Hagyó Miklóst két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a Kecskeméti Törvényszék kedd délelőtt. A volt szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények vádjával indult eljárás 2012 óta tart, ez benne az első ítélet, jelenti az MTI.

Hadnagy Ibolya bírói tanácsa Mesterházy Ernő másodrendű vádlottat (egykori főpolgármesteri politikai főtanácsadót) felmentette az ellene emelt vád alól. Az indoklás szerint esetében mindössze egy eredménytelen befolyásolási cselekmény volt megállapítható.

Antal Attila harmadrendű vádlottat, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatóját folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt másfél év börtönre ítélte a törvényszék, a büntetés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette.

Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat, a BKV Zrt. Antal Attilát követő vezérigazgatóját hűtlen kezelés bűntette, valamint magánokirat felhasználásának vétsége miatt egy év két hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélték.

Lelovics Ottó ötödrendű vádlottat (a főpolgármester-helyettesi kabinet egykori kommunikációs tanácsadóját) folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt egy év két hónap börtönre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve.

Mátay-Horváth Éva hatodrendű vádlottat (a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metró volt sajtóreferensét, majd később, azzal párhuzamosan Hagyó Miklós mellett megbízással dolgozó kommunikációs tanácsadót) a bíróság felmentette. A vád szerint a vádlott két helyről vette fel indokolatlanul a fizetését, a bíróság azonban kimondta: nem volt megállapítható, hogy a foglalkoztatása fiktív lett volna ezután a BKV-nél.

Horváth Iván hetedrendű vádlottat (Hagyó Miklós jogi tanácsadóját) hűtlen kezelés miatt mint felbujtót egy év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélték.

A törvényszék Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlottat, a BKV Zrt. kommunikációs igazgatóját folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt egy év tíz hónap börtönre ítélte, három év próbaidőre felfüggesztve. A bírói tanács Zelenák Tibor, a BKV volt osztályvezetőjét folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, ebből a vádlott előzetes letartóztatásban eltöltött ideje miatt 51 ezer forintot kifizetettnek tekint.

Egy vádlottat 150 ezer, egy másikat 350 ezer forint pénzbüntetésre ítéltek.

Felmentették ugyanakkor minden vád alól Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját, valamint három másik vádlottat.

A bíróság Hagyó Miklós elsőrendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után harminc napon belül, kártérítésként egyetemlegesen fizessen meg a BKV-nak 39,6 millió forintot. Antal Attilát, Lelovics Ottót és Regőczi Miklóst szintén kártérítés megfizetésére kötelezték: egyetemlegesen mintegy tízmillió forintot kell fizetniük.

A kétszer 15 millió forint átadásának vádja alól bizonyítottság hiányában mentette fel Hagyó Miklóst a bíróság.

A bíróság álláspontja szerint az ügyészi indítványok egyes eseteiben nem lehetett a hűtlen kezelést megállapítani, még akkor sem, ha "baráti" segítséggel történt egy-egy pályázat elnyerése.

A bíróság a vádtól eltérően a nagy összegű munkaszerződések megkötése miatt - amelyek következményeként viszonylag rövid idejű munkavégzés után milliós végkielégítést kaptak a közlekedési vállalattól távozó "menedzserek" - nem találta bűnösnek a harmad- és a negyedrendű vádlottat. Az indoklás szerint ez bevált gyakorlat volt a BKV Zrt.-nél.

A szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerének korszerűsítését végző CC Soft Kft. esetében a törvényszék Hagyó Miklós elmarasztalta, mert "hivatali befolyásával visszaélt, elkövette a hűtlen kezelés bűntettét". A főpolgármester-helyettes a vád szerint arra utasította Balogh Zsoltot, hogy a rendszer végleges üzembe helyezése előtt fizesse ki a munka ellenértékét.

Az ítélet indoklása várhatóan egész nap tartani fog, utána nyilatkozhatnak majd a vádlottak és az ügyész arról, hogy fellebbeznek-e.

Emlékszik még, hogyan indult a Hagyó-ügy? Összefoglaltuk a főbb eseményeket:

• Hagyó Miklós 2002-ben az MSZP színeiben lett országgyűlési képviselő, 2006-tól pedig Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester helyettese. 
• 2009. augusztusában a főpolgármester-helyettes körül több botrány is kirobbant. Az elsőben azzal vádolták, hogy élettársával okirat-hamisítást követtek el: Hagyó és ügyvédje meghatalmazást hamisított a nőnek, hogy peres ügyében képviselje. Így a bíróságon élhetett volna azzal a jogával, hogy a családtagok nem kötelezhetők egymás elleni terhelő vallomásra. Ebben az ügyben 2012 januárjában a bíróság felmentette.
• A másik ügy ennél jóval bonyolultabb és ismertebb. A Központi Nyomozó Főügyészség folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat Hagyó és több feltételezett társa ellen. A vád szerint a politikus fals megbízási szerződésekkel, túlárazott közbeszerzési eljárásokkal offshore hátterű cégeken keresztül sikkasztott el közel 1,5 milliárd forintot.
• 2010. május 12-én előállították, 26-án, az új parlament megalakulásakor Hagyót őrizetbe vették. Az MSZP nem jelölte a választásokon, ezért nem is szerezhetett új mandátumot. A mentelmi joga ezzel lejárt, és a rendőrség előállíthatta.
• 2010 márciusában Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, hogy egyszer 15 millió forint kenőpénzt kellett átadnia Hagyónak egy nokiás dobozban. Ez lett az ügy emblematikus eleme. 

• 2011 februárjában házi őrizet alá helyezték, ezt 2011 júniusában függesztették fel. Azóta szabadlábon védekezik.  
• Az ügyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Kecskeméti Törvényszéknek delegálta, ahol 2012. június 13-án kezdték meg a bizonyítási eljárást.
• Az ügyáthelyezést Hagyó és ügyvédje megtámadta, az erről szóló törvényt 2013-ban az Alkotmánybíróság (AB) is vizsgálta. A jogszabályt már 2013 őszén hatályon kívül helyezték, de az AB is megállapította, hogy alkotmányellenes volt. Az ügy először átkerült a Fővárosi Törvényszékhez, de mivel már elkezdték Kecskeméten, visszahelyezték oda. Az ügy a huzavona miatt gyakorlatilag újrakezdődött. A vallomásokat nem tették meg újra, hanem öt napon keresztül ismertették a korábban elhangzott változatokat a bíróságon.
• Az ügyben sorra léptek vissza a vád tanúi, a legmegdöbbentőbb az volt, amikor tavaly márciusban a Nokia-dobozos sztorival előhozakodó Balogh visszavonta a vallomását. Akkori kijelentését azzal indokolta, hogy „nem akart börtönbe kerülni, mint a többi vádlott”. Baloghot negyedrendű vádlottként idézte be a törvényszék.