Szerdán az ATV írta meg, hogy Vona arra készül, kiszorítja a radikálisabb politikusokat pártja elnökségéből. A Jobbik egyik megyei elnöke azt mondta a portálnak, hogy a Jobbik nem nyilvános alapszabályában benne áll az is, hogy a pártelnöknek vétójoga van az alelnökök személyével kapcsolatban, tehát a mindenkori elnök gyakorlatilag megválaszthatja, hogy kikkel akar dolgozni.
A szerdai elnökségi ülés után Mirkóczki Ádám pártszóvivő az MTI szerint bejelentette: Novák Előd, Apáti István és Szávay István nem lesz tagja a Jobbik elnökségének a következő tisztújítást követően. A szóvivő a lépést azzal magyarázta, hogy megváltoztak a feladatok, a most záruló elnökségi ciklus feladata a párt támogatottságának stabilizálása volt, míg ezt követően a kormányzati munkára szeretnének készülni.
A délutáni elnökségi ülés után az Indexnek azonban sikerült megszólaltatnia Novák Elődöt, a párt egyik jelenlegi alelnökét, aki egészen más hangulatban nyilatkozott. Novák azt mondta nekünk, „leforrázva érzi magát" a mai nap eseményei után, tehát hogy Vona megvétózza az újrázását.
Tudósítónk szerint Novák alig akart megszólalni, de annyit elárult: teljesen váratlanul érte Vona Gábor mai bejelentése.
A délelőtti információk szerint Vona Novákon, Apátin és Szávayn kívül Hegedűs Lórándtnét is arra kérte, hogy ne induljon a Jobbik következő alelnök-választásán, ami a nyári tisztújításon lesz. Hegedűs azonban Facebookján nemrég bejelentette indulását.
Sikerült elérnünk telefonon Szávay Istvánt, a másik megvétózott alelnököt is, aki megerősítette a az ezzel kapcsolatos hírt. Szávay az Indexnek azt mondta, abszolút váratlanul érte, amikor
Arra a kérdésre, hogy ezek után el fog-e indulni, Szávay azt mondta, hogy „számomra ez most már becsületbeli ügy. Ha érezni fogom a tagság támogatását, vagyis össze fog jönni az alapszabályban meghatározott legalább 10 százaléknyi támogatás, akkor el fogok indulni".
A politikus arról is beszélt, ő a néppártosodás szándékát soha nem vonta kétségbe, de úgy gondolja, hogy a Jobbiknak nem csak azokra kell gondolnia, akiket meg kíván szerezni támogatóként, hanem emellett nem szabad elveszítenie a radikálisokat. Azonban „az elnök úr másként látja a jövőt″ – tette hozzá Szávay: „Elnök úr részéről két év alatt komolyabb jelzést arra vonatkozóan, hogy a munkámmal elégedetlen lenne, vagy hogy valamit másképp kellene csinálni, soha nem érkezett.
Abszolút váratlanul ért engem is a döntés, nem voltam rá felkészülve.
Ahhoz, hogy valaki alelnöknek jelöltesse magát, az alapszervezetek tíz százalékának a támogatására van szüksége – legalábbis eddig mindenki így tudta. A Vona által állítólagosan hivatkozott rendelkezés tehát elvileg ezt írná felül. A keddi események után tehát borítékolható, hogy komoly szabályértelmezési vita kezdődik a párt alapszabályáról.
Egy másik ellenzéki párt egyik vezetője, akivel tudósítónk az elnökségi ülésnek helyt adó képviselői irodaházban futott össze, egyenesen azt mondta, hogy egy ilyen elnöki vétó nem csak pártalapszabályba, hanem a Ptk.-ba is ütközhet. Egy pártpolitikai ügyekben jártas jogász viszont arról beszélt: bár nem egységes a gyakorlat, de mégis az a jellemző, hogy a pártalapszabály megsértése bíróságon nem vitatható.
Vona Gábor viszont az Indexnek azt nyilatkozta, az alapszabály igenis lehetővé teszi a pártelnök számára, hogy a tisztújító kongresszusnak megjelölje, hogy az alelnökjelöltek közül kikkel akar együtt dolgozni. Kérdésünkre, hogy ez csupán egy ajánlás, vagy technikailag is kizárólag a megjelölt alelnökök lesznek választhatóak, Vona azt mondta, „a kongresszus közülük választhat".
