Egypontos alkotmánymódosítási törvényjavaslatot nyújtottak be kedden jobbikos képviselők a Parlamentben. Eszerint a köztársasági elnököt a választók közvetlenül választanák. Az államfő mandátuma továbbra is öt évre szólna.

Az államfő választásának jelenlegi alkotmányos szabályozása, melyben a viszonylag gyenge kezű köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, 1989-ben a négyigenes népszavazással jött létre, amikor a választók (nagyon szűk többséggel) így döntöttek. Négy rendszerváltó párt, az SZDSZ, a Fidesz, az FKGP és az MSZDP így érte el, hogy ne az MDF és az MSZP által támogatott, akkor nagyon népszerű Pozsgay Imre legyen az államfő.

Egy közvetlenül választott államfő kevésbé függne az őt támogató pártoktól, és ezért a politikai mozgástere is jóval nagyobb lenne, mint például Áder Jánosé. A Jobbik kezdeményezése feltehetően összefügg azzal, hogy Rubovszky György, a parlament igazságügyi bizottságának KDNP-s, a kérdésben feltehetően jól informált elnöke nemrég véletlenül felfedte, hogy Orbán Viktor nem számol Áder János 2017-ben lejáró elnöki mandátumának meghosszabbításával, ami arra is fényt vetett, hogy a miniszterelnök lényegében maga dönt az államfő személyéről. Lehetséges, hogy a Jobbik kezdeményezésében az egész Európát foglalkoztató osztrák elnökválasztás is szerepet játszott.

A Jobbik kezdeményezése egyelőre inkább vágyálomnak tűnik, az Alaptörvény módosításának ugyanis a kormányoldal nélkül nincs politikai realitása. Az pedig roppant valószínűtlen, hogy a Fidesz kiadná a kezéből a döntést Áder utódlásáról: az államfő megválasztásához két sikertelen, kétharmados kör után a parlamenti képviselők felének a szavazata is elég. Ugyanakkor ha Vonáék egy széles körben ismert, pártok fölött álló, népszerű és a posztra alkalmasnak tűnő ember nevét is bedobnák, talán újra nagyobb eséllyel kezdhetnék újra az 1989-ben lezárt vitát.