A Magyar Helsinki Bizottság az ORFK-hoz és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH) fordult közérdekű adatigényléssel, hogy megtudja, pontosan milyen okokra hivatkozva kérték az egész országra érvényes tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelését. A két szervezet azonban arról tájékoztatta a jogvédőket, hogy erről nem adhatnak felvilágosítást, mivel 10 évre titkosították az adatokat - olvasható a Helsinki blogján.

Mint ismert, a kormány március 9-én rendelte el az egész országra kiterjedően a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, ez pedig a törvény szerint az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság kezdeményezésére történhet meg, ha

• a menedékkérők száma: egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja

• illetve, ha a tranzitzónákban tartózkodók száma egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy egy hét átalában a napi kétezer főt meghaladja
• vagy, ha pl. zavargás, erőszakos cselekmény valamely konkrét település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.

A Helsinki szerint ugyanakkor a három eset közül a válsághelyzet kihirdetése előtt egyik sem állt fent - erről itt írtunk bővebben.

A jogvédők szerint viszont a nyilvánosságra tartozik, mégis milyen alapon rendel el a kormány egy jogkorlátozással, jelentős katonai jelenléttel, a katonákat egyebek mellett fegyverhasználattal és igazoltatási joggal felruházó válsághelyzetet. A Helsinki emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult arra kérve annak vezetőjét, hogy utasítsa a rendőrséget és a bevándorlási hivatalt a kért adatok átadására.