Az iskolatípusok egy ideig biztos sokakat megtévesztő új elnevezése csak egy, amihez hozzá kell szokni, de akkor kezdjük ezzel: miközben a tananyag több intézményben inkább lefelé konvergál, a nevek szépen inflálódnak. Ami eddig szakiskola volt, az mostantól szakközépiskola, a szakközepek pedig szakgimnáziumokká avanzsálnak; ennél nem lehet gyorsabb (és névlegesebb) oktatási reform, nem meglepő, hogy hasonló tendenciák felsőfokon is vannak: ott a főiskolák közül büszkélkedhetnek most sokan új egyetemi cégérrel.

De mi jön még?

• A legnagyobb változások éppen a szakgimnáziumokban lesznek: kevesebb közismereti és több szakmai óra az „adjuk vissza a kétkezi szakmák becsületét” mantra jegyében, feat. Parragh László (iparkamara). Ehhez kapcsolódóan átírják a kerettanterveket, változnak a tanári óraszámok, és az is, hogy egyáltalán ki taníthat; valamint érdemi előkészítés nélkül bevezetik a komplex természettudományos tantárgyat. Ha el akar merülni a vonatkozó káoszban, innen lehet nagy levegővel fejest ugrani.
• Ugyanennek a folyamatnak a része, hogy a szakgimnáziumokban mostantól szakmai tárgyból is érettségit kell tennie mindenkinek, ez lesz a kötelezően választandó ötödik érettségi tárgy. Ezt nem felmenő rendszerben vezetik be, azoknak is kell szakmai érettségizniük, akik most kezdik a 12.-et. A nyelvi érettségit is nehezítik a szakgimnáziumokban, új témakör, magasabb (B1-es szintnek megfelelő) léc.
• Minden iskolatípusra vonatkozik, hogy a tanárok ezentúl elvileg valamivel szabadabban térhetnek el a kerettantervektől. Bizonyos megkötésekkel a témák maximum 20-30 százalékát differenciálhatják vagy elhagyhatják.
• Áltisi 1–2. osztályban elvileg jöhetnek a 30 perces tanórák, pontosabban a 45 perces órák félórás tananyagmennyiséggel. Az óra egyharmadát így „játékos módon is fel lehet használni”. Ez egy lehetőség, a kicsik tényleges időbeosztását a tanító fogja eldönteni.
• Továbbra is nagyon tolják az állami tankönyveket. Sok tárgyból csak két állami könyv közül lehet választani, a dotálás miatt ezek amúgy is jóval olcsóbbak, a tankönyvrendelési keret miatt sok iskolának akkor sincs pénze más tankönyvcsaládot választania, ha egyébként a tanárok abból szeretnének tanítani.
• A kísérleti tankönyveket véglegesítették az alsóbb évfolyamokon, néhány hibát kijavítottak, mostantól „új generációs tankönyvek” néven emlegetik ezeket. Az utolsó (4., 8., 12.) évfolyamokon most jelennek meg a kísérleti tankönyvek. Ebben az évben az iskolák 16 476 kísérleti tankönyvet rendeltek, 18 százalékkal kevesebbet, mint tavaly.

Van néhány további változás, amelyek ugyan nem közvetlenül érintik a diákokat, de az iskolai életet azért rendesen meghatározhatják. Mindenekelőtt a fenntartás-működtetés új rendszere:

• Tanév közben, január 1-től áll fel hivatalosan az új állami intézményfenntartó rendszer. A Klik helyett 58 tankerületi központ jön létre, jellemzően 3-4 korábbi tankerület, illetve járás összevonásával. A kisebb állománnyal működő országos központot hívják majd Klebelsberg Központnak.

• Az iskolai kötelező benntartózkodást eltörölték a pedagógusoknál, az intézményvezető hatáskörébe utalták, de a kötött munkaidő marad, tehát adminisztrálni továbbra is kell.
• A pedagógusok előmeneteli rendszere január 1-jétől kiterjed a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra is, amennyiben van pedagógus szakképzettségük. A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak 7+3 százalékos illetmény-, illetve munkabéremelésben részesülnek jövőre.

Bónusznak két változás iskola előtt és iskola utánról:

• Ovisok és főleg ovis szülők, figyelem: szeptember 1-től az óvodák nyitvatartási ideje a törvény szerint legalább nyolc óra. Ez a fenntartó engedélyével csökkenthető, de akkor a fenntartót a költségvetési támogatás teljes összegben nem illeti meg.
• És végül a legeslegnagyobbak: a doktori képzés a mostani tanévtől alapesetben 2+2 évessé válik. A doktoranduszok ösztöndíja az első két évben 140 ezer forintra, a második két évben 180 ezer forintra nő.