Általában nem szoktunk az Index peres ügyeiről beszámolni, aminek több oka is van.

1. Mivel sokkal szélesebb közönséghez jutunk el, mint a legtöbb ember vagy intézmény, egy vitás helyzetben ezt az előnyünket nem fair kihasználni.
2. Ha kiderül, hogy tényleg elcsesztünk valamit, magunktól kijavítjuk, helyreigazítjuk a hibát.
3. Van, amikor úgy gondoljuk, hogy helyesen/jogszerűen jártunk el, ezért megvárjuk, hogy a bíróság döntsön. A nyertes perek közül csak a fontosabbakról szoktunk hírt adni, ha meg veszítünk, akkor közöljük a helyreigazítást.

De vannak olyan ügyek, amelyek elég fontosak ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás menetétől függetlenül beszámoljunk róluk, mert a konkrét eseten túlmutató közéleti jelentőségük van. A közelmúltból ilyen a rendőrarcképek kitakarásának abszurd, végtelen története, vagy amikor államfőként Áder János beperelte az Indexet egy állítólagos katonasztori miatt.

Nem kellett volna összevissza hazudozni

Most azért emelt vádat az ügyészség egy indexes újságíró ellen, mert augusztus közepén, a menekültválság csúcsán kirgiz állampolgárnak adta ki magát a határrendészet munkatársainak. Nyilas Gergely kollégám célja az volt, hogy bemutassa, milyen hatósági bánásmódban részesülnek a menekültek.

Így tudósított az előállításáról, a röszkei átmeneti táborról, a buszútról és a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóságának győri udvaráról, egészen addig, amíg le nem leplezte magát, és el nem engedték.

A cikket eddig 235 ezren olvasták, és 13 100 like-ot kapott a Facebookon: az egész menekültügyi indexes hírözön egyik legkiugróbb és legnépszerűbb anyaga volt, épp azért, mert új szemszögből mutatott be egy amúgy is mindenkit foglalkoztató témát. De nem mindenki örült ennek.

Egyikük az Index állandó sajtólevelezője, Szűcs Imre volt, aki a cikk olvastán annyira felháborodott, hogy feljelentést tett. De hivatalból büntetőeljárást indított a rendőrség is. A gyanú szerint Nyilas kolléga, amikor az idegenrendészeti eljárás során Georgij Kulakov néven jelentkezett be és írt alá egy papírt, megtévesztette a hatóságokat, továbbá közokirat-hamisítást követett el. A Győri Nyomozó Ügyészség a nyomozást megszüntette, és Nyilas Gergelyt megrovásban részesítette.

Btk. vs. sajtótörvény 

Ez ellen a határozat ellen Nyilas kolléga és ügyvédje panasszal élt, ugyanis a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény 8. § (1) szakasza szerintük pont az ilyen esetekről szól: 

Az érvelésük az volt, hogy a migránsok hatósági kezelése, az idegenrendészeti eljárás lefolytatásának módja, a táborokban uralkodó körülmények közérdekű információnak számítanak, és a válság csúcspontján nagyon is indokolt volt mindezt a nyilvánosságnak bemutatni. És bár próbáltuk, de erre más orgánumokhoz hasonlóan az Indexnek sem sikerült hivatalos engedélyt szereznie.

Ezért nem maradt más módszer, mint amivel éltünk: egy újságíró kénytelen volt magát menekültnek kiadva végigjárni az utat. A panasz mellett szólt az is, hogy a megrovás megnehezítené Nyilas kolléga munkavégzését, mivel nem kizárt, hogy hasonló helyzetbe kerül (és akkor a mostani esetet súlyosbító körülményként vennék figyelembe).

Milyen közokirat?

Ráadásul Nyilas kolléga nem írt alá semmilyen papírt, pláne közokiratot. Ahogy meséli, egy tolmáccsal beszélgetett, aki közben egy hivatalosnak nem nevezhető A4-es papírra írogatott, majd megkérte őt, hogy írja alá cirill betűkkel. Az idegenrendészet számítógépes rendszerébe erről a papírról másolták be a fiktív adatokat.

Az ügyészség elutasította a panaszt, így az ügy a bíróságon folytatódik. Szerintük ugyanis a riport semmi olyan új, tényszerű közlést nem tartalmazott, ami ne lett volna más sajtóforrásokból megismerhető, Nyilas kolléga „szubjektív benyomásainak és véleményének” bemutatása pedig „nem látszik megfelelni a közérdekű információ fogalmának”, ezért nem áll meg, hogy mindenképp szükség volt a jogsértésre.

A panasz elutasításából az is kiderül, hogy az ügyészségnek nem tetszett a cikk, amit „sajátos, nem az objektív tájékoztatásra jellemző stílusúnak” írnak le. A riport egyébként nem festett reménytelen képet a migránsokkal való hatósági bánásmódról, de túlságosan hízelgőt sem: egyaránt szerepeltek benne fáradt, de emberségesen viselkedő és a menekülteket verbálisan abuzáló, megszégyenítő rendőrök is.

Az orvos mentesíthető, az újságíró nem

Érdekes megállapítása a határozatnak, hogy Nyilas kolléga a cikkben közölt információkhoz akkor is hozzájuthatott volna, ha közvetlenül a győri idegenrendészeti intézkedés előtt tárja fel, hogy újságíró. Ez arra utal, hogy az ügyészségen nem olvasnak túl alaposan: ha így tesz, Nyilas egyebek mellett nem juthatott volna be a készenlétisek győri udvarán lévő, börtönszerű, zárt épületbe, és nem láthatta volna ott a családosok celláit.

Az ügyészség szerint mindezek miatt Nyilas Gergely cselekménye bizonyosan

Nyilas (és az Index) ügyvédje, Bodolai László felidézte, hogy arra például létezik ügyészségi állásfoglalás, hogy a büntetőjogilag necces megítélésű hálapénz utólagos elfogadásának jogkövetkezményei alól mentesül az orvos, ha az egészségügyi intézmény vezetője azt egy belső utasításban engedélyezte. Ennek fényében különösen furcsának nevezte, hogy az újságírók esetében hiába biztosított törvényi szintű mentességet direkt a Nyilaséhoz hasonló helyzetekre a jogalkotó, az ügyészség azt mégsem hajlandó figyelembe venni.