Újabb megkérdőjelezhető hitelű kommunikációs fegyvert vetett be a magyar kormány a kvótaellenes népszavazás felvezetéséhez, egyben a migránsellenes hangulat fokozására. Azt állítják, Nyugat-Európában több mint kilencszáz olyan zóna létezik, ahova már a rendőrség se mer belépni, mert a idegen kultúrájú bevándorlók átvették az irányítást és a saját törvényeik szerint élnek. 

A kormány szerdán elindította a kvota.kormany.hu oldalt, amelyen az uniós kötelező menekültkvóták elleni népszavazás kormányzati érveit gyűjtötték csokorba. Itt a szokásos elemek – egy szegednyi betelepülő, veszélyben a magyar kultúra, stb – mellett egy térkép is található, amely európai nagyvárosok "no-go" zónáit ábrázolja. Valójában a térkép nem sokat mutat, csak néhány nagyvárost jelöl meg, a lényeg az alatta olvasható szöveg:

A „no-go” zónáknak nevezett területek olyan városrészek, amelyeket a hatóságok nem, vagy nehezen képesek ellenőrzésük alatt tartani. Ezekben a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái alig érvényesülnek.

Az oldal szerint "azokban az európai városokban, mint például Párizs, London, Stockholm vagy Berlin, ahol nagy számban élnek bevándorlók, több mint 900 ilyen »no-go« zóna létezik." A dologra felfigyelt a brit Guardian is, meg is kérdezték a kormányt, hogy milyen forrásokból dolgoztak a zónák összegyűjtésekor. A hivatalos válasz alapján a lap azt írja, leginkább blogok és összeesküvés-elméletbe hajló weboldalak állnak az adatok mögött.

A 444.hu is kikérte a forrásokat a Külügyminisztériumtól, és elég hajmeresztő eredményre jutottak:

• Berlinben a Neukölln nevű menő hipszternegyed egyes részeit minősítette a kormány no-go zonának, egy olyan pr-cikkre hivatkozva, amely turistáknak fényezi a negyedet, vagyis épp az ellenkezőjéről szól.
• A "több mint kilencszáz" no-go zónából a kormány szerint 751 Franciaországban van. Ezt egy 1996-os francia minisztériumi listával támasztják alá. Ez éppen azokat a területeket szedte össze, amelyek a városfejlesztés és integrációs politika szempontjából prioritást élveztek (20 éve). A kettőt egyébként a 2006-ban a "no-go zone" kifejezést is megalkotó, amerikai Daniel Pipes blogposztja mosta össze. A Guardian megjegyzi, hogy Pipes elsősorban arról ismert, hogy korábban azt állította, Obama gyakorló muszlim. Viszont maga Pipes is rég elnézést kért már a csúsztatásért a franciáktól, miután személyesen is megnézte a kérdéses zónákat, és megállapította, hogy tévedett.
• Svédország állítólagos 55 no-go zónájáról egy Stockholmban élő amerikai írt a blogjára 2014-ben, amelyben linkel egy ma elérhetetlen rendőrségi oldalt. Egyébként a posztja azzal indul, hogy a rendőrség sose beszélt no-go zonákról, csak ő. A magyar kormány értelmezése: "Svédországban a Svéd Rendőrség szerint 55 »no-go« zóna volt a tavalyi évben."
• Belgiumban Molenbeek negyedre gondolt a kormány, és még itt járnak a legközelebb a valósághoz, mert ahogy mi is megírtuk, a novemberi párizsi terrortámadás elkövetői itt szervezkedtek, és egyébként is ez a negyed számít a szélsőséges iszlamista mozgalmak európai melegágyának. Ez viszont nem azt jelenti, hogy no-go zónáról lenne szó, ahol nem érvényesek a belga törvények és ne lépne be más a negyedbe.

Vagyis a no-go kifejezést sehol se használják, és amit jelent, azt egyik megidézett területre se tartják érvényesnek a helyi hatóságok. Ezt a Külügyminisztérium is elismeri a 444-nek küldött válaszában, amelyből az is kiderül, hogy utazás szempontjából nem számítanak ezek kockázatos területnek. Nem csoda, hogy az érintett nagykövetségek se nagyon tudtak mit szólni a dologhoz.

Problémák nyilván bőven vannak ezekben a városrészekben – elég csak Molenbeekre gondolni –, de a kormány nem ezt állítja a népszavazásos propagandaoldalon, hanem valami ennél sokkal erősebbet, amit viszont a jelek szerint kérdésre nem tud megnyugtató hitelességgel alátámasztani. Persze egy ilyen oldal propagandaanyagánál feltehetően ez nem is különösebb cél.