt.
A közgázosok hozzáállása ezért alapvetően az volt, hogy a kertészetisek egyszerűen olvadjanak be, ők persze ezt gyarmatosításnak fogták fel
– világította meg a viszonyt egyik forrásunk. Sokan nagyon rossz néven vették, hogy a már a bíróságon zajló nyelvvizsgabotrányban az Élelmiszer-tudományi Karon működő nyelvvizsgaközpont is érintett volt. Bár a vizsgaközpontnak csak a kar adott helyet, és az igazából az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjának kihelyezett vizsgaközpontja volt, nagyon rosszat tett az egyetem hírnevének, hogy a hírekben sokáig mindenütt a Corvinus nyelvvizsgaközpontjaként emlegették a helyet.
Voltak azért próbálkozások, hogy valamilyen előnyt kovácsoljanak a kényszerházasságból. Megpróbálkoztak a pesti környzetvédelmi intézet és a budai tájépítészeti kar együttműködésével, de ez nem hozott sok eredményt. Próbálkoztak azzal is, hogy szorosabbra fűzzék a Közgáz egykori agrárgazdaságtani tanszékének és a budai karokon folyó agrár jellegű képzéseknek a kapcsolatát.
A Corvinus komoly összegeket invesztált a népszerű szőlész-borász mérnök képzésbe is, amihez sikerült szinte az összes nagy borászt megnyerni. A képzés valahogy mégsem tudott önfenntartó lenni.
Belül sok feszültséget szült a pesti és a budai karok közötti aránytalanság is. A hallgatók kb. 70 százaléka ugyanis a pesti karokra jár. Csak a Gazdálkodástudományi Karon van a Corvinus összes hallgatójának több mint a fele (kb. 6500 diák), a budai karokra összesen nem járnak ennyien. A tandíjaknak és a sok külföldi hallgatónak köszönhetően a Gazdálkodástudományi Kar hozza a bevételek 60 százalékát. Mindeközben a szenátusban mind a hat karnak azonos szavazati joga van, amit sokan aránytalannak tartanak. Több kezdeményezést így a három budai kar bármikor meg tudott csáklyázni, sorolta a sérelmeket egy oktató, holott a tanár szerint a budai karok önmagában a Corvinus névnek köszönhetően kifejezetten sokat profitáltak a felvételiknél vagy a pályázatok elnyerésekor.
Volt olyan belső megállapodás is, hogy a három budai és a három pesti karnak egyaránt nullszaldósnak kell lennie. Miután ez a kertészettudományi, élelemiszer-tudományi és tájépítészeti karoknak nem sikerült,
A közgázosok közül ezért most sokan azt mondják: ha leválnának a Corvinusról a budai karok, ezt a pénz a jövőben magukra fordíthatnák. „Nekünk Béccsel, Varsóval, Prágával, sőt párizsi intézményekkel kell versenyeznünk. Olyan egyetemekkel, amelyek a miénknél sokkal nagyobb költségvetéssel rendelkeznek. Ha szétválunk, legalább magunkra tudunk fókuszálni" – latolgatta a jövő esélyeit egy oktató.
Az ugyanakkor mindenki elismeri, hogy önmagában a három kertészetis karral nincsen semmi probléma. Az országban egyedülálló képzéseket folytatnak, komoly kutatások zajlanak, sok publikációjuk van. Most értek el odáig, hogy angol nyelven is meg tudnak hirdetni képzéseket, amivel több külföldi hallgatót fogadhatnak (most a Corvinus külföldi hallgatóinak csak 15 százaléka jár erre a három karra).
A finanszírozási nehézségek sem minden esetben tudhatók be a budai karok hibájának, az az egész agrárképzés helyzetéből fakad. A képzés állami támogatása nem magas, a költségigénye viszont jelentős: laborokat, üvegházakat, tangazdaságokat kell fenntartani. Az elmúlt években viszont megszűnt a szakképzési támogatás és az innovációs járulék, amelyek addig az államtól származó bevételek 25-30 százalékát tették ki.
