Kulcskeresés a homokban egy kávéért, aurafotózás, kemény elektromoped-verseny. Aradszky László és az V. kerületi polgármester. Schmuck Andornál senki nem tud szürreálisabb délelőttöt szervezni.
Ennyire értelmetlen rendezvényen még nem voltam.
Már többször beszámoltunk Schmuck Andor nyugdíjasszédítő munkásságáról, de az egészet akkor magyarázhattuk azzal, hogy oké, választási kampány van. Vagy oké, Rogán Antalnak vagy Horváth Csabának kell egy kis médiafény kis nyugdíjasháttérrel.
De most semmi ilyesmi nem volt. Csak aurafotózás, elektromoped-futam, két thai táncosnő, playbackelő Aradszky László és, ezt nem hiszik el, kulcskeresés a homokban egy pohár kávéért cserébe.
Ha ennyiből nem találták volna ki, a Tisztelet Társasága tartotta meg a Szépkorúak Fesztiválját a margitszigeti Ifjúsági Táborban (höhö, micsoda poén már ez is).
És itt álljunk is meg egy szóra. Bizony, a nyugdíjas szervezetnek már külön szótára is kezd alakulni (a nyugdíjas szó például tilos, szépkorú a helyes, én nem is férnék be egy rózsakörbe), és ezt a 26-os buszon tudtam meg, amikor odafelé véletlenül együtt utaztam egy rózsakörrel.
A rózsakör tulajdonképpen egy nyugdíjasklub, a Társaság legalapvetőbb sejtje, lehet 4 vagy akár 100 tagja is. Országszerte 1400 ilyen rózsakör van, szóval a nagymamáinkat nem egy Da Vinci kódos szekta szívja magába, hanem Schmuck Andor őrülete. Figyelem, 142 ezer nyugdíjas már benne van!
A táborba is több ezer idős ember érkezett, főleg asszony. Ennyi nyugdíjast még DK-s rendezvényen se lehet látni, mondta a helyszínen egy magát megnevezni feltehetően nem kívánó DK-s ismerősöm, akivel véletlenül összefutottam.
Annyiban hasonlít egy nyári fesztiválhoz, hogy több helyszínen zajlanak az események. Van fogadóház, benne a már említett aurafotózás, életútelemzés és kézrátétellel gyógyítás, ha jól láttuk. Van sportpálya, ahol 50 elektromopedes szépkorú mérhette össze tudását egy szlalompályán.
Van szintetizátoros, bőgeti az Arrivederci amorét Flipper Öcsitől, a többit nem ecsetelem. Van büfé, nyugdíjkompatibilis árakkal, 350 forint a rövid. Vannak pihenőpadok, ahol - nem én találtam ki - párizsis szendvicset majszolhatnak a szépkorúak pirosarannyal, mi mással.
És hát van a nagyszínpad, ahol a sztárfellépések és a bejelentések zajlanak. A mai napra világosbarna öltönyt húzó Schmuck Andor itt élvezheti a legjobban a több száz nyugdíjas rajongását, tapsát, és itt adhatja át büszkén a díjakat. Létezik ugyanis egy Tisztelet-díj, amelyet Schmuck szerint olyan emberek kaphatnak," akik nemcsak dumálnak, hanem tesznek is a szépkorúakért". Olyanokra kell itt gondolni, mint Rogán Antal, Mesterházy Attila vagy Dávid Ibolya, hogy csak néhány korábbi díjazottat említsünk, és már látjuk is, miről szól a játék.
Az idei díjazott is egy nagy szépkorú-jótevő volt, rögtön egy önkormányzat: Budapest V. kerülete. Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester meghatódva le is darálta, hogy milyen sok jót tesz a kerülte már Rogán óta a nyugdíjasokkal: fűtéstámogatás, alma- és krumpliosztás például, de
a legfontosabb az odafigyelés!
Hogy figyelnek a nyugdíjasokra. Az összképet azért rontotta, hogy a helyszínen a nagy távolságokra panaszkodó idős emberek között Szentgyörgyvölgyi Schmuck Andor golfautójával cikázott. Így aztán kevés lehetősége maradt a fesztiválon a gyakorlatban is bemutatni ezt a fene nagy odafigyelést.
Mindegy. Schmuck Andor egy bámulatos poénnal vezette fel a másik díjazottat:
Aradszky, semmiből se maradsz ki!
Nagy nevetés, taps, ováció, megjelent a 80 éves művész, aztán "Azzurro magyarul azt jelenti, mindig kék fenn az ég". Már 10-kor olyan fergeteges volt a hangulat, hogy Robbie Williams sem kapott ilyen üdvrivalgást a Szigeten. És Bangó Margit még odébb volt.
A fesztiválnak volt még egy meglepő sztárvendége: a Thaiföldi Királyság, amely két thai táncoslányt is biztosított a rendezvényre. A valóságban persze - mint Schmucktól megtudtuk - arról van szó, hogy kisírta a nagykövetnél, hogy a szombaton a Vásárcsarnokban fellépő hölgyek ugyan haknizzanak még itt egy picit.
Miután a magnó lejátszotta az utolsó Aradszky-nótát is a nagyszínpadon, tényleg elindult az őrület. Megjelentek a takarítőnő-maskarába bujtatott nyugdíjas mazsorettek, és a nyugdíjasruhába bújó férfi, aki azzal szórakoztatta a fesztiválozókat, hogy leesett a nagymamabugyija.
Elindult a kulcskeresés is, tudják, egy csésze kávéért cserébe. Mivel nem hittem el, hogy csakugyan szétszórtak pár ELZETT-kulcsot a táborban, Schmuck Andor megmutatott néhányat, amit saját kezűleg rejtett el a homokozóban. Mire a fotós kollégát is odacibáltam volna, a kulcsokat már összeszedték a koffeinhiányos szépkorúak.
Ezt a kérdést Schmuck Andornak is feltettem. Szerinte helyes, hogy akkor is törődünk a nyugdíjasokkal, amikor nincs semmi kampány, évforduló, ilyesmi. Például itt ingyen fotóztathatják az aurájukat, nem kell kifizetni egy valag pénzt. Ezt nem én mondtam, hanem Schmuck.
És hogy Schmucknak mi érdeke fűződik az egészhez? A válasz olyan szép, hogy a hollywoodi családi filmek producerei most azonnal leszerződtethetnék Schmuckot:
Valakinek a vadászat vagy a horgászat a heppje. Nekem az, hogy a nyugdíjasokkal törődöm. Talán azt kompenzálom így, hogy a nagymamámmal annak idején nem törődtem így.
Hacsak úgy nem.