Úgy néz ki, lassan a helyére kerül a büntetőjogi reform utolsó mozaikdarabja is: az új Btk. és az új bv.-kódex után új büntetőeljárási szabályokat is kapunk, a tervezetet most hozták nyilvánosságra. Le akarnak számolni a végtelenségig elhúzódó perekkel, az újítások nagy része erre megy rá. Nehezebb lesz például visszadobni első fokra az ügyeket, hogy ott elölről kezdjék őket. Ha a vádlott hajlandó a beismerésre, speciális elbánás várja.
Egy 492 oldalas dokumentumszörny képében megérkezett a Kormány.hu-ra az új büntetőeljárási kódex tervezete, a kormány büntetőjogi reformjának évek óta tervezgetett, utolsó nagy hiányzó láncszeme. Az új Btk. 2013 júliusában, az új büntetés-végrehajtási kódex 2015 januárjában lépett hatályba.
Amíg azonban nincs elrendezve, hogy a bűncselekmény elkövetésétől a büntetés végrehajtásáig hogyan kell eljutni, addig a büntetőjog szigorának sem lehet következetesen érvényt szerezni
– magyarázzák a most megjelent 300 oldalas paragrafusgyűjtemény 192 oldalas indoklásában, miért is van szükség új büntetőeljárási törvényre.
Az újításokkal a legfontosabb cél az, hogy hatékonyabbak és gyorsabbak legyenek az eljárások, ne tudjanak könnyedén hosszú évekig elhúzódni ügyek.
Ezért találták ki például azt, hogy megváltoztatják a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét. Az új rendszerben sokkal ritkábban fordulhatna elő, ami például a szigetszentmiklósi gyerekkínzásnál vagy mondjuk a Biszku-ügyben történt, hogy a másodfok hatályon kívül helyezi az elsőfokú döntést, és új eljárásra kötelezi az eredeti bíróságot, vagyis elölről kell kezdeni az egészet.
Ez a húzás – ahogy az indoklás fogalmaz – „a megismételt eljárások erőforrás-pazarló gyakorlatának helyesbítésére törekszik”.
Az indoklásban azt írják: „hangsúlyos jogalkalmazói igényként jelentkezett”, hogy a vádlott jelenléte a tárgyaláson jog és ne pedig kötelezettség legyen. Ez is a gyorsítást célozza: most, ha egy vádlott nem jár el a saját tárgyalásaira, sikeresen el tudja húzni az ügyét. Az új rendszerben nehezebb lenne ezzel trükközni.
A büntetőperek néha azért is tartanak olyan sokáig, mert a bíró a nyomozás hiányosságait bepótolandó olyan részleteket is vizsgálni próbál, amelyekkel korábban nem foglalkoztak, a vádban sem szerepelnek.
Ezt szorítaná vissza az új kódex, amelyben az indoklás szerint „strukturális jelentőségű újítás a bíróság tényállástisztázási kötelezettségének újragondolása”. A lényeg, hogy nagyobb jelentősége lesz a bizonyítási indítványok meglétének vagy hiányának. Ha nincs rá külön indítvány, akkor a bíró nem lesz köteles beszerezni és megvizsgálni a bizonyítékot.
Aki látott már kazettás magnóval bajlódó bírót, az tudja, hogy technikai felszereltségben évtizedes lemaradásai vannak a bíróságoknak. Az új kódex arrafelé tenne lépéseket, hogy a bíróságok és technika viszonya változzon.
A tervezet a jogi alapját megteremtené annak, hogy a mostaninál gyakrabban használjanak telekommunikációs eszközöket. A cél az lenne, hogy zárt láncú közvetítéssel ki lehessen váltani a fizikai jelenlétet. Ilyenre már most is van bizonyos esetekben lehetőség, de az új szabályok jelentősen kiszélesítenék ezt.
Az indoklás szerint ez nemcsak korszerű újítás lenne, hanem gyorsabbá és olcsóbbá is tenné az eljárásokat, és még a sértetteket is védené.
