Ahogy azt március végén mi is megírtuk, egy tiszabői általános iskola 47 éves alkalmazottja ellen büntetőeljárás folyik 2015 februárja óta, miután azzal gyanúsítják, hogy ütlegelte a gondozására bízott gyerekeket, és szexuálisan közeledett feléjük.

Menyhért Ildikó ügyéről a Népszabadság több részes sorozatot indított, aminek első részében a bántalmazással és megalázással gyanúsított tanárnő azt állította, hogy ő ártatlan, a tanártársai és a gyerekek szülei összeesküdtek ellene, és minden éppen fordítva van, mint ahogy azok állítják. Nem ő veri a gyerekeket, hanem azok ütik őt, és a gyerekek tesznek ki neki szexuális tartalmú megjegyzéseket, nem pedig ő nekik. 

A Népszabadság a cikksorozat 3. részében most azt írja, hogy a tiszabői tanárnő rendszeresen arra hivatkozik, hogy jó kapcsolatot ápol Hoffmann Rózsával és a Jobbikkal. Egy 2014-es jegyzőkönyv tanusága szerint a roma származású Menyhért az iskolavezetésnek és a tankerületi igazgatónak azt mondta, hogy bár kidolgozott romastratégiája nincs, többekkel már sok ötletet összegyűjtött azzal kapcsolatban, hogy mit lehetne csinálni egy főként romagyerekeket oktató iskolában annak érdekében, hogy a lemaradók se szakadjanak le véglegesen. Mint mondta,

néhány évvel ezelőtt dr. Hoffmann Rózsa asszonynak, az ő kérésére is írtam egy rövid, kétoldalas feljegyzést.

Hoffmann Rózsa ezzel szemben a lapnak azt állítja, hogy nem az ő kérésére született az iromány, hanem Menyhért házalt vele. A volt oktatási államtitkár szerint régóta ismeri a tanárnőt, de sok-sok éve nem lépett vele kapcsolatba, nem is tudja, mi van vele.

Menyhért írt 2002-ben egy Zöld az erdő nevű cigány népismereti könyvet, azonban rengetegen kritizálták, mert több állítását rasszistának találták – például azt, hogy cigány népszokás a dögevés –, és végül a korábbi tervekkel ellentétben nem is használták az oktatásban. A roma értelmiség ezt még elnézte neki, azt viszont már nem tudták megbocsátani, hogy jobbikos lett.

A tanárnő 2015 októberében - tehát jóval a gyerekbántalmazások miatt tett feljelentések után - az Országgyűlés oktatással is foglalkozó kulturális bizottságának Jobbik által felkért szakértője lett. A bizottság egyik szegregációval foglalkozó ülésén azt bizonygatta, hogy Magyarországon nincsenek iskolai szegregációról szóló törvények, azaz nincs szegregáció. (Eközben a tiszabői általános iskolába szinte kivétel nélkül roma gyerekek járnak.) Tagadta továbbá, hogy lenne olyan iskola Magyarországon, ahová nem vesznek fel cigány gyerekeket a származásuk miatt.

A jobbikos kapcsolatairól a tiszabői tanárnő a Népszabadságnak azt mondta, hogy

nem vagyok szemellenzős ember. Dúró Dóra asszony megszólalásai pedig nagyon okosak.

Szerinte a Jobbikban értelmes és valós kérdéseket feszegetnek a cigánysággal kapcsolatban. Mint mondta,

A lap szerint a Jobbiknak jól jöhetett, hogy van egy cigány származású szakértője, aki hasonló téziseket állít, mint ők. Menyhért Dúrón kívül kapcsolatot ápol Szávay Lászlóval, aki a jobbikos alelnök Szávay István testvére, a párt tanácsadója, valamint 2015-től Dúró Dóra kabinetfőnöke lett.

Szávaynak annyira tetszett Menyhért bizottsági előadása, hogy megkérte, ajánljon még további szakértőket a Jobbiknak. Menyhért pedig a tiszabői problémákról is tájékoztatta Szávayt, ezzel függhet össze, hogy a Jobbik pártalapítványából finanszírozott Alfahír novemberben cikket közölt a témában, megemlítve, hogy egy szülő rátámadt és ököllel ütötte a tanárnőt. Áprilisban pedig portrét közölt Menyhértről azzal a felütéssel, hogy „saját népét tanítja" a faluban.

Dúró Dóra azt mondta lapnak, hogy Menyhértet egy konkrét esetben kérték fel szakértőnek, azóta neki nincs vele kapcsolata. Ám ha olyan téma vetődik fel, amelyben relevánsnak tartják a véleményét, máskor is meghívhatják. Az Alfahír áprilisi cikkében viszont az olvasható: a tanárnőt manapság „Dúró Dóra miatt kezdik ki, akinek szakértőként segít helyes döntéseket hozni".