Elképesztő össztűz indult az EU-ellen a Fidesz tisztújító kongresszusán. Ez első számú ellenség a brüsszeli bürokrata és az uniós vezető politikus lett, aki szántszándékkal ássa alá a szövetség és Magyarország jövőjét. Egyedül Kövér László figyelmeztetett arra, hogy a Fidesz is az MSZP sorsára juthat, ha nem vigyáz. A tisztújító közgyűlésen nagy izgalmak nem lesznek. Lázár, Pokorni, Kósa alelnökök helyére újak jönnek: Gulyás Gergely parlamenti alelnök, Kubatov Gábor pártigazgató és Németh Szilárd volt rezsibiztos követik őket.
Novemberben 15-én lett volna a Fidesz tisztújító közgyűlése, ami a november 13-i párizsi terrormerénylet miatt maradt el. A 130 halálos áldozatot követelő támadás napján Orbán Viktor közölte, hogy a rendezvényt decemberre halasztják.
A szombati közgyűlésről előzetesen annyit lehetett tudni, hogy a négy alelnök közül három távozik: Lázár János, Kósa Lajos és Pokorni Zoltán megy, egyedül Pelczné Gál Ildikó őrzi meg a posztját. A Hungexpo G pavilonjában összesen 1590 küldött van jelen a partnerszervezetekkel együtt, így a kongresszus bőven határozatképes, ehhez 1185 küldött kell. A kétharmados döntésekhez 1060 szavazatra van szükség. A kongresszus két levezető elnöke Selmeczi Gabriella és Kocsis Máté lett.
Lázár János kettő, Kósa Lajos nyolc, Pokorni Zoltán tizenkét év után hagyja ott a posztot. Helyüket Gulyás Gergely parlamenti alelnök, Kubatov Gábor pártigazgató és Németh Szilárd volt rezsibiztos tölti majd be. (Igaz, Kósa a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjeként tagja marad az elnökségnek.)
Az izgalmakat a többes jelölések mellőzésével teljesen kiküszöbölték a választási processzusból.
Orbán Viktor a Fidesz tisztújító kongresszus utolsó felszólalója lesz.
Meglepetésre elsőként a főpolgármester lépett fel az emelvényre. A Bibó szakkollégistáktól kezdve kis történeti áttekintéssel indított. Tarlós István 2010-től folyamatos sikerekről számolt be. Egy pillanatra előbújt belőle G. Fodor Gábor is, amikor azt mondta: „kiemelten sikeres termék” az alkotmány és a rezsicsökkentés is.
Ezután hamar rátért a migránskérdésre: Tarlós szerint torzítják a képet azzal, hogy folyamatosan a fegyveres konfliktusok elől menekülőket állítják a fókuszba, noha Dél-Ázsiából, Afrikából zömében gazdasági bevándorlók érkeztek. Lehet, hogy „nem is saját szándékból. Az EU-ban és máshol minket magyarokat „az ördög ruhájába igyekeztek felöltöztetni,” pedig a magyar kormány a kérdés újragondolására késztette a világot, az EU politikusainak is szembe kellett kerülni saját korábbi kijelentéseikkel.
Tarlós szerint az EU mellékszerepre kényszerült a világ fő áramaiban, és a magyar kormány tevékenysége nem más, mint a jövő értekeiért kifejtett tevékenység.
Éles váltással Tarlós rátért a kormány és a főváros viszonyára. Állítólag elvi kérdésben nincsen feszültség, a stratégia közös. Ezt támasztják alá a nehezen vitatható eredmények: a város általános szellemiségét is ide sorolta, bármi legyen is az. Tarlós szerint Budapest érdekelt a Fidesz további sikereiben.
Az újságírók karanténban vannak, a küldöttekhez nem mehetnek a teremben. De a szervezők semmit nem bíztak a véletlenre: az újságírók számára az udvaron állítottak fel mobilvécéket, a belső mellékhelyiséget csak a küldöttek használhatják, így illetéktelenek nem csenhetnek el óvatlanul kibökött mondatokat tőlük megkönnyebbülésük pillanataiban.
A KDNP elnökének a kerekasztal lovagjai jutottak eszébe üdvözlő beszédében. A győzelmek közepette Artúr király varázslója, Merlin félbeszakította az ünneplést, mert, mint mondta, az ember végzete a felejtés.
Így van a Fidesszel is, megcsinálta a rezsicsökkentést, közjogilag egyesítette a nemzetet, volt hozzá erő, kétszer kétharmad, egyben van az egész keresztény-nemzeti tábor.
