Lassan eposzi méreteket ölt az a persorozat, melynek keretében az igazságszolgáltatásnak azt kéne eldöntenie, hogy sérti-e a szolgálatban lévő rendőr személyiségi jogát, ha felismerhető kép jelenik meg róla a médiában. Az ügyben a Kúria ma hozott döntést, de előbb idézzük fel az eddigi eseményeket:

• 2011-ben az Index a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről tudósított. Több, a rendezvényt biztosító rendőr felismerte magát lapunk fotóin, és kártérítési pert indított.
• 2013-ban a pert a 10 éve rögzült gyakorlattal összhangban az Index a Fővárosi Ítélőtáblán (FIT) jogerősen elveszítette.
• Az Alkotmánybírósághoz fordultunk, mert szerintünk a szolgálatban lévő rendőr nem magánember, hanem az állam közhatalmat gyakorló képviselője. Úgy érveltünk, hogy a szólás- és sajtószabadság érvényesítése ilyenkor felülírja a rendőr személyi személyiségi jogát.
• 2014-ben az AB megsemmisítette a FIT ítéletét, kimondva, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a közlés nem öncélú, és az eljáró bíróságok nem mérlegelték, hogy a konkrét fotó esetében a sajtószabadság vagy a személyiségi jog védelme volt-e előrébb való.
• 2015 októberében a FIT új jogerős ítéletet hozott az ügyben, ismét a rendőröknek adva igazat. Szerintük a fotó nélkül is megfelelően tudósíthattunk volna a tüntetésről. 

Ezután fordultunk felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, ahol a Baka András vezette tanács ma kihirdetett döntésében hatályában fenntartotta az őszi jogerős ítéletet. Arra jutottak, hogy az Indexen a rendőrökről közölt fotó nem tett hozzá plusz információt a tudósításhoz, az ácsorgó rendőrök "nem valósítottak meg konkrét cselekvőséget". 

Az ítélet felolvasásakor az is elhangzott, hogy

• a rendőröket ugyanolyan személyiségijog-védelem illeti meg, mint a közhatalom többi gyakorlóját (tehát például az önkormányzati dolgozókat, jegyzőket, stb.), nem lehet e körből a rendőröket önkényesen kiemelni, a közhatalom gyakorlása nem alapozza meg a személyiségi jogok korlátozott védelmét;
• az AB nem korlátozhatja a rendes bíróságok eljárását, egy alkotmányjogi panaszra született AB-határozat nem jelenti azt, hogy a bíróságoknak ahhoz más ügyekben kötelező alkalmazkodni.

Tehát az AB szerint csak akkor kell kitakarni a rendőrök arcát, ha öncélú a fotó (például a rendőr félrevonulva eszik, pihen), vagy ha megsérült és emiatt szenved, míg a Kúria szerint akkor is, ha passzívan álldogál egy tüntetés közepén, azaz nem csinál semmit.

Az Index jogásza, Bodolai László az ítélet után felhívta a figyelmet, hogy a rendőrökkel szemben a közhatalom többi gyakorlója nem a közvéleményt érdeklő nyilvános eseményeken képviseli az államot. Arra is emlékeztetett, hogy az ácsorgó, napszemüveges rendőröket ábrázoló fotónak, ami egy képsorozat részeként jelent meg, semmilyen, az emberi méltóságot sértő vetülete nem volt, ami az állítólagos sérelmüket megalapozta volna.

Az Indexet a jogvitában mások mellett Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman segíti. A hazai jogorvoslati lehetőségek kimerülése miatt az üggyel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk.