Bért emelnék idén a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknál, a közszférában, az egészségügyben, és folytatódik a tanárok béremelése. Orbán a tanárok követeléseire csak egy fél mondatban tér ki: "folytatjuk velük a tárgyalásokat, és megegyezésre fogunk törekedni".
Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában ezek voltak a legfontosabb állítások:
A parlament munkája további napirend előtti felszólalásokkal folytatódik, majd következnek az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések. Ezeket nem közvetítjük percről percre. A lényegesebb dolgokról viszont külön cikkben a későbbiekben beszámolunk.
Orbán a tanárok 25 pontos követeléséről is elmondja végül az álláspontját. Kiszámoltatta az államkincstárral a sztrájkbizottság kéréseit, és arra jutott, hogy abban
18 százalékos béremelési igény van, nem sokallom, megértem ezt, de ebben a pillanatban nem lehetséges.
Orbán azt kéri a pedagógusoktól, hogy ne helyezzék a kormányt bérnyomás alá, mert "ennek nem tudunk eleget tenni". Orbán azzal zárja, hogy az MSZP-nek nem kell nógatnia őt, minden döntéséért vállalja a felelősséget.
Orbán végül az MSZP frakcióvezetőjének is üzen. Szerinte nem egyszerű feladat MSZP-sként beszélni az oktatásról vagy az egészségügyről, "az iskolák és a kórházak is csődben voltak, erről kár vitatkozni", 1200 milliárd forinttal kellett ezeket az intézményeket szanálni.
Orbán szeretné, ha ebben a szektorban mindenki többet keresni, ebben nincs vita a pártok között. De meg kell nézni, honnan hová jutottunk el.
Orbán szerint minden pártnak ragaszkodnia kellene a tényekhez. Például az oktatásra és az egészségügyre minden évben többet fordít a kormány, az ágazatoknak évről évre több jut. Arról ugyanakkor lehet vitatkozni, hogy milyen legyen a belső elosztás.
Orbán Vonának azt üzeni, hogy a "pártállami idők visszatérése nem fenyeget". "Azért szálltunk be a politikába, hogy az oroszokat haza tudjuk küldeni, hogy az egypártrendszer megszüntessük".
Orbán Viktor a viszontválaszában mindegyik frakciónak üzen. A KDNP-nek - nem meglepő módon - köszöni a hozzászólást.
Az LMP-nek igazat ad, hogy "orvosolni kell a globális világrend válságát", de meg kell védeni a magyarokat a migránsoktól, akik "ránk rúgták az ajtót". A szabadkereskedelemről azt mondja, hogy szerinte létezik jó és rossz fajta, és export nélkül a mostani életszínvonalunkat sem tudjuk tartani, ezért Magyarország nem állhat szemben semmilyen szabadkereskedelmi megállapodással.
A jó szabadkereskedelmi megállapodás olyan, mint a szúnyogháló, ami kell, beengedi, ami nem kell, azt kívül tartja.
Orbán szerint hamis Schiffer Andrásnak az az állítása, hogy a kormány "az olcsó bérek politikája" mellet lenne. Hiszen számtalan szférában béremelés lesz, és a minimálbér is emelkedik.
Kósa Schiffer Andrásnak azt üzeni, hogy ne üljenek fel minden állításnak, amit hallnak, például "annak a butaságnak", hogy Magyarországon túlságosan leterheltek a gyerekek.
Vona Gábornak pedig azt üzeni, hogy tisztázzák magukat a KGBéla-ügyben, "addig semmilyen jogalapjuk nincs korrupcióról beszélni".
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője nem Orbánra reagál, hanem az előtte felszólaló Tóbiás Józsefet és a szocialistákat ekézi. Szerinte Tóbiásnak örülnie kellene, hogy hétvégén a tüntetők között nyugodtan sétálhatott, holott a szocialista kormányok döntötték romba az oktatást. Az MSZP-sek szerinte annyira rosszat tettek az országnak, hogy
örüljenek, hogy ebben az országban kimehetnek az utcára, anélkül, hogy inzultálnák önöket.