A párt páratlan sikersorozatot tudhat maga mögött, másutt nincs példa arra, hogy egy politikai érő hét választást nyerjen abszolút többséggel – mondta Semjén, a parlamenti mellett az EU-s és az önkormányzati választásokat is beleszámítva.
A Fidesz-KDNP „egy filozófiai érték- világnézeti párt és a nagy gyűjtőpárt házassága, az önfeladás nélküli kereszténypolitika diadala”. Arról beszélt Semjén, hogy egy nagy párt nem lehet keresztény, de a Fidesz-KDNP szövetséggel ez mégis lehetséges.
„Nagy dolgokat tettünk, ezért nagy erők mozdulnak meg ellenünk” – mondta Semjén, odapörkölve az árulkodó hazai ellenzéknek: az ellenfelek segítségre számíthatnak a brüsszeli bürokratáktól.
„Milyen jó, hogy a kongresszusok vasárnap is nyitva vannak” – aratta le a szerény tapsot Kocsis a kongresszus első poénjával, nem sokkal Kövér László beszéde előtt. A józsefvárosi polgármester és kommunikációs igazgató vicces kedvében van: üdvözölte Fazekas Sándor minisztert is, azzal, hogy a miniszter eljött megtekinteni kongresszusunkat. A megjegyzés a nagy megtekintő videóra utalt.
A parlament elnöke hosszan sorolja a pozitív változásokat. Teljesítményünket szerinte a görögökkel lehet lemérni: 2010-ben mindkét ország a csőd szélén állt. Hogy hol lennénk, ha nem ez a kormánykoalíció nyer, szintén Görögországon lehet lemérni – mondta. Tekintély nélküli, szolgalelkű külpolitikát kellett leváltani, amely nem a külföldi érdekeket akarja közvetíteni, hanem a magyar értékeket külföldre.
„115 hónapja vezetjük a pártprefencia-választást és megnyertük az általános választásokat is.” Ám 2014 végén figyelmeztetőleg hatott a három időközi választás elvesztése.
Úgy tűnik sokan elfáradtak, sokan nem így képzelték el a győzelmet – figyelmeztetett Kövér, megjegyezve, hogy megbosszulhatja magát, ha a Fidesz figyelmen kívül hagyja a vészjelzéseket. „Ha nem akarunk az MSZP sorsára jutni, akkor a még nálunk is fiatalabbakat be kell vonni a pártba. Mindenki hozzon még egy embert, hogy megerősítsük közösségeinket.”
„Nagy párt lettünk, aminek nem csak pozitív következményei vannak. Sokan sokfélék lettek a pártban, a belső ellentétek felnagyítódnak, ez az óvatosságunkat kell hogy megerősítse, a 2018-as felkészülésben.”
Kövér Francis Fukuyamát cáfolva kijelentette, hogy nincs itt a történelem vége: most a hidegháború utáni átrendeződés újabb fejezeténél tartunk, amelyben eldől, hogy hova kerül Európa, szuverén lesz vagy alárendelődik.
Nem akarjuk Soros nyitott államát, nem akarjuk a gender-őrületet, azt szeretnénk, ha fiaink férfiak lehetnének, a nők pedig szülhetnének.
„Nem akarjuk az Európai Egyesült Államokat, a multikultit, nem akarjuk a mammon hatalmát. Minket a saját kultúránk éltet.” Kövér levegőt akar, „önálló Magyarországot, a nemzetek Európáját, hagyományos közösségeket, keresztény Európát.”
Az EU kihívásokkal küzd, de egyelőre nem tud lépni. Magyarország viszont elvégezte feladatát. Az ország ha nem is a legfontosabb tagja az EU-nak, megvédte Európát – mondta a leköszönő alelnök. Kósa Lajos szerint Németország, Olaszország, Franciaország viszont nem akarja megoldani a feladatokat. Az EU vezetésének álláspontja „erkölcstelen, morálisan tarthatatlan. Szolidaritásról beszélnek, de milyen szolidaritás az ami figyelmen kívül hagyja az egyik szövetséges, Bulgária érdekeit – mondta Kósa Lajos.
Ha mi, európai polgárok nem szorítjuk rá Európát arra amit csinálni kell, nagy baj lesz.
Muszáj hogy legyen legalább egy ország az európai szövetségben, aki azt tudja mondani, hogy a király meztelen, vegyétek észre.
– figyelmeztetett Kósa, akit Rogán Antal követett a pódiumon.
