Minimum másfél milliárd forintos extraforgalmat generált a kormányzat néhány kiválasztott ügyvédi irodának.

A tavaly decemberben kezdődött állami földeladások szabályozásában előírták, hogy licitálást követő szerződéskötéseknél és az ahhoz kapcsolódó eljárásokban kötelező a jogi képviselet. Az árverésen nyertes vásárló csak úgy válhat ténylegesen a kiszemelt birtok tulajdonosává, ha ügyvédet fogad. Azonban azt is vállalnia kell, hogy az átíratási procedúrát a Nemzeti Földalap által biztosított ügyvédekre bízza.

A szabályozás szerint az ügyvédek feladata a szerződés elkészítése, a jogi ellenjegyzés és a földhivatali eljárással kapcsolatos jogi képviselet, amelynek költségeit természetesen a földlicit nyertesének kell viselni.

Az előre fixált díj a vételár 0,5 százaléka, de legalább nettó 50 000 forint, amit a nyertes árverező a szerződéskötés napján készpénzben köteles kifizetni.

Az Index megkereste a Földművelési Minisztériumot, hogy kiket és milyen szempontok alapján választottak ki a jól fizető munkára. A tárca nem adta ki az NFA által favorizált irodák nevét, csak annyit közölt, hogy olyan jogászokat kerestek a munkákra, akik földforgalmi szerződések terén nagy tapasztalattal rendelkeznek, képesek eleget tenni az NFA által támasztott magas szakmai és technikai követelményeknek, valamint a gazdák érdekei mellett az állam érdekeit is képviselik a jogügylet során.

A kiválasztás nem pályáztatás útján zajlott. A minisztérium szerint a sietség miatt

az NFA – a törvényi feltételek betartása mellett – egyetemi és kamarai szakemberek tanácsát és segítségét kérve alakította ki a szakmai szempontrendszert a megyei szinten eljáró ügyvédek kiválasztásához.

Arra kérdésre, hogy a minisztérium szerint mekkora bevételt eredményez a földeladás a jogászoknak, nem érkezett válasz. Az összegről így csak találgatni tudunk.

Az állami földek eladásáról szóló tavalyi előterjesztés szerint a kormány 300 milliárd forintos összbevételt remél az összesen 378 160 hektárnyi meghirdetett termőföld eladásából. Az állam által várt bevételhez viszonyítva minimum 1,5 milliárd forintot kell kifizetnie a gazdáknak a jogi ügyletekért. Ezt a számítást azonban jelentősen módosíthatja felfelé, hogy minden árverésen vásárolt földért minimálisan annyit kell kifizetni, mintha a megvásárolt föld értéke 10 millió forint lett volna.

A rendszer ezért nem kezdve - a vélhetően a tranzakciók többségét bonyolító - kisebb területű vagy kisebb értékű földeket vásárló gazdáknak: számukra az ügyvédi díj akkor is 50 000 ezer forint, ha csak 3 vagy 5 milliót fizetett az adott területért.

A földalap viszont komoly kedvezményt adott a nagy és drága földterületek vevőinek, amikor kikötötte, hogy nettó 500 000 forintnál többet nem kérhetnek az ügyvédek. Így a 100 milliót meghaladó értékű licit esetén a 100 millió feletti részt gyakorlatilag nem terheli ügyvédi díjazás.

A minisztérium szerint minden esetre a fix díjjal nagyon jót tettek a gazdáknak, mert a 0,5 százalékos ügyvédi díj messze a piacon szokásos 1-2 százalékos ügyvédi munkadíjnál alatt van.