A fagyállós gazda ügyében a perbeszédek annyira sűrűre sikerültek, hogy hiába számított mindenki mai ítélethirdetésre, a bíróság szerint időbe telik alaposan megfontolni az elhangzottakat. Bár alapvetően ugyanazon az oldalon állnak, még az ügyész és az áldozat családjának az ügyvédje sem ért egyet abban, mi is a gazda tettének a pontos jogi minősítése. Súlyos börtönévek múlhatnak ezen. A büntetőügy kulcsa, hogy mire gondolt a férfi, amikor fagyállót öntött a tolvajok dézsmálta borba. November 11-ig kell várni az ítéletre.
Nem az a kérdés, hogy a vácszentlászlói 40 éves őstermelő, V. Pál tett-e fagyállót a meggyborába 2013 őszén, és nem is az, hogy attól halt-e meg a tolvaj. „A ténybeli alappal volt a legkevesebb a bajunk” - így kezdte az ügyész a vádbeszédet csütörtök reggel a Budapest Környéki Törvényszéken. Az ötödik emeleti tárgyalót megtöltötték az újságírók, tévések és a vádlott feketébe öltözött rokonai. Mindenki arra készült, hogy ma, fél évvel a büntetőper elindulása után megszületik az ítélet, eldől a most még szabadlábon lévő gazda sorsa.
Ehelyett végül azzal telt el a csütörtöki tárgyalás két és fél órája, hogy háromszor háromféle értelmezést hallgatott meg mindenki arról, amivel viszont igenis meggyűlik a jogászok baja is: hogy miféle bűncselekményt követett V. Pál a tolvaj megmérgezésével. Ami egy egyetemi kurzuson érdekes feladvány lenne, annak itt súlyos tétje van: ezen fog múlni, hogy börtönbe kell-e vonulnia a gazdának, és ha igen, mennyi időre.
A vácszentlászlói eset a kezdetektől fogva érdekli az embereket. A tárgyalóteremben a per szereplői sem állták meg, hogy ne foglalkozzanak ezzel, főként a gazda pártját fogó hozzászólásokkal, véleményekkel. Ahogy az ügyész mondta: az egyik olvasat szerint „szinte egy mártírral állunk szemben” ebben a történetben, ahol adott egy őstermelő, aki szélmalomharcot folytat a tolvajokkal, mígnem kétségbeesésében mérget tesz a borába.
Hol itt az igazság, hogy őt vonjuk felelősségre, a tolvajt meg futni hagyjuk? Mind hallottunk ilyen védekezést
- folytatta az ügyész. De nemcsak ő, hanem még a gazda saját ügyvédje is feladatának tartotta, hogy reagáljon erre a jelenségre. Azt mondta: ő is látott olyan oldalakat, ahol a vádlottat valamiféle „népi hőssé” próbálták tenni, de szerinte ennek az ügynek a legnagyobb tanulsága az: nincs olyan, hogy valami fekete-fehér.
Bármennyire is bonyolult az ügy jogi megítélése, abban egyetértett csütörtökön minden oldal, hogy jogos védelem itt nem jöhet szóba. Ez nem az a kategória, mint az uborkáját árammal védő kesznyéteni gazdáé, Szoboszlai Barnáé. A Btk. csak annak garantál jogos védelem címén büntetlenséget, aki az élet kioltására nem alkalmas eszközzel védi a tulajdonát, és minden elvárhatót megtesz azért, hogy ne okozzon sérelmet.
Ha valaki mérget tesz a borába, és a veszélyre nem figyelmeztet, akkor ott nem lehet a törvény fogalmai szerinti jogos védelemről beszélni. V. Pál ügyvédje a maga részéről a témának csak egyetlen megjegyzést szánt. Azt, hogy nem fog erről egy szót sem beszélni, mert ez nem jogos védelmi helyzet.
Az ügyész szerint halált okozó testi sértésben kellene kimondani a vácszentlászlói gazda bűnösségét. Ezt 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Az ügyész azt indítványozta, hogy V. Pál kapjon az 5 éves középmértéknél hosszabb, letöltendő börtönbüntetést.
Szerinte a kertészmérnök végzettségű vádlottnak tudnia kellett, hogy a fagyálló halált okozhat, csak könnyelműen bízott ennek az elmaradásában. A vád szerint az teszi különösen súlyossá a gazda tettét, hogy a borba öntött fagyálló több ember halálát is okozhatta volna, és ráadásul akár teljesen vétlenekét is, hiszen benne volt a pakliban, hogy a tolvaj eladja a meggybort, vagy másokat is megkínál belőle.