Az EU ostorozásával kezdi ő is, hülye döntéseket sorol, a mágneses horgászjáték betiltásától kezdve hülye irányelvekig. Ezek a szabályok, amelyek a kormányzati kommunikációért felelős miniszter szerint nevetségessé teszik az EU-t.
De Brüsszel már nem csak nevetségessé teszi az EU-t, hanem veszélyes is rá – mondta Rogán, aki szerint Brüsszelnek a fenntartható fejlődés a fenntartható profitot jelenti, ezért is orrol meg arra, ha csökken a rezsi vagy a multik bevétele. De Brüsszel felel a migránsválságért, a romló közbiztonságért és neki kell felelnie a terrortámadásokért is.
„Minket nem kérdeztek meg, hogy akarjuk-e hallgatni a müezzin énekét.” Olyan Európát akarunk, ahol nem mecseteket építenek, hanem templomokat, ahogy mi tesszük, olyan Európát szeretnénk, ahogy mi megismertük – mondta Rogán bár, hogy melyik évtized Európájának megismeréséről beszél, azt nem említi.
Rogán szerint, ha a magyar kormány szóvá teszi a felelőtlen politikát, akkor fenyeget Brüsszel. „Innen üzenjük, hogy mi nem árultunk el senkit 56-ban, minket árultak el 56-ban.”
Rogán szerint hiába zsarol az EU uniós támogatással, semennyi millió eurós támogatásért nem fogjuk odaadni a hazát.
Nekünk Európa fontos, nekünk az a tágabb hazánk, de Brüsszel elárulta Európát. Ahova mi csatlakoztunk, az nem az európai egyesült államok volt – mondta Rogán, aki szerint a fideszes petíció sikeres és a másfél millió támogató aláírás is ezt bizonyítja.
Európa nagy bajban van, és ennek legfőbb oka, hogy a vezetők képtelenek választ adni a kihívásokra – mondta Szájer József. Az EU-képviselő szerint „békeidőben is felháborodással vegyes elképedéssel néztük mit művelnek a felsőbbrendűségi tudatú, nálunk jobb sorsú országokban született bürokraták.” De igazán ez most üt vissza, amikor válsághelyzetben, a véres valóság ellenére sem néznek szembe hibáikkal, nem hagynak fel korábbi politikájukkal, amely „a bűnözők jogait az áldozatok elé helyezi.”
Helyette „a szellemi buldogok megtámadják azokat, akik előre rámutattak a hibákra”. „Ennyire csalódott és felháborodott nem voltam még. Az EU döntéshozók csak a tagadást ismerik. Tagadják, hogy a muzulmán vallás és a terrorizmus között összefüggés van” – mondta Szájer.
Amire mi törekszünk, az nem az illiberális, hanem a jelző nélküli demokrácia, amely nem követeli senkitől sem, hogy dobja el a józan eszét.
Szájer is felemlegeti az EU-s zsarolást, de egyre többen vannak, akik követnek bennünket. „Szinte minden hétre jutott egy kötelezettségszegési eljárás, és a kerítés miatt is idegenellenesnek minősítettek bennünket.”
A szünet után a külügyi és külgazdasági miniszter nagy hangerővel kezdett bele a kongresszus délutáni részét indító beszédének. Folytatta a korábbi vonalat, az EU-t jelölte meg a problémák fő forrásának. Szijjártó Péter szerint az EU afféle rituális öngyilkosság felé halad, látványos, de káros, képmutató, önsorsrontó politikájával. Képmutatónak nevezi a vitát arról, hogy rontja-e a biztonságot ha a naponta több ezer migráns áramlik az EU-ba. „Aki pedig aki erre azt mondja, hogy nem, az nem ezen a világon él.”
Szijjártó szerint Európa ma védtelen, nem tudja megvédeni külső határait, mégis Magyarországot támadták, amely megmutatta, hogy a határokat meg lehet védeni. „A támadásokat azonban egytől egyig visszavertük, és vissza is fogjuk verni.”
Van külpolitikai iskola, amelyik azt hirdette, hogy ilyenkor minimum lógó orral távozni kell a teremből. Ezt a politikát addig nem fogjátok látni, amíg én leszek a miniszter.
– mondta Szijjártó, szavait az osztrák kancellárnak, és a román miniszterelnöknek címezve.
nem fogjuk hagyni, hogy Magyarország úgy nézzen ki, mint néháány hétig a Keleti Pályaudvar.
hasonló támadások esetén még nagyobb tiltakozással fogunk fellépni, pontosan annyi
Hasonló támadások esetén még nagyobb tiltakozással fogunk belépni, pontosan annyi nagykövetet fogunk berendelni, amennyit kell, sem többet, sem kevesebbet – ígérte a miniszer.
