Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) a Facebook-oldalán jelentette be, hogy gyanús elektronikai eszközt találtak a szervezet irodájában.

Somody Bernadette, az intézet igazgatója az Indexnek elmondta, hogy egyelőre nem tesznek feljelentést. Az eszközt egy, a kimenő kábeleket egyesítő dobozban találták, és az egy egyszerű, filléres kábelárnyékolónak van álcázva, valójában azonban áramköröket tartalmaz, amelyek fekete, ragacsos anyagba vannak süllyesztve. Az eszközt egy anonimitást kérő szakértővel megvizsgáltatták, aki szerint adattovábbításra alkalmas, (a nyílt piacon) nehezen beszerezhető eszközről van szó. Az eszköz a szakértő szerint alkalmasnak tűnik a belső és a kimenő telefon- és adatforgalom, illetve az irodában elhangzó beszélgetések továbbítására.

Somody szerint azután döntöttek az átvizsgálás mellett, hogy a kormány bejelentette, a civilekről szóló titkosszolgálati bejelentések vannak a birtokában. Somodyéknak ugyanakkor konkrét okuk nem volt a gyanakvásra. Az intézet szerint fogalmuk sincs, kié a szerkezet, és hogyan került az irodába.

A szerkezettel kapcsolatos találgatásoknak legalábbis irányt szabhat, hogy  Lázár János nemrég kijelentette, hogy titkosszolgálati jelentések vannak a birtokában a menekülteket segítő, Soros György által támogatott civilekről. Az Ekint nem foglalkozott közvetlenül a menekültekkel, csak állásfoglalást adott ki a helyzetről.

Mivel az intézet értelemszerűen nem tud arról, hogy megfigyelnék, ezért érdemes számba venni a lehetőségeket:

• Az eszközt valamelyik magyar titkosszolgálat telepítette. Ez Lázár János bejelentésének fényében nem tűnik teljesen kizártnak. Ebben az esetben a megfigyelés valószínűleg jogtalan, nehéz ugyanis elképzelni, hogy léteznek olyan bizonyítékok, melyek alapján egy bíró vagy a szolgálatot felügyelő miniszter engedélyezte volna, hogy egy közpolitikai kutatásokat végző és állásfoglalásokat kiadó, meglehetősen nyíltan működő szervezetet titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljenek.
•  Az eszközt valamelyik magyar titkosszolgálat telepítette, és a telepítésre engedélyt kapott egy bírótól vagy a minisztertől. Ebben az esetben előbb-utóbb ki kell derülnie, hogy milyen adatok, bizonyítékok alapján engedélyezték a lehallgatást. 
• Az eszközt egy másik ország titkosszolgálata telepítette. Tekintettel az Ekint tevékenységére, ennek igen kicsi a valószínűsége.
• Az intézetet nem állami szerv hallgatta le. Egyrészt nehéz elképzelni, hogy mi lehet az az információ az intézet háza táján, aminek a megszerzéséért bárki ekkora energiákat mozgósít, továbbá a megtalált eszköz a rendelkezésre álló információk szerint egyedi gyártású, leginkább a profi szolgálatok számára elérhető típus.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy lehet-e összefüggés múltkori bejelentése és az intézet lehallgatása között. Az ügyben megkerestük az Alkotmányvédelmi Hivatalt is, amelyik polgári titkosszolgálatként potenciálisan érintett lehet az ügyben. Amint bárhonnan választ kapunk, a cikket frissítjük.

Megkerestünk két másik, potenciálisan érintett civil szervezetet is. Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója szerint évek óta szó van arról, hogy átvizsgáltassák az irodát, de mivel az „nagyon kusza”, az ellenőrzés komolyabb ráfordítást és nagyobb szakértelmet igényelne. Ezzel együtt lehet, hogy most mégis elvégeztetik. A Magyar Helsinki Bizottság nem kívánt az ügyben nyilatkozni.

Az ügy érdekessége, hogy Strasbourgban épp tegnap dőlt el végérvényesen, hogy azok a megfigyelések, házkutatások, lehallgatások, amelyek Magyarországon jelenleg bírói engedély nélkül is elvégezhetők, sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ezért változtatni kell a törvényi szabályozáson.