A Parlamentben kedden tartják az Alaptörvény hatodik módosításának zárószavazását. A kormány tervéről először év elején lehetett hallani: a lényege az, hogy a meglévők mellé egy új különleges jogrendet vezetnek be terrorveszélyhelyzet néven, amire az indoklás szerint "a transzatlanti térség és Magyarország biztonsági környezetének gyökeres megváltozása miatt" van szükség.
A törvényjavaslat szerint terrorvészhelyzetet a kormány javaslatára a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés hirdetné ki, és az legfeljebb 15 napig lehetővé tenné egyebek mellett a Magyar Honvédség bevetését is, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok kevésnek bizonyulnak.
Az április végén benyújtott javaslat már nem tartalmazza azokat az elemeket, amiért az ellenzék eleinte hallani sem akart róla. Az első tervezet a parlamenti ellenőrzés kiiktatása mellett nagyon széles körű felhatalmazást adott volna a kormánynak. Az ellenzék emellett propagandisztikusnak, illetve ezzel összefüggésben szükségtelennek tartotta a javaslatot, mivel szerintük az Alaptörvényben szereplő többi különleges jogrend is megfelelő lehetőségeket kínál egy ilyen vészhelyzet kezelésére.
A vitát beárnyékolta, hogy az a színfalak mögött folyt, mivel az alkotmánymódosítás eredeti tervezetét a kezdeményező kormánypártok nem voltak hajlandók nyilvánsságra hozni, így a tanácskozások résztvevőin kívül senkinek nem lehetett biztos információja arról, hogy pontosan miről van szó, mit is szeretne a kormány. A tervezetet abszurd módon végül a kurucinfó szélsőséges oldal tette közzé.
A sok egyeztetés után a kezdetihez képest visszafogottnak tekinthető verziót a kormánypártokvégül végül április végén nyújtották be. Az MSZP eleve nem vett részt a tárgyalásokon, és Bárándy Gergely szerint kedden nemmel szavaznak. Az LMP mindvégig hiányolta a magyarázatot, hogy valójában milyen veszélyek vagy helyzetek miatt van szükség az új különleges jogrendre, a katonák bevetésének pedig szerintük alkotmányos akadályai is vannak, ám azokon a kormányoldal nem akart változtatni. Ezért Schiffer András tájékoztatása szerint az LMP-s képviselők nemmel fognak szavazni.
A kormányoldalnak már nincs kétharmada, de szerencséjükre a Jobbik most kisegíti őket. Mirkóczki Ádám, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja az Indexnek kijelentette, hogy mivel a tervezetbe – a javaslataikat is figyelembe véve – visszakerült a parlament kontrollja, a terrorvészhelyzet időtartamát pedig észszerűen korlátozták, már nem áll fenn az, amitől korábban tartottak: a rendeleti kormányzás bevezetésének lehetősége, a hadsereg bevetésének lehetőségét pedig indokoltnak tartják biztosítani.
A Jobbik ezért támogatni fogja az alkotmánymódosítást, amely egyébként azt jelenti, hogy az Alaptörvény 2011 áprilisi elfogadása óta átlagosan tízhavonta módosul(t). Mirkóczki tagadta, hogy a támogatásért cserébe pártja más ügyekben, például az új alkotmánybírák jelölése terén engedményt kapott volna.
Kedden lesz a sarkalatos törvényeket is módosító, ezért szintén kétharmados terrorvészhelyzetes törvénymódosító csomag zárószavazása is. Ezt a javaslatot az alkotmánymódosítás előtt pár nappal nyújtották be, és legfontosabb pontjaként terrorfenyegetettség esetén 72 órára szinte szabad kezet ad a rendőröknek. Az ellenzéki pártokkal folytatott egyeztetések során sokat változott javaslatot valamennyi parlamenti frakció támogatja.