Az emberi erőforrás miniszterének retorikája egy kicsit eltért az előtte felszólalóktól. Balog Zoltán az emberek meggyőzéséről beszélt, hogy szívvel lélekkel szavazzanak a kormányra. Ehhez a kormány tevékenységének a lényegéről és a hasznáról úgy kell megfogalmazni az üzenetet, hogy azok is értsék, akiknek meg kell érteniük. Az üzenetté formálás azonban nem csak a kormányzati kommunikációs csapat feladata. Rátok is szükség van. Ha saját táborunk nincs összhangban azokkal az értékkel amiket vallunk, akkor is támogat.
Oda kell jutnunk a magyarok szívéhez, oda kell jutnunk azon kívül, hogy vastagítjuk a pénztárcájukat is.
– mondta Balog. Mert a profán haszon mellett vízió kell, látomás, hogy világos legyen, mi a magasabb rendű cél, amiért a kormány dolgozik. A cél nem más, mint a magyar nemzet felemelkedése.
A magyar miniszterelnökön kívül Európában kinek van ilyen víziója? – kérdezte a miniszter, aki szerint ez a magasabb rendű cél olyan, mint a betlehemi csillag, aki odatalál, az előbb utóbb jobb lesz.
Schmitt Pál annak örült, hogy a sport stratégiai ágazat lett a Fidesz-kormány idején és nem csak papíron. Ennek bizonyítéka a minden napi iskolai testnevelés, az, hogy a sokszor kritizált stadionok mellett szép számmal épültek uszodák, csarnokok, többcélú sportlétesítmények.
A volt köztársasági elnök szerint ez a 24. órában meghozott döntés volt. A gondolatba valahogy sikerült belekavarnia migrációt is, és azt is, hogy Magyarország a világ 7. legelhízottabb országa volt.
Schmitt szerint nagyon jó, hogy megpályázzuk az olimpia rendezési jogát. Ez szerinte az emberiség történetének legnagyobb rendezvénye lesz, ami munkahelyeket teremt, és fellendíti a gazdaságot, és generációkon átívelő hatása lesz.
Nincs más kormányzóképes erő Magyarországon, csak a Fidesz, ez tény – mondta Lázár János. A miniszterelnökségi hivatalt vezető miniszter szerint persze „ez nem azt jelenti, hogy mindenki szeret minket.”
A baloldal úgy tesz, mintha nem is Magyarországon élne, hanem egy Magyarországon belüli képzelt országban, ahol folyamatos utódlási harc zajlik.
A politika ezért a számukra egyetlen dologról szól. Hogy ebben a párhuzamos valóságban ki tudja megszerezni a hatalmat.
Lázár szerint a szélsőjobb jelenléte sem meglepő, mindenütt így van válság idején. Ez két hibalehetőséget rejt:
Lázár a szélsőjobbot a politika sárkányfű-árusának nevezi, amely gyógyírt ígér a bajokra, de valójában csak nyerészkedik.
Itt is, mint mindenütt a világon, a szélsőjobbos politikusok az erőszakos pótcselekvést testesítik meg. Akkor is, ha szügyig cukiságkampányba csomagolják magukat.
Lázár a baloldal és a szélsőjobb után a civileket említi meg, harmadik pólusként, amelyeket illetően néha előtör a vágy, hogy belőlük alakuljon ki az új kormányzati alternatíva.
Lázár szerint meg is kell ezt becsülni, mert vannak civilek, akiknek a hangjára érdemes figyelni, mert a valóságot képviselik. Gyakran olyan honfitársainkat, akiket a hagyományos politika nem ér el. Vagy a politika elitizmusa, vagy pedig épp e polgárok elzárkózása miatt.
A szegénység kérdése, a brókerbotrányok veszteseinek képviselete, a környezetszennyező üzemek elleni összefogás, mind-mind valóságos ügyek – ismerte el a miniszter.
De vannak olyanok is akiknek a megbízóik mondják meg melyik a soros ügy, ők nem civilek, ők zsoldosok.
A Fidesznek saját teljesítményét nem a szóba jöhető alternatívákhoz, hanem önmagunkhoz kell mérni. Az alternatíva-nélküliség ugyanis az egyik legnagyobb veszély, ami egy politikai pártra leselkedhet, mert:
„A mi programunk az volt és az maradt, hogy merjünk nagyok lenni! Nem pedig az, hogy merjünk a kisebbik rosszá válni..”