A szétválás mellett szóló érv, hogy idén megváltozott a felsőoktatási törvény. Az egyetem címhez már nem kell több tudományterületen oktatni. Ebből kiindulva több gazdasági karon dolgozó oktató is azt mondta az Indexnek, hogy a három pesti kar önmagában, erős és keresett gazdasági, üzleti és társadalomtudományi képzéseket folytató szakegyetemként is sikeres lenne.
Ehhez azért állami segítségre is szükség lenne. Ma ugyanis hiába várja el az állam az egyetemektől, hogy önfenntartók legyenek, ha a feltételeket ő határozza meg. „Ha nemcsak beszélnének az életen át tartó tanulás fontosságáról, és azt minden anyagban mantraszerűen ismételgetnék, hanem valódi adókedvezményeket adnának a vállalkozásoknak az át- vagy továbbképzett dolgozóik után, abból nemcsak mi, más egyetemek is profitálhatnának" – fogalmazott egy oktató.
Egy másik tanár véleménye szerint már most látszik, hogy a Corvinus gazdasági képzéseinek van akkora értékük, hogy ha minden képzésük fizetős lenne, akkor is jönnének a hallgatók. Ebben az esetben is fontos lenne azonban, hogy a tehetséges diákoknak tandíjmentes helyeket biztosítsanak, ahogy azt a nagy külföldi magánegyetemek is teszik: „ezt bőven ki lehetne gazdálkodni abból, ha a tandíjakat megemelnénk, mert azt is kifizetnék a többiek".
Próbáltuk megszólaltatni ezekről a kérdésekről a budai karok vezetőit, de a dékánok nyilatkozatstopot fogadtak, amíg augusztus közepéig elkészül a Corvinus átalakítására vonatkozó egyetemi javaslat a kormánynak. A három kar vezetője a hétvégén még nyilatkozott a Népszabadságnak. A lapnak azt mondták: nem lenne jó döntés, ha leválnának a Corvinusról, és ismét a Szent István Egyetemhez csatlakoznának, mert ez egyszer már nem jött be.
A szétválást Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora sem tartaná jó ötletnek:
Egy csak gazdasági és társadalomtudományi képzéseket folytató szakegyetemnél erősebb és stabilabb egy több karral rendelkező, több tudományterületet oktató felsőoktatási intézmény. Én ezért azt tartom jó megoldásnak, ha a Kertészettudományi, Élelmiszer-tudományi és a Tájépítészeti Kar a Corvinus része marad, de az agrár jellegű képzéseivel szorosan együttműködik a Szent István Egyetemmel.
Rostoványi Zsolt azt mondta: a Corvinus átalakítására kétségtelenül hatással vannak a négy országos agrárcentrum kialakítására vonatkozó kormányzati tervek. Kézenfekvő, hogy a közép-magyarországi régióban két intézmény, a gödöllői központú Szent István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem agrárképzéssel foglalkozó karai lássák el az egyik agrárcentrum funkcióját. A rektor szerint a két egyetem akár közösen hirdethet meg szakokat, egy ilyen együttműködés rengeteg új lehetőséget rejt.
Ha azonban jobban megnézzük a Corvinus Egyetem kertészettudományi, élelmiszer-tudományi és tájépítészeti karain folyó képzéseket, csak nagy általánosságban mondható az, hogy ezek agrárképzések, mondta Rostoványi Zsolt. A SZIE-vel közösen ezért most egy bizottság szinte szakról szakra nézi végig, hogyan illeszthetők össze a két intézményben folyó oktatás.
A budai karok által fölhalmozott korábbi adósságok nem a karok vezetésének hibájából keletkeztek, hanem a finanszírozási környezet miatt, erősítette meg Rostoványi. A rektor szerint ezért erre a problémára az a megoldás, ha a most megújítani kívánt agrárképzés finanszírozását országos szinten rendezik.
