Ilyen rejtélyes körülmények között talán még sosem nyújtottak be népszavazási kérdést. A vasárnapi boltbezárásról az MSZP régóta szeretné megkérdezni a választókat, ám nincs könnyű dolga. Ezúttal egy magát szerencsésnek mondó nő előzte meg a szocialistákat pár másodperccel. A népszavazási kérdések benyújtásának tanulságos története következik.
Abszurd jelenetek sora zajlott kedd délelőtt a Nemzeti Választási Irodánál (NVI). Ez a nap azért volt fontos, mert a Kúria keddre ígérte a döntését a vasárnapi boltbezárással kapcsolatban kezdeményezett népszavazásokról. A jogerős döntés után pedig megnyílt a lehetőség újabb népszavazást kezdeményezni a témában. Egy jól értesült asszony megelőzte a politikai kezdőnek semmiképp nem mondható MSZP-t, de nem akármilyen körülmények között.
Az MSZP-nek nem titkoltan szívügye és persze jól megfontolt politikai érdeke, hogy népszavazás legyen a kérdéséből. („Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”)
A szocialisták bíznak a kutatásokban, hogy a választók többsége utálja a vasárnapi zárva tartást, ezért egy népszavazáson simán leszavaznák a kormány szimbolikus szempontból fontos döntését.
Népszavazást kezdeményezni azonban nem könnyű. A Fidesz úgy változtatta meg a szabályokat, hogy egy témakörben egyszerre csak egy kérdést szabad vizsgálni, és a jogerős döntésig senki más nem juthat szerephez. Az MSZP eddig a következő, témát blokkoló szereplők miatt nem tudta megfelelően a Nemzeti Választási Bizottság elé juttatni a kérdését:
Kedden ugyanis szocialistáktól származó információnk szerint a következő körülmények után maradt alul az MSZP a népszavazási csatában.
Harangozó Tamás MSZP-s frakcióvezető-helyettes már hajnali hat órakor megjelent kollégáival az NVI székházánál, hogy benyújthassa a kérdését, amint megjelent a Kúria honlapján a közlemény. Az NVI jelenlegi álláspontja szerint ugyanis (bár törvény ezt szó szerint nem mondja ki sehol), akkortól válik szabaddá az út a népszavazási kérdés előtt, amint a Kúria informatikusa kiteszi az oldalra a jogerős ítéletről szóló közleményt. Ennek nagy szerepe lesz a történetben.
Fontos, hogy csak azután menjen be egy beadványozó az NVI épületébe, miután kint van a közlemény, mert a beadványozási sorrendnél az számít, mikor lép valaki a kapun, és milyen időpontot nyom a kapunál az időbélyegző. Az MSZP-sek ezen már buktak korábban. Most tehát kint várakozott Harangozó a két társával, és lankadatlanul frissítették a Kúria honlapját, hátha megjelenik a várva várt közlemény.
Harangozónak pár óra várakozás után a parlamentbe kellett mennie, de a kollégái ott maradtak, hogy megbízottként benyújthassák a kérdést. Amint ugye megjelenik a Kúria honlapján a jogerős ítélet.
Hirtelen feltűnt egy nő, aki szeretett volna bejutni. A biztonsági őr félreállította a szocialistákat, akik ebben a pillanatban látták, illetve kapták a hírt, hogy megjelent a Kúria honlapján a közlemény. De késő volt. A nő az ott lévő szocialisták szerint 10:01:43-kor már belépett, az MSZP-sek viszont csak 10:02:13-kor jutottak be.
"A népszavazási kezdeményezések érkezési időpontjának rögzítésekor az NVI, illetve a biztonsági szolgálat munkatársai egyik szervezőnek, illetve segítőnek sem biztosítottak semmilyen többletsegítséget, a beadványok érkezési időpontjait a székházban tartózkodók vita nélkül rögzítették" - közölte az NVI.
Az NVI munkatársa 10 óra előtt 10 perccel kérte a székházban tartózkodó összesen hat embert, hogy senki ne álljon az iratok érkezési időpontját rögzítő berendezés elé. Mint írták, a Kúria hivatalos tájékoztatása szerint a vasárnapi munkavégzés tilalmával kapcsolatos három határozatát 10 óra 00 perckor, illetve pár másodperces eltéréssel tette közzé hivatalos honlapján.
"A székházban tartózkodók közül a kúriai közzétételt követően az időbélyegző berendezéshez először Simonné Gercsényi Gabriella kísérője lépett a népszavazási kérdés érkezési időpontjának rögzítése céljából. Ez 10 óra 01 perc 43 másodperckor történt meg" - olvasható a közleményben. Harangozó Tamás segítője 10 óra 02 perc 13 másodperckor rögzítette az MSZP frakcióvezető-helyettese által benyújtandó népszavazási kérdése érkezési időpontját.
Kérdés, hogy Simonné Gercsényi Gabriellának, mert így hívják a mázlista nőt, hogyan sikerült pont akkor bejutnia az épületbe, amikor a Kúria informatikusa éppen megnyomta az entert. A Kúriától megkérdeztük, hogy másodpercre pontosan mikor tették ki a döntést, hiszen látható, itt minden másodperc számít.
Az MSZP arra gyanakszik, hogy a nőt valaki a háttérből mozgatta. Lukács Zoltán alelnök azt állította, hogy a nőnek már akkor tudomása volt arról is, hogy nem lehet meghatalmazott útján beadni a népszavazási kérdést, miközben a döntést éppen akkor hozta nyilvánosságra a Kúria.
Simonné Gercsényi Gabriella azt mondta az Indexnek, hogy „úgy is lehet fogalmazni, hogy szerencsém volt”. Vagyis azt állította, senki nem adta le neki a drótot a Kúriától, vagy máshonnan. Mint mondta, a kérdése egy civil kezdeményezés, „nincs pártkötődésem, nem harcolok senkivel”. Azért nyújtotta be, mert azt szeretné, hogy azok is megszólalnának egy népszavazáson, akik támogatják a törvényt. A kérdés ugyanis így hangzik:
Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?
Vagyis az igennel az emberek a kormány döntését támogatják, a nemmel viszont úgy döntenének, hogy vasárnap minden boltnak nyitva kell tartani. Ezért igen kérdéses, hogy az NVB átengedi-e. Ugyanakkor az biztos, hogy az MSZP kérdése továbbra sem juthat érdemben az NVB elé, készülhetnek a következő reggelre, ácsorgásra, honlapfrissítgetésre, tülekedésre, szerencsés asszonyokra.
„Személyesen nyújtottam be még júliusban a vasárnapi zárva tartás eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezést. Ezért hamis a Kúriának az a jogi indoklása, amely a meghatalmazás útján történő kérdésbeadást jelölte meg a népszavazási kezdeményezés elutasításának indokaként. Emiatt alkotmányjogi panaszt nyújtok be az Alkotmánybírósághoz a Kúria döntése ellen" – írta szerdai közleményében Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke.
Lukács szerint 2015. július 7-én saját maga vitte az NVI-hez a népszavazási kezdeményezést, amit a Nemzeti Választási Bizottság július 20-án elutasított. Ezután került a kezdeményezés a Kúria elé. Szerinte így nyilvánvaló, hogy a Kúria téves döntést hozott, amikor azért utasította el a vasárnapi zárva tartás eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezését kedden, mert az szerintük meghatalmazott közreműködésével lett beadva.