Nemcsak elvi cél, hanem a túlzsúfolt börtönök miatt praktikus szempontból sem árt figyelni rá, hogy az emberektől a szabadságukat csak a legvégső esetben vegyék el.
Amikor valaki azért kerülne előzetesbe, mert tartani lehet attól, hogy rosszat tenne különben, például megszökne, vagy újabb bűnt követne el, az óvadék visszatartó erő lehet. A tervezet a mostani szabályokhoz képest kibővítené az óvadék alkalmazhatósági körét.
Például ezentúl óvadék nemcsak pénz lehetne, hanem értékpapír vagy akár ingatlan is. Ha az óvadékkal szabadon engedett vádlott megszökne, a javaslat az óvadék letevőjét érdekeltté tenné abban, hogy feldobja őt a hatóságoknak. Ilyenkor nem veszítené el az óvadékot.
Az indoklás szerint mostanra az európai államok többsége eljutott már annak a felismerésére, hogy – a spórolás miatt, pusztán pragmatikus okokból is – érdemes másképp kezelni azokat az ügyeket, amelyekben beismerés van. Ha a vádlott együttműködik, mindenki jól jár: időt és pénzt takarítanak meg, ő enyhébb büntetést kaphat, a társadalom és a sértett meg legalább biztos lehet benne, hogy felelősségre vonják.
Az új kódex kétféle egyezség megkötését is lehetővé tenné, az egyiket még a nyomozási szakban, a másikat már a vádemelés után. A tényállásról meg a jogi minősítésről egyik esetben sem lehetne alkudozni, de például a mellékbüntetésről vagy mondjuk a bűnügyi költség elengedéséről már igen.
A mostani büntetőeljárási törvényben van hasonló dolog: a lemondás a tárgyalásról, de az az indoklás szerint „többszöri módosítási ellenére sem működik rendeltetésszerűen”, ezért kell a reform.
Az új rendszer a mostaninál valamivel több jogot adna a bűncselekmények áldozatainak, bár az újításoknak inkább pszichológiai szempontból lenne jelentősége, semmint hogy gyakorlati következményekkel járnának.
Az indoklásban azt írják: a sértett „lehetőséget és segítséget kap ahhoz, hogy az őt ért sérelmeket előadhassa, ezáltal feldolgozhassa, és jóvátételi igényének érvényt szerezhessen”.
Most is előfordul, hogy a bírók megkérdezik őket, szeretnék-e, hogy megbüntessék, aki ártott nekik. Az újítás szerint ezentúl rögtön az eljárások kezdetén megmondhatnák, kérik-e az elkövető megbüntetését, és nyilatkozattételi joguk lesz, ami a tervezet készítői szerint megkönnyíti majd a bűncselekmény feldolgozását.
A tavaly szeptemberben bevezetett menekültügyi törvénycsomag egyik sokat támadott, kritikus pontja volt, hogy a kerítésmászós dömpingperekben a fiatalkorú migránsoknál nem kell alkalmazni azokat a speciális eljárási szabályokat, amelyek egyébként mindig kell, ha nincs még 18 éves a vádlott. Itt pluszfeladatokra kell gondolni, például környezettanulmányt kell készíttetni róluk, vagy – ha a törvényes képviselővel gond van – eseti gyámot kell kirendelni. Ezektől eddig elestek a 18 alatti, kerítésmászáson kapott migránsok.
Az új büntetőeljárási kódex visszakozna ez ügyben: a törvény többé nem zárná ki feltétlenül, hogy rájuk is alkalmazzák a fiatalkorúakra szabott speciális szabályokat. Az is kedvező változás lenne a határnál elfogott migránsok szempontjából, hogy lehetőség lenne a családok együtt maradására, amíg a tárgyalásukra várnak.
A véleményeket a tervezetről június 20-ig várják. Az új kódex a terv szerint 2018. január 1-jén lépne hatályba. Főként a technikai fejlesztések miatt költeni kell majd a reformra: a hatásvizsgálati lapon szereplő becslés szerint az új kódex bevezetése 825 millió forintba fog kerülni.