Arról megoszlanak a vélemények, milyen szerepe lesz az egyetem jövőjében a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank által létrehozott jegybanki tanszéknek. Egyes vélemények szerint az unortodox képzés beköltözésének nagy szerepe van abban, hogy a Corvinus „közgázos magját” most a kormányzat részéről senki nem bántja, sőt kifejezetten hízelgő nyilatkozatok jelennek meg az egyetem minőségi képzéseiről. Az elméleti és gyakorlati (duális) képzésen az egyetemen 50-60 jegybanki munkatárs fog órákat tartani.
Ha a budai karok maradnak is a Corvinuson belül, mindez nem jelenti azt, hogy a Corvinus ne szorulna szerkezeti és szervezeti megújulásra. A gyenge integrációról szóló kritikák egy részét az egyetem sem vitatta. A Corvinus szenátusa ezért már július 13-i ülésen fontos változásokról döntött, mondta a rektor. Létrehoztak például két campusközi intézetet. A Biogazdasági Intézet egy pesti és két budai tanszéket foglal egységes keretbe, hogy szoros szakmai együttműködés alakuljon ki köztük. A párhuzamosságokat azzal is csökkenteni akarják, hogy a Matematikai és Statisztikai Modellezési Intézetben egyesítik egy budai és több pesti tanszék munkáját. Hat kar részvételével egy egységes oktató- és kutatóközpontot is alapítanak interdiszciplináris kutatásokra. A rektor szerint jelentős előrelépések történtek az idegen nyelvi oktatás egységesítése és a közös könyvtárhasználat terén is.
Felvetődött egy vagy két új kar létrehozásának ötlete is. A rektor szerint az önálló gazdaságinformatikai kar létrehozására már most megvannak a feltételek. A terület iránt óriási a hallgatói érdeklődés, és a BCE az alap- és mesterképzési szakokon, valamint a doktori képzésben is piacvezető.
A szenátus határozata megerősítette a Corvinuson kifejezetten erős és keresett nemzetközi kapcsolatok képzést is. Ennek a területnek korábban különválasztották a gazdasági és a nem gazdasági aspektusát, ám a mostani döntéssel a Társadalomtudományi Kar gondozza a teljes képzést. Ezért is nevezik át a kart Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Karrá.
Rostoványi Zsolt szerint a pesti és budai karok finanszírozásában fennálló bizonyos problémák egyetemen kívüli okokra vezethetők vissza. Ha a budai karok leválnának a Corvinusról, jelentősen nem javulna a maradó karok finanszírozási helyzete. A rektor szerint természetes, hogy most különböző érdekek csapnak össze, de ez az időszak épp arra való, hogy a felek asztalhoz üljenek, és megtalálják a közös pontokat.
A Budapesti Corvinus Egyetem stabil helyzetben van, nincsenek likviditási problémák, adósságok, kifizetetlen számlák, és vannak tartalékok is, hangsúlyozta Rostoványi. Több szakon kiugróan magasak a bekerülési pontszámok, ráadásul az egyetem idén – az előző évekhez hasonlóan – még növelni is tudta a felvett diákok számát: több mint négyezren kerültek be az egyetem képzéseire, miközben másutt komolyan csökkent az érdeklődők száma.
Mint Rostoványi Zsolt utalt rá: korábban a miniszterelnök azt mondta, hogy a hallgatók döntik el, melyik egyetemet tartják jó intézménynek. Az egyetem vezető szerepét ma a gazdasági képzések terén senki nem vonja kétségbe, de a budai campus által hirdetett szakok nagy része is piacvezető. Bár korábban elterjedt mindenféle megalapozatlan rémhír az egyetem feldarabolásáról, ezt ma senki nem gondolja komolyan. A Corvinus diplomaosztóján nemrég ott volt Szijjártó Péter és Seszták Miklós miniszter is, akik mindketten kiemelkedőnek minősítették az egyetem teljesítményét.