Annyira kiborította az MSZP-s néma csend a Fideszt, hogy többen hangosan bekiabáltak. Kövér László leteremtette a leghangosabb Németh Szilárdot, hogy nem adott neki szót.
Tóbiás a Fidesz alkotmánymódosításról azt mondja, "fejezze be a kormányfő a hazudozást az ellenzék politikájával kapcsolatban, továbbá fejezze be a nép ámítását". Szerinte Orbán felelőssége, hogy egyeztessen az ellenzékkel, és közös megoldást találjanak. Szükség lenne a biztonságra Magyarországon, a "hétköznapok biztonságára", és ezt Tóbiás József szerint a mély szegénységben élő milliók nem érzik.
Még kér, a nép, most adjatok nekik
- idézi Tóbiás Petőfi Sándort, majd az MSZP vezetője csendben állva fejezi be a felszólalást. (A szombati tüntetés is néma csendben zárult.) Tóbiás mellé feláll az MSZP-frakció is.
A szombati tüntetésről beszél Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője, aki szerint a tanárok követelései jogosak, és nem fizetésemelést akarnak, bár jogos lenne. Tóbiás szerint a régióban GDP-arányosan a legkevesebbet költ az ország az oktatásra, majd számokat sorol arról, mennyivel kevesebbet költ a kormány egy tanulóra: ó. Végül azt üzeni a Fidesznek:
maguk a jövőt veszik el a gyermekeinktől!
Az MSZP vitanapot kezdeményez az oktatásról és a tanárok 25 pontjáról.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője kapja meg a szót. Hosszan, elismerően beszél a kormány otthonteremtést és családokat segítő intézkedéseiről. A migrációról azt mondja, hogy a jelek szerint Európában még mindig nem tudják megkülönböztetni a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, " nem tudják, mi az önvédelem". De Magyarország jó példával jár elől.
Vona a migrációs helyzetről azt mondja, hogy a Jobbik támogatja , hogy módosítsák az alaptörvényt, hogy bevethetővé tegyék a hadsereget. De a módosításban szerinte olyan elemek szerepelnek, amely a pártállami időket idézi.
Ez lépés lenne Észak-Korea irányába.
Vona azzal is előjön, hogy egy ilyen alkotmánymódosítással mit kezdhetett volna 2006-ban Gyurcsány Ferenc, ha létezett volna akkor ez a különleges jogrend.
Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője is a kedvenc témájával kezdi, az egészségüggyel (az egészségügyi dolgozók elvándorlása, a mentősök sanyarú helyzete, a gyógyszerlobbi szerepe), majd Vona rátér az oktatásra, a tüntetésre és üdvözölte, hogy a Klik működésében a kormány "hátraarcot csinált". Vona ismét előhozza, hogy vizsgálóbizottságot szeretne, amely kivizsgálja az Orbán körüli emberek meggazdagodását. És felőle egy fideszes bizottság kivizsgálhatja a jobbikos ügyeket is, ha akadnak.
A frakcióvezetők sorban reagálhatnak Orbán Viktor szavaira, az LMP-s Schiffer András kezdi. Szerinte is megbukott a brüsszeli válságkezelési politika, ám szerinte nem lehet milliós tömegeket egy kerítéssel megállítani. Schiffer ezután rögtön áttér a migrációról a multik és a globális tőkepiac ostorozására.
Az offshore-lovagok "kiseprűzését" célzó javaslatok támogatását és a TTIP (amerikai–európai szabadkereskedelmi megállapodás) elutasítását várja Schiffer a kormánytól. Schiffer kitér a szombati tüntetésre is, ahol szerinte nagy fordulat történt, mert a különböző szakmák képviselői összefogtak.
Orbán szerint mozgósítani kellett a magyarokat a kvóta ellen, 1,8 millió ember állt a kormány álláspontja mellé. A pártokat megkéri, hogy a kvótaellenesség legyen "nemzeti ügy", ne csináljon senki ebből pártpolitikát. A pártokat kéri, hogy álljanak az alkotmánymódosítás mellé is.
