Pont egy hónapja, szeptember 15. óta számít bűncselekménynek a határzár tiltott átlépése, azóta váltak büntethetővé a magyar-szerb határon felállított kerítésen vagy drótakadályon átmászó emberek. Ahogy hatályba lépett a menekültügyi törvénycsomagnak ez a része, a Szegedi Járásbíróságra szinte azonnal elkezdtek ömleni az ügyek, és a gyorsított eljárásokkal azóta is zakatol az ítéletgyár Szegeden. A bírák hosszabbított munkaidőben, még hétvégén is dolgoznak.

Ahogy telt az idő szeptember 15. óta, néhány dolog változott, például már nincs bilincs minden, a bíróságra vitt migráns kezén, de az ítélelkezési gyakorlat maradt olyan, mint az első napokban.

A bírósági napi tájékoztatói alapján készített összesítésünk szerint az elmúlt hónapban:

• 482 elmarasztaló ítélet született.
• Felmentő egy sem.
• Majdnem ugyanannyi volt az 1 és a 2 évre szóló kiutasítás Magyarország területéről. 237 esetben 1 év kiutasítás volt a büntetés, 240 esetben 2 év. A kiutasítással a menedékkérők rosszabbul járnak, mint hiszik, végül az egész Európai Unió területe tiltottá válik számukra.
• Mindössze 13 ügyben (az összes ügy 2,7 százaléka) fellebbezett a vádlott és a védője. Az első másodfokú tárgyalás jövő hétfőn, október 19-én lesz a Szegedi Törvényszéken.
• Ügyész nem fellebbezett egyszer sem. Volt, aki élt a 3 napos gondolkodási idővel, de végül ő sem nyújtott be fellebbezést.
• Az eddigi legsűrűbb napon 35 ítéletet hoztak.
• Összesen 5 ítélet lógott ki a sorból, de ezek is mind bűnösnek mondták ki a vádlottat.
• Az 5-ből 2 alkalommal a szokásosnál enyhébb volt az ítélet, kiutasítás helyett csak megrovás.
• A másik 3 rendhagyó ítélet a szokásosnál szigorúbb volt: 2 esetben 3 évre szóló, 1 esetben 5 évre szóló kiutasítás.

Szerettük volna megtudni, hogy ennél az 5 rendhagyó ítéletnél mi volt más a többi kerítésmászós ügyhöz képest. Megkérdeztük a Szegedi Törvényszék sajtóosztályát az érintett vádlottak állampolgárságáról, életkoráról, neméről, a tiltott átlépés helyéről, idejéről, a felmerült súlyosító vagy enyhítő körülményekről. Konkrét információkat azonban nem kaptunk, a sajtóosztály válasza szerint ők csak folyamatban lévő ügyekről adhatnak tájékoztatást, és ezek az ügyek már jogerősen befejeződtek.

Általánosságban annyit írtak, hogy a bíróság enyhítő körülményként veszi figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, fiatal korát, az általa eltartott kiskorú gyerekek számát, beismerő vallomását, megbánó magatartását és egyéb személyi körülményeit, például esetleges betegségeit.

A napi bírósági tájékoztatók szerint előfordult néhány esetben, hogy nem született bűnösséget megállapító határozat, hanem visszaküldték az ügyészségnek az iratokat, vagy azért, mert a bíróság úgy ítélte meg, hogy nincs lehetőség gyorsított bíróság elé állításra, vagy azért, mert a vádlott nem jelent meg a bíróságon. Ez azért fordulhatott elő, mert néha a rendőrség nem vette őrizetbe azt, aki ellen büntetőeljárást indítottak. Hogy pontosan hányszor küldték vissza az iratokat az ügyészségnek, arra a bírósági sajtóosztály - szintén az ügyek lezárt voltára hivatkozva - nem tudott válaszolni.

A police.hu-n közzétett adatok szerint összesen 738 büntetőeljárás indult szeptember 15. óta a magyar-szerb határszakaszon. Ennél valójában jóval többen voltak azok, akik ebben az időszakban átjutottak valahogy a kerítésen, de ahogy megírtuk, a Btk. csak a töredékükre sújt le.