Az ügyészénél keményebb beszédet tartott az az ügyvéd, akit a mérgezésben meghalt tolvaj, Sz. Sándor családja bízott meg. Szerinte egyenesen szándékos emberölés történt, mert a kertészmérnöknek tisztában kellett lennie a fagyálló hatásaival. Az ügyvéd a fagyálló mennyiségét is árulkodónak tartja: 10-11 liter borba 2 liter került, a keverékből 7,5 deci, vagyis nagyjából 3 pohár volt a halálos dózis, ami nem kirívóan sok, nem szokatlan, hogy valaki egyszerre ennyit megiszik.
Az áldozat családjának ügyvédje azt is felhozta, hogy sok-sok óra telt el a fagyálló megvásárlásától kezdve addig, amíg a mérgezett bort elvitték: a gazdának bőven lett volna ideje meggondolni magát. Így hát szerinte nem hirtelen hozott rossz döntésről, hanem tervről van szó. A gazda ellen szól az is, hogy a bizonyítékoktól „hidegvérűen és tervszerűen” igyekezett megszabadulni az ügyvéd szerint, és nem próbált segíteni, nem szólt senkinek még akkor sem, amikor már kórházban feküdt Sz. kómában. Az ügyvéd szerint a bíróságon az is kiderült: a gazda nem azután fordult a fagyállóhoz, hogy hiába kért segítséget a rendőröktől a meggyborát dézsmáló tolvajok ellen, valójában nemhogy feljelentést nem tett, hanem még csak meg sem kereste a rendőrséget.
Sz. tíz éves kislánya elárvult, az édesapja többször is pszichiátriára került fia halála után. A család ügyvédje szerint igaz ugyan, hogy kisebb vétségeket követett el az áldozat, de
pár ezer forint értékű meggybor ellopásának nem lehet halál a büntetése.
A védőbeszéd központi állítása ugyanakkor az volt, hogy V. Pálnak esze ágában sem volt senkit megölni. A gazda ügyvédje szerint ő csak azt akarta, hogy kiderüljön, ki a tolvaj, legfeljebb kis rosszullétre, hányásra, hasmenésre készült.
A terv az volt, hogy belerakom, és majd jól összefossák magukat
- idézte védence szavait. Szerinte igenis alappal feltételezte a gazda, hogy a fagyállót majd megérzi a tolvaj a borban, és nem iszik annyit, hogy belehaljon. Volt is több olyan ember, akit Sz. megkínált a borból, de ők nem ittak belőle annyit, hogy nagy baj legyen belőle. Sőt, Sz.-t a testvére és a barátja is figyelmeztette, hogy valami baj lehet a borral, mert „undorító”, zavaros, ő ennek ellenére ivott utána még belőle.
Az ügyvéd beszélt arról, hogy Sz. halálában a saját családjának is felelőssége van, ahogy mondta, ebben az ügyben "lappanghat egy segítségnyújtás elmulasztása is", mert nagyon sok idő telt addig, amíg kórházba került. A család egyszerű részegségnek hitte Sz. tüneteit, de az ügyvéd szerint hamarabb gyanút kellett volna fogniuk, 48 órán keresztül nincs rosszul az, aki csak szimplán részeg.
A gazda ügyvédjének egyik legfontosabb ütőkártyája az úgynevezett sértetti közrehatás, vagyis az, hogy ez a bűncselekmény nem követekezett volna be, ha Sz. nem megy be a gazda telkére, és nem lopja el onnan a meggybort. Az ügyvéd szerint a gazda részéről legfeljebb gondatlan bűncselekmény jöhet szóba, amiért nem érdemel tényleges szabadvesztést, csak felfüggesztett büntetést.
A védőbeszéd végeztével a Budapest Környéki Törvényszék bírája, Szegedi Gyöngyvér azt mondta: a bíróságnak hosszabb tanácskozásra van szüksége ahhoz, hogy érdemben értékelni tudja az elhangzottakat, ezért ítéletet csak a következő alkalommal fog hirdetni. Ez a következő tárgyalás november 11-én lesz, ekkor már csak a gazda fog beszélni az utolsó szó jogán az ítélet előtt.