A pártelnöktől megkérdeztük azt is, kik és mikor hozták meg a döntést, hogy Novákot és a többieket nem akarják alelnökként látni a továbbiakban.
Természetesen én hoztam a döntést, ez az én felelősségem, és már egy jó ideje érlelődött bennem
- mondta Vona, aki hozzátette, hogy köszönetet mondott az eddigi alelnököknek a munkájukért. A Jobbikban kétéves ciklusra választanak pártvezetést, a mostani tisztújítás viszont már a kormányra jutásról és a kormányzásra való felkészülésről fog szólni, magyarázta döntésát.
Nem.
– így válaszolt Vona Gábor arra a kérdésünkre, nem fél-e a párszakadástól. Szerinte a párt többsége meg fogja érteni, hogy a következő két év más prioritásokat hoz, és hogy a pártelnök a legjobb csapatot akarja maga mellett tudni a kormányzásra való felkészüléshez.
Novák Előd eközben tudósítónknak nyilatkozva azt is sérelmezte, hogy főnöke tavaly nyáron még cáfolta, hogy a néppártosodás jegyében kiszorítaná a radikálisokat. „Novák Előd nem az az ember, aki elszalad a konfliktusok elől, néha még keresi is azokat, de egy nagy néppártnak, amilyenné a Jobbik vált, az az erőssége, hogy képes különböző karaktereket integrálni és a feladataikat megtalálni. Minden pártban keresik a megosztási pontokat, ezzel nem kell hogy foglalkozzunk, a találgatást meghagyjuk a politológusoknak és az újságíróknak" – így szólt a pártelnök egyik tavaly nyári MTI-s nyilatkozata.
A mostani forgatókönyv viszont nem annyira meglepő fejlemény a néhány éve néppártosodó, mérséklődő párttól. Vona folyamatosan nyesegeti le a vadhajtásokat, amelyektől új szavazókat remél, amellett, hogy a radikálisabb támogatók nem hagyják el őket. A Jobbik néppártosodásáról szóló tavalyi cikksorozatunkban is megírtuk, hogy a párt radikális politikusai tartanak attól, hogy a 2016-os tavaszi tisztújításon kiszorulhatnak a pártból.
Novák Előd a belső fórumokon ezért élesen támadta már egy jó ideje a néppárti irányt, és többnyire azzal érvelt, hogy az szembemegy a Jobbik eredeti célkitűzéseivel, sőt alapdokumentumaival. Novák azt is felhánytorgatta például, hogy mivel a Jobbik az alapító nyilatkozata szerint nem euroszkeptikus, hanem EU-ellenes párt („Elfogadhatatlan számunka az az uniós tagság, amely nemzeti függetlenségünk végzetes megcsonkításával jár!”), ezért amikor Vona manapság már sokkal árnyaltabban fogalmaz, valójában szembemegy azzal a nyilatkozattal, amire maga is felesküdött.
A pártelnök a közelgő tisztújításon „sikeres polgármesterekkel" töltené fel a radikálisok kiszorításával megüresedő alelnöki helyeket, amit Mirkóczki Ádám is megerősített sajtótájékoztatóján. A Jobbik politikusai irányítják például Ózdot, Tiszavasvárit és Tapolcát is, valamint a Toroczkai László által vezetett Ásotthalom is Jobbik-közelinek számít.
A jobbikos polgármesterek közül Janiczak Dávid ózdi városvezetőt sikerült telefonon elérnünk:
Az ózdi polgármester azt is hozzátette, saját magán kívül még a Tiszavasvárit vezető Fülöp Erikről tudja, hogy pályázik az alelnökségre. Fülöp a Facebook oldalán szintén közzétette már, hogy ő is elindul. Janiczak egyébként összesen tizenhárom jelöltről tud, köztük az említetteken kívül még Z. Kárpát Dánielről és Kepli Lajosról. Az Indexnek Szávay István is megerősítette, hogy a pártelnök neki azzal érvelt: más jellegű elnökségre van a jövőben szüksége a Jobbiknak, és ezért három polgármestert kér fel helyettesének.
„Ez a két év új prioritást hoz, és olyanokra van szükség, akik már rendelkeznek tapasztalattal a maguk területén valamilyen kormányzásban" – mondta Vona, aki megerősítette, hogy éppen ezért valóban polgármesterekben gondolkozik az alelnöki posztokon. Hogy ez konkrétan kiket, melyik jobbikos alpolgármestereket jelenti, abban viszont pár nap türelmet kért, tehát nem kívánt válaszolni.