Presztízspozíciót kapott Fejér megye országgyűlési képviselője, Tessely Zoltán. Ő felel azért az Etyek környéki és Váli-, valamint Szent László-völgyi térségért, ahonnan Orbán Viktor is származik. Nehezen átlátható, hogy Tessely miért nem kormánybiztosi kinevezést kapott, de eleve szinte lehetetlen kiigazodni a biztosi és megbízotti posztok között. Mi mégis megpróbáljuk elmagyarázni.
Január 1-jétől új miniszterelnöki biztos felel azért, hogy a Szent László- és Váli-völgy, valamint Etyek térségében összehangolt kormányzati fejlesztések legyenek. A posztra Tessely Zoltánt, Fejér megye országgyűlési képviselőjét nevezték ki.
A térségben található Felcsút is, ahol Orbán Viktor miniszterelnök családi háza is áll. A falu 2010 óta enyhén szólva dinamikusan fejlődik: stadion épült a Puskás Ferenc Akadémia számára, ehhez ráadásul tavaly év vége óta már kisvasút is jár az Alcsúti Arborétumtól. De az 1800 lelkes faluban hamarosan egy kézilabdameccsek megtartására alkalmas sportcsarnok is épülhet.
A miniszterelnöki biztos feladata a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térsége Fejlesztési Tanáccsal való együttműködés is. A szervezet tagja L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális államtitkára, aki szintén érdekelt a környéken. Itt található a letagadott borászata és Agárdon üzemel családja panziója. korábban cége révén egy kápolnásnyéki kastélya is volt – derítette ki korábban az Átlátszó.hu.
Tesselynek így akár olyan esetben is helyt kell állnia, amikor az államtitkár társulása, valamint Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester és milliárdos vállalkozó között kell közvetítenie.
Ha valaki esetleg úgy gondolná a hírek alapján, hogy már többtucatnyi miniszterelnöki biztos is van, annak több oka is lehet, de valójában Tessely még csak az ötödik. A pozíciót ugyanis könnyű összekeverni a miniszteri biztosokkal és a miniszterelnöki megbízottakkal, de a helyzetet az sem könnyíti, hogy vannak még kormánybiztosok is.
Nemcsak a posztok nevében, de felelősségi körében és törvényi meghatározásában is csak nüansznyiak a különbségek. Leginkább a fizetésük tér el egymástól, meg az, hogy kinek felelnek. A jelek szerint szinte ad hoc jelleggel döntik el, hogy egy feladathoz éppen milyen pozíciót rendelnek.
A kormány- és a miniszteri biztostól a miniszterelnöki biztosi tisztség csak annyiban különbözik, hogy a miniszterelnök feladatkörére nevezik ki. Megbízatása határozott időre szól, vagy a kormányfő hivatali idejének végéig, és államtitkári fizetés jár mellé. Nehezen átlátható, hogy ez a tisztség miben tér el a többitől, de ezt a jelek szerint leginkább a presztízsfeladatokra jelölik ki. A Tesselyn kívüli másik négy miniszterelnöki biztos feladata mind olyan, amely korábban a kormánynak kényes volt.
Deutsch Tamásból azután lett a magyar internet fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatok, azaz a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős biztos, hogy a netadó tervezete miatt komoly társadalmi ellenállással találta magát szemben a kormány. Az M4-es autópálya kapcsán felmerült kartellgyanú miatt Homolya Róbert felel a beruházásért. Orbán a 2014-es választások előtt nevezte ki Homolya Róbertet a Miniszterelnökség Fejlesztési Irodáját vezető helyettes államtitkárának. A hivatal elődjét, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget korábban maga Lázár János vezette kormánybiztosként.
Farkas Flórián az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) való kapcsolatért felel miniszterelnöki biztosként. A december eleji Fidesz-kongresszuson maga a miniszterelnök állt ki Farkas mellett, akit sokat bíráltak az ORÖ korrupciógyanús és visszás ügyletei miatt.
Héjj Dávid miniszterelnöki biztosként koordinálja a kormányfő feladatkörébe tartozó ügyekben szükséges társadalmi és kormányzati egyeztetéseket. Vagyis hozzá futnak be a Miniszterelnökségen azok a panaszos megkeresések, amik a közigazgatásban előfordulnak. Például, ha a hivatal segítségét kérik egy megcsúszott partfal ügyében, vagy bemártanak egy tankerületi vezetőt. Ezekre a minisztériumnak kötelessége reagálni.
A miniszterelnöki biztosoké ezek alapján bizalmi pozíció. Érthető, hogy a problémás esetekre a miniszterelnök olyan személyeket nevez ki, akikben megbízik. Ez alapján logikus, hogy az ellenzék által sokszor elővett felcsúti fejlesztések annyira kényes ügyek, hogy egy biztost jelöltek ki a térség fejlesztési ügyeire. Egy kormányzati forrásunk csak annyit mondott, hogy
a térségben sok a nagy beruházás fut, ez tette indokolttá Tessely kinevezését.
