Napok óta pörög a botrány Bayer Zsolt állami kitüntetése miatt. Nemcsak az ellenzék és különböző szervezetek fejezték ki tiltakozásukat, hanem sorra küldik vissza a lovagkeresztjüket azok, akik nem értenek egyet Bayer állami kitüntetésével. Itt olvashatja a listát, ami hétfő este több mint 40 főt számlált.

Hétfő este megjelent a Magyar Közlönyben a hivatalos indoklás, amely némileg eltér a kormány eddig ismert álláspontjától. A Közlönyben ez szerepel a kitüntetés indokaként:

számos nemzeti ügy feltárása, illetve képviselete terén, különösen a GULAG rabtelepein fogvatartottak sorsának és az erdélyi magyarság életének hiteles és méltó bemutatása, példaértékű újságírói tevékenysége elismeréseként.

Ez utóbbi félmondat az igazán meglepő, ugyanis a Miniszterelnökség sajtónak küldött pénteki indoklásában nem szerepel, hogy Bayer újságírói tevékenységét is díjazzák (abban a Gulágra, illetve "számos nemzeti ügy feltárására" helyezte a hangsúlyt a minisztérium).

Most viszont kiderült, hogy Bayer médiahatóság által többször megbüntetett, olykor káromkodásig fajuló publicisztikáit is példaértékűnek tartja a polgári kormány. Legutóbb májusban büntette meg Bayert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság: egy novemberi írásában minden 14 évesnél idősebb menekültet potenciális gyilkosnak nevezett. 

Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti európai parlamenti (EP) képviselő 2014-ben nyert becsületsértési pert a publicista ellen, mert „ótvar, hazug idiótának” nevezte az osztrák politikust. 2013-ban a Kúria mondta ki, hogy zsidózott, amikor a zsidóságnak az orgoványi erdőben történt teljes kiirtásának elmaradásán sajnálkozott cikkében. 

2013-ban médiatörténelmet írt, mert a médiaalkotmány életbelépése utáni első írott sajtós büntetését kapta meg. Az NMHH Médiatanácsa 250 ezer forintos bírság megfizetésére kötelezte a Magyar Hírlapot Bayer Zsolt Ki ne legyen? című publicisztikája miatt, amelyben a cigányokat nevezte kártékony állatoknak.