Belpolitikában békülékeny, Brüsszellel szemben kemény ellenállást meghirdető beszédet mondott Orbán Viktor a Várkert Bazárban. Az évi rendes évértékelőt a kormányfő meglepő módon Esterházy Péterrel nyitotta, akinek Kis magyar pornográfiájából idézte Gerő Ernő és Déry Tibor beszélgetését arról, hogy milyen a jó politikai beszéd.
A kormányfő ezután még Tamás Gáspár Miklóst is név szerint megemlítette – rajtuk kívül még Takler László borász és Bismarck kancellár jött –, ami előrevetítette a belföldi témákkal kapcsolatos békülékeny hangot: nem támadta a multikat, a bankokat, hanem olyan szereplőkként beszélt róluk, amelyek szintén hozzájárultak a 2010 óta eltelt idő sikereihez: rezsicsökkentés, minimálbér emelkedése, munkanélküliség visszaszorítása, IMF hazaküldése.
Elismerte, hogy a Klik átalakítására szükség van, és azt is, hogy a tanárok követelése jogos, csak a jelenlegi gazdasági helyzetben nehezen teljesíthető – igaz, ezzel ismét azt a vonalat erősítette, hogy a tanárok fő követelése bérjellegű volna, noha nem az.
A belpolitikában az ideológiai békülés jele volt az is, hogy dicsérte ugyan történelmi áttekintésében a Horthy-éra gazdasági eredményeit, elismerte, hogy bármiféle párhuzammal "ingoványos, lápos, lidérces" területre tévedne.
A Várkert bazári beszéddel egyidőben Lopják a jogom! Vissza a népszavazást a népnek! néven tüntetést is tartottak az Együtt szervezésében, nagyjából 1500-2000 ember gyűlt össze. Összesen nyolc szónok volt. Többek között arról beszéltek, hogy a Fidesz ellopja a színvonalas oktatáshoz való jogot, nem szeretnék ha beépítenék a Városligetet, és rögtönzött népszavazást is tartottak. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke pedig kijelentette, azért küzdenek, hogy Orbán ne tudja kivinni Magyarországot az EU-ból. Bővebben itt>>>
Ezután megadta azt a külpolitikai keretet, amelyben Magyarország jelenleg mozog: ez a "Berlin-Moszkva-Sztambul" háromszög, amelyen belül Magyarország csak akkor lehet független, ha ez mindhárom – a harmadikat aztán természetesen Ankarára módosította Orbán – entitás érdekében áll.
Orbán e tekintetben is békülékeny volt, hangsúlyozva, hogy Magyarország a békében érdekelt, és nem ülhet fel sem orosz-, sem német, sem iszlámellenes retorikának.
Az egyetlen, akivel szemben viszont Orbán a diplomáciai harcot is szükségesnek tartotta, az Brüsszel. "Brüsszelt meg kell állítanunk" – mondta, alapvetően a betelepítési kvóta kapcsán, de azon keresztül az EU csúcsvezetésének általános kritikáját adva. Szerinte az EU azért kezeli a menekültkérdést úgy, ahogy, mert vezetői világpolgárok, ellentétben az európai emberek többségével, akik nemzetállami keretekben gondolkodnak és akikkel az EU vezetői nem is nagyon állnak szóba.
"Unionisták és szuverenisták" – ezek küzdenek egymással az EU-ban, utóbbiak között van az orbáni felosztásban Magyarország.
Amennyire a beszédben Brüsszel volt a legyőzendő, valóságtól elszakadt, kissé elkényelmesedett politikai elit szimbóluma, annyira volt hangsúlyos Orbán Európa-pártisága. Ebbe az Európába – amely keresztény, szolidáris, Róma és Hellász örökségét is hordozó entitás – a Balkán is beletartozott. Ezt az Európán és ennek az Európának a megvédéséért Orbán a beszédben kész volt kiállni.
Kijelentette, hogy nem csak Szlovéniától Ukrajnáig kész megvédeni a határokat – ha kell, a román szakaszon is kerítést építve – de segítséget is nyújt kérésre a Balkánnak, amely nélkül nehezebb volna a határok megvédése.
A legnagyobb kihívást természetesen a menekültáradat jelenti, ám Orbán ezt is a szokásostól eltérően fogalmazta meg. Hangsúlyozta, hogy nem a migránsok tehetnek a bajról, ők csupán az embercsempészek, eredeti országuk kormányainak és a rossz nemzetközi döntéseknek az áldozatai.
A problémát ők csak láthatóvá tették, ám az igazi probléma magában az identitását nehezen felvállaló, abszurdan reagáló, délibábokat kergető, a határokat kultúrák, nemzetek, nemek, felelősség és szabadság között elmosó EU-ban, illetve Brüsszelben van.
Szerint a Wilkommenskultur tévedés, öngyilkosság, hiszen segíteni nem Európában, hanem ott kell, ahonnan a menekültek útnak indulnak. Máskülönben Európa feladja magát, olyanokat enged be, akik nem akarják saját kultúrájukat feladni, hanem ellenkezőleg, itt, Európában uralkodóvá tenni.
Pedig Európa elég erős lehetne ahhoz, hogy megvédje magát: többen vannak az európaiak, mint az oroszok és az amerikaiak együtt – hozott példát Orbán, amivel azért finoman azt is jelezte, kikkel is szemben kellene Európának önmagára találnia.
Orbán csak beszéde legvégén tért rá a betelepítési kvóta elleni népszavazásra, először kimondva, hogy ez nem a már elfogadott – de bíróságon megtámadott – EU-s döntés ellen szól, hanem az ellen a tervezett betelepítési kvóta ellen, amelyet márciusban fog tárgyalni Brüsszel.