Szerinte Felcsút közelsége csak „földrajzi adottság”, és azért a képviselőt választották, mert jól ismeri a helyi viszonyokat, így könnyebben átlátja a helyzetet, megfontoltabban kezelheti a konfliktusos helyzeteket. Forrásunk azonban úgy véli, ezeket elég lett volna egy kormánybiztos felügyelete alá vonni.
Magyarország fejlesztése, a vidéki emberek életminőségének javítása miniszterelnöki feladat
– közölte velünk Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke, amikor arról kérdeztük, a térség ügyei miért számítanak miniszterelnöki feladatnak. A válasz nyitva hagyja a kérdést, hogy a kormány vagy a miniszterek feladata ettől pontosan miben is tér el.
Miniszteri biztost a miniszter nevezhet ki egy hatáskörébe tartozó feladat ellátására. Ilyen lehet egy EU-s projekt levezénylése vagy több minisztériumi feladat összehangolása. A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de maximum a felelős miniszter hivatali idejének végéig tart. A tisztséghez általában helyettes-államtitkári fizetés jár (közel 560 ezer forint), de fizetés nélkül is kinevezhetnek valakit (miniszterelnöki biztosnak ugyebár államtitkári fizetés jár).
Mellékállásban is lehet valaki miniszteri biztos, így akár egy államtitkár is betöltheti. Például Kara Ákos, fideszes képviselő 2015-ben egyszerre volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára és a győr-gyönyűi kikötő fejlesztéséért felelős miniszteri biztos.
A Kormány.hu szerint az Orbán-kormánynak jelenleg 59 miniszteri biztosa van. A rekorder a Miniszterelnökség, ahol 26 biztos dolgozik, de az Emberi Erőforrások Minisztériumában is tizenketten dolgoznak ezen a poszton. Az országnak évi 280 millió forintba kerülnek a miniszteri biztosok.
A miniszteri biztostól alig különbözik a kormánybiztosi megbízatás: egyetlen minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására neveznek ki miniszteri biztosokat. A hivatalt maximum két évig töltheti be valaki, és ugyanúgy űzhető mellékállásban. Havi egymillió forintos államtitkári illetmény jár mellé, és akár egy titkárság is segítheti a biztos munkáját.
A legismertebb kormánybiztos valószínűleg Andrew G. Vajna, akit a nemzeti filmipar fejlesztésével bíztak meg, de legújabban Fonyó Károllyal párhuzamosan a TV2 tulajdonosának mondja magát.
Korábban Szijjártó Péter az orosz, azelőtt pedig a kínai–magyar kapcsolatokért felelt kormánybiztosként.
A miniszterelnöki biztosokon kívül vannak megbízottak is: jelenleg tizenhárom miniszterelnöki megbízott segíti a kormányfőt diplomáciai, személyes tanácsadói munkával vagy egyéb eseti jellegű feladatokban. A két poszt közötti különbséget homályosan határozza meg a vonatkozó jogszabály. Míg a biztos feladatkörét külön meghatározza – még ha elnagyoltan is –, addig a megbízott esetében csak a fizetés plafonját tisztázza. Valamint azt, hogy jogosult lesz a „miniszterelnöki főtanácsadói” megnevezésre. Ez utal arra, hogy a biztosok elvben operatív feladatokat látnak el, míg a megbízottak szakmai tudásukkal segítik a kormányfőt.
Fizetésük lehet egyösszegű vagy havi bér is. Ezek nem haladhatják meg a kinevezés előtti év magyar bruttó átlagkeresetének tízszeresét. Vagyis a 2014-es adatok alapján havi maximum tízszer 243 600 forintot kereshetnek, azaz közel 2,5 millió forint. Külsős szerződéssel is foglalkoztathatók, szemben a biztosokkal.
A menekültválság miatt a legismertebb Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó. Bakondi korábban az Országos Katasztrófavédelmet vezette, de volt árvíz- és télügyi kormánybiztos is. Szili Katalin, korábbi MSZP-s és független képviselő, valamint egykori házelnök a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásait intézi.
A miniszterek is nevezhetnek ki megbízottakat, vagyis tanácsadókat és szakmai felelősöket. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter keleti gazdasági kapcsolatokért felelős megbízottnak kérte fel Kiss Szilárd korábbi moszkvai mezőgazdasági attasét . Kisst 2015 januárjában az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet körüli mutyi és vesztegetési ügyek miatt tartóztatták le, de az Index kiderítette, hogy a korábbi megbízott pénzért intézett vízumot prostituáltaknak és alvilági figuráknak a moszkvai követségen.
Kiss magára attaséi hazahívása után „miniszteri biztosként” hivatkozott, de ehhez a minisztérium személyi állományához kellett volna tartoznia. Azonban megbízottként csak külsős szerződést kötöttek vele. Ez azért volt fontos, mert Kissnek így nem kellett nemzetbiztonsági átvilágításon átesnie, pedig a magyar titkosszolgálatok kockázatosnak tartották tanácsadói alkalmazását orosz alvilági kapcsolatai miatt.