Orbán Viktor értelmezéséből kiindulva külföldi háttérhatalmak már jó ideje dolgoznak az országban: foglalkoztak például romák társadalmi integrációjával, közösséget szerveztek a miskolci Avas lakótelepen, a prostitúció veszélyeire felhívó iskolai tájékoztatókat tartottak vagy épp természeti értékek megőrzéséért küzdöttek.
Kelet-Európában van egy Soros György nevéhez köthető háttérhatalom - idéztük fel ma Orbán Viktornak, mit mondott egy hete a Kossuth Rádióban, majd megkérdeztük: kik tagjai még ennek a háttérhatalomnak:
Önök szokták mindig megírni. Azt írják mindig, hogy soft power, az a neve. Annak vannak leírt térképei. Mit nem értenek?
- felelte kérdésünkre a miniszterelnök. Sajnos nem tudunk hosszabban beszélgetni, mert közbe lépett Havasi Bertalan, miniszterelnöki sajtófőnök, úgyhogy megpróbáljuk megmagyarázni, mit értett Orbán háttérhatalom alatt.
Először is a háttérhatalom a közbeszédben egy ismeretlen, titokzatos hatalmi koncentrációra utal, mint például a 12 zsidó család irányítja titokban a világot, mögöttük pedig az idegen tudjukkik ténykednek.
Ezzel szemben Orbán szerint a háttérhatalom = soft power, amit ilyen formán még senki sem határozott meg a magyar politikai elitben. Sőt, Orbán kormányának tagjai sem.
A kormányváltás óta eltel két év változásai hozzájárultak ahhoz, hogy a civil társadalom megerősödjön, és elindulhasson a kibontakozása, amely lehetőséget ad a soft power használatára
- mondta a Fidesz.hu szerint Kovács Zoltán 2012-ben a Budapesten szervezett soft power konferencián.
A kifejezés azt jelenti, hogy puha hatalom, és Joseph Nye, a Harvard Egyetem professzora vezette be a 90-es években.
A kifejezés arra utal, hogy egy ország nemcsak katonai, gazdasági erején keresztül gyakorol befolyást egy másik országra, hanem hogy az adott ország és esetleg annak kormányához köthető üzleti körök a másik országban működő civil szervezeteket támogatnak.
Ezek a civil szervezetek ideológiai/kulturális területen próbálnak hatást kifejteni, például a melegek jogaiért küzdenek ott, ahol erre szükség van, vagy a helyi demokrácia és korrupcióellenes harc hiányára próbálják felhívni civilek és kormányok figyelmét.
Orbán azért mondja erre, hogy háttérhatalom, mert nem mindenki számára egyértelmű, hogy ezek a szervezetek miből működnek, bár ez a megállapítás Magyarországon már minden bizonnyal nem állja meg a helyét, hiszen a kormánypropaganda boldog-boldogtalanra ráhúzta, hogy Soros-bérenc. (Pedig a Birosag.hu oldalon bárki megkeresheti egy-egy szervezet közhasznú jelentését, amiből kiderül, hogy mikor és kiktől kaptak támogatásokat, mennyi bevételük volt, és azt mire költötték.)
De emlékezzünk csak a Norvég Civil Alap ellen indított kormányzati támadássorozatra. A norvég adófizetők pénzéből, vagy a Svájci-Magyar Civil Ösztöndíj Alapokból finanszírozott magyar civilek mind-mind az Orbán által emlegetett háttérhatalmat képviselték. Más kérdés, hogy ezek a szervezetek sokszor olyan területen tevékenykedtek, ahol a magyar állam nem volt elég aktív.
A teljesség igénye nélkül az előbb említett szervezetek háttérhatalmi tevékenysége ilyen területeken fejtett ki hatást Magyarországon:
Végezetül idézzük még egyszer vissza a jelenlegi kormányszóvivő Kovács Zoltánt, aki 2012-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkáraként szólalt fel az említett konferencián.
Kovács a kormánypárt honlapja szerint azt mondta, hogy
a soft power "a hatalom lágy megnyilvánulása", és ennek ereje, jövője a civil társadalomban van, de ezen a területen Magyarország nem áll túl jól. Csaknem ötvenéves hiányt kell pótolni, hiszen a kommunista hatalomátvételkor igyekeztek felszámolni a civil társadalom infrastruktúráját.
Orbáni értelemben tehát több háttérhatalomra lenne szükség Magyarországon.