Lázár szerint a kormányzat legnagyobb sikere az, hogy sikerült leváltani a kishitű és kishitűséget gerjesztő, szervilis és a szervilizmusra nevelő politikát , amely mindig a bankoknak és a multiknak adott igazat.
Kicsit beszólt a pártelitnek is, kijelentve:
Nem elég, ha fideszes vagy, jónak is kell lenned! Profiknak kell lenni, a politikusok kiválasztásában is komolyan kell venni ezt a figyelmeztetést.
Lázár szerint meg kell nyitni a fiatalok előtt a pártot, de
„Soha nem gondoltuk, hogy ha valaki nagykabátban száll fel a buszra, akkor arra gondolunk, hogy öngyilkos terrorista az utas” – jellemezte a megváltozott helyzetet Navracsics Tibor. Az oktatásügyi EU-biztos azonban óvott attól, hogy megengedjük a magunknak a gyűlöletet, feltéve, ha komolyan gondoljuk Európa jövőjét.
Pozíciójának megfelelően Navracsics gyorsan rátért az oktatásra, amely sokad adhat Magyarországnak, amely nem is nem annyira kicsi és nem is annyira szegény, mint sokan gondolják. Navracsics szerint olyan területet felügyel az EU-ben, ahol Magyarország nagyhatalomnak számít, az ifjúság felkészítése terén sok gazdagabb ország néz fel Magyarországra. Ha azonban az oktatásban rosszul felkészített tanárok tanítják a diákokat, akkor egy szegényebben felkészített nemzedéknek kell megoldani a jövő kérdéseit. Ám ha az iskolák jól teljesítenek, akkor nincs veszélyben a jövő Magyarországa.
De ő arról beszélt, hogy mi volt az év legemlékezetesebb eseménye. Egyből rávágta, hogy a pótselejtező megnyerése, ezzel nehéz is lenne versenyezni. Varga Mihály híreket olvasott fel többek között a sziget látogatottságáról, arról, hogy Budapest és Magyarország divat lett külföldön, a turisták növelik a munkahelyek számát és a borkivitel is nőtt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság talpra állt,
„Mélyről indultunk, nem állítom, hogy minden tökéletes, az irányt tartani kell, a célok jók.”
Varga rövid beszéde után a Fidesz „új vívmány videóját” mutatták be, a rezsicsökkentéstől a működő határzárig, majd következett a szavazás ismertetése és az új alelnökök megválasztásának bejelentése.
A megválasztott Gulyás Gergely fiatal korával kezdte, 1988-ban ő ugyanis hat éves volt. Az EU-t csapkodó előbbi nyilatkozatok után a parlament alelnöke kijelentette, hogyan országot szeretne, amely a NATO-nak és az EU-nak egyenrangú tagja. A baloldalra ő is legyintett, a jobboldalra figyelmeztetett: cikuságkampányuk helyszíne egy sintértelep.
Kubatov Gábor, a fidesz pártigazgatója röviden annyit mondott, személyes érdeke sosem lesz előrébb való mint a közösségé. Megválasztása közös elismerés a polgári körösök számára is.
Végül a Fidesz fidesz gázárcsonkítója jött, aki tőből tépte le a számlák alsó egynegyedét. Németh Szilárd, megígérte, hogy megszolgálja a bizalmat, és tenni fog a Fidesz és Orbán Viktor kormányzásának sikeréért. Szerinte az illegális bevándorlás réme hirtelen veszélynek tette ki mindazt a jót, amit a kormány igyekezett elérni. Erőt birkózó multjából merít, amelyből azt tanulta, hogy olyan mint a politika, izzadságos kemény munka, felkészít a győzelemre, és a vereség emelt fővel való elfogadására.
Az ő esetében vereségről azonban most nincsen szó: a rezsicsökkentés ellenes koalíciót a békemenet megállította, a rezsicsökkentésnek nagyszerű nemzetösszetartó ereje lett, pedig a baloldal megpróbált összejátszani a multikkal. Ez az összejátszuás megvan a migrációs válságban is.
Németh szerint nem is jó migrációs válság kifejezés, mert Európa szervezett megszállása zajlik. Összjáték zajlik a balliberálisok az emberkereskedők között. Már-már összekacsintva arra biztatják a menekülteket, hogy jöjjenek csak, még a kereszteket is leszedik, nehogy megbántsák a betelepülőket.