Orbán azt is megismétli a beszéde végén, hogy elrendelte a kerítés megerősítését, és az újabb határzár felépítéshez "szükséges kapacitások előállítását".
Orbán szerint az európai közvélemény a cenzúrát sikerrel lerúgta magáról, Magyarország álláspontja az európai emberek többségének álláspontja. "Az emberek nem értik, hogy a kormányuk miért nem teszi azt, amit a magyar." Márpedig Orbán szerint milliók indulhatnak meg Európa felé. A miniszterelnök számokat is sorol, hogy hányan indulhatnak meg az egyes országokból:
Ehhez képest Európa gyenge, és "Brüsszel be akarja engedni, sőt, be akarja szállítani az illegális migránsokat", és szét is akarja osztani. A magyar kormány szemben áll ezzel a tervvel.
2015-ös év sikeres volt, a 2016-os év legnagyobb kihívása nem gazdasági, hanem biztonsági jellegű lesz - jelenti ki Orbán, aki rátér mostani slágertémájára, a migrációra.
Terrorakció, félelem, ezt hozták Európába a migránsok.
A kormányfő szerint tavaly elkezdték a védekezést, köszönetet mond a védekezésről szóló törvényeket megszavazó képviselőknek.
Bért emelnék idén a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknál, a közszférában, az egészségügyben, és folytatódik a tanárok béremelése. Orbán a tanárok követeléseire csak egy fél mondatban tér ki: "folytatjuk velük a tárgyalásokat, és megegyezésre fogunk törekedni".
2016-ban szerinte "mindenki léphet egyet előre", és ennek három eszköze van:
Orbán kitér arra, hogy nőtt idén a minimálbér, reálértéken 5 százalékkal.
Orbán a költségvetési zárás adatait ismerteti. Megdicséri a nemzetgazdasági minisztert, hiszen csupa örömhírről számolhat be:
Orbán szerint tehát a "magyar reformok működnek", 2016-ban jöhet az új cél: a polgári berendezkedés felépítése.
Orbán Viktor napirend előttijével kezdődik tehát az ülés. A kormányfő a legfontosabb az őszi ülésszak óta eltelt fontosabb eseményekről, döntésekről szeretné tájékoztatni a képviselőket.
Ide értve Magyarország önvédelmi teendőit.
A közelmúltban elhunyt négy korábbi képviselőről, Koleszár Lajosról, Komáromi Istvánról és Rimóczi Józsefről (MSZP), továbbá Speidl Zoltánról (MDF) emlékeznek meg a képviselők néma felállással.
Orbán Viktor elég korán érkezett, már egy órakor a bársonyszékben ült. A házelnök öt perces késéssel érkezett, és megnyitja most az ülést.
Nincs is semmi meglepő abban, hogy a fideszes többség támogat egy fideszes javaslatot. A gazdasági bizottság tehát támogatta a posta-törvény módosításának tárgysorozatba vételét. Németh Szilárd (Fidesz) javaslata szerint semmilyen adat sem lehet közérdekű, ami a posta számára "üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna".
A módosítást nemcsak civilek támadták, hanem Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is úgy látta: nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelmények. A kormány képviselője és a fideszesek ezt nem így látják.
Szavazás törvényjavaslatról ma még nem lesz, az igazi érdekességek a következő hetekben várhatóak. A terrorveszélyhelyzetes alkotmánymódosítás , illetve az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása tűnik a tavasz két legizgalmasabb parlamenti kérdésének. Ezekhez a szavazásokhoz ugyanis kétharmados többség kell a Fidesznek, és egyelőre nem látszik, melyik ellenzéki pártok biztosítják ezt számukra.
Hétfő délután egy órakor indul a 2016-os tavaszi ülésszak, amely Orbán Viktor kormányfő felszólalása után (Beszámoló a kormányzati döntésekről) a hagyományos mederben zajlik. Interpellációk, kérdések, azonnali kérdések, általános viták. Az első ülésnap végén két javaslatról, köztük a 2017-es év Arany János-emlékévvé nyilvánításáról szólóról tartanak általános vitát.