Palkovics László oktatási államtitkár szerdán élő videóban válaszolta meg az Index olvasóinak kérdéseit a kezdődő tanévről. A 45 perces beszélgetésbe sok kérdés nem fért bele, de az államtitkár ígéretet tett arra, hogy további kérdéseket írásban válaszolnak meg. Itt van még néhány olvasói kérdés, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának szikár, változtatás nélkül közölt válaszai. 

"Felelősségre vontak már valakit azért a csődtömegért, ami tavaly év végére előállt a Klikben?"

Március elsejétől új elnöke van az állami intézményfenntartónak. A korábban felhalmozott tartozásállomány lényegében megszűnt, az oktatásügyben folyamatosak az egyeztetések a szakmával, és a javaslataikat figyelembe véve folytatódik az oktatásügy reformja.

"Hogy fog kezdődni úgy a tanév, hogy még mindig nincs meg az összes tankerületi vezető, és nekik kellene levezényelni az iskolák állami átvételét?"

Mindegyik tankerületnek van vezetője. A korábban önkormányzati fenntartású iskolák mindegyikét átvette 2013. január elsejével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Amiről most szó van, az a működtetői feladatok átvállalása. A 3000 főnél magasabb lélekszámú települések döntő többségében eddig ezeket a feladatokat – közüzemi számlák fizetése, takarítás, portaszolgálat, karbantartás – az önkormányzat finanszírozta. Ezekért január elsejétől az állam lesz a felelős, azaz ugyanaz lesz a fenntartó és a működtető. A tankerületi igazgatók a működtetéssel kapcsolatos feladatokat veszik majd át azoknál az intézményeknél, ahol eddig nem a Klik volt a működtető.

"Mikorra dől el, hogy a szakgimnáziumokban a kötelező szakmai tárgyból milyen szinten kell érettségizni? Most (pénteken), megjelent egy középszintű tervezet is. Jó lenne a bizonyosság, főleg úgy, hogy ez az évfolyam egy más kerettanterv szerint tanult, más tantárgyakat, mint amiből most érettségizik. Ráadásul nincsenek mintafeladatok, amelyek támpontot jelentenének, hogy merre is induljunk. Nem lehetne az egészet kifutó rendszerben alkalmazni? Így a mostani 9. évfolyam lenne az első."

Szakmai érettségi közép- és emelt szinten tehető, amelynek szabálya a jelentkezés tekintetében nem tér el a közismereti érettségire vonatkozóktól. Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló, ez év nyáron megjelent törvénymódosítás – sok egyeztetés után – tartalmazza azt, hogy szakmai tantárgyakból lehet középszintű érettségi vizsgát tenni. A középszintű szakmai érettségi vizsgák általános és részletes követelményei államigazgatási és társadalmi egyeztetés előtt állnak. Az erről szóló tájékoztató felkerült az Oktatási Hivatal honlapjára. Az adott szakközépiskola, a kimeneti képzés, a célzott végzettség szerinti és ahhoz szorosan kapcsolódó közismereti kerettantervvel dolgozik az adott szakma tekintetében „több” óraszámmal. Ennek megfelelően a szakirányú továbbtanulás sokkal nagyobb esélyt ad a felvétel tekintetében. Az általános tárgyakat (érettségi tárgyakat) minden iskolában – függetlenül annak típusától – azonos súllyal oktatják. Az átjárhatóság szempontjából pedig a különbözeti vizsga az elmúlt évtizedek oktatási rendszerében is ismert fogalom volt.

"Tapasztalatom szerint a 14 éves tanuló nem igazán tudja, ismeri az általa választott szakokat. Ha menet közben derül ki számára, hogy váltani szeretne, hogyan tehetné meg? Hiszen a szakgimnáziumok szakmai óraszámai és gyakorlati óráinak magas száma ezt nem teszi majd lehetővé. Ez azt jelenti, hogy az átjárhatóságot gyakorlatilag megszüntetik?"

Az eddigi gyakorlattal ellentétben a „vendéghallgatói” megoldás lehetőséget teremt arra, hogy azok a diákok is, akik a szakmaválasztás után rájöttek, nem a számukra megfelelő szakmát választották, fel tudjanak készülni abból a tantárgyból, amely őket ténylegesen érdekli. Ha a tanulók nem szeretnék otthagyni saját iskolájukat, és elölről kezdeni a választott érettségi tárgyra való felkészülést, akkor átjárhatnak egy másik iskolába hallgatni azt. Így a végzős két év során elsajátított tudásanyag révén emelt szintű érettségi vizsgát is tehetnek. Egy szakmai munkacsoport segítségével a részletek kidolgozása folyamatban van.

"A pedagógiai munkát segítő munkatársak ( gyermekvédő-szociális munkás, rendszergazda, iskolatitkár) nyolc éve nem kaptak egy forint fizetésemelést sem, éhbérért dolgoznak, többségében minimálbér közeli összegért. 2015 szeptemberére ígérték (elmaradt), most 2016 szeptembere van (elmaradt). Kérdésem: Mikor lesznek megbecsülve ezek a dolgozók? Nem fogadom el azt a választ, hogy júniusban kaptak egyszeri 35 ezer forintot."

A nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltők két kategóriába tartozhatnak. Akik pedagógus szakképzettséggel nem pedagógusként, hanem segítőként dolgoznak, azokra a pedagógus előmenetel vonatkozik, az ahhoz tartozó bérekkel, illetményekkel. Akiknek nincs pedagógus végzettségük, azok bérének rendezésére 2017. január 1-jétől kerül sor: 10 százalékos béremelés fedezetét biztosítja a 2017-es költségvetés úgy, hogy ebből legalább 7 %-ot mindenki kötelezően megkap, a maradék 3 %-ot pedig mérlegelés alapján, differenciáltan oszthatja el a munkáltató. A százalékok számításának alapja a segítő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó Kjt-s tábla szerinti alapilletmény, akik pedig minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosultak, ez utóbbiak összege (ld. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a Kjt. végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-át).) 2016-ban az EMMI-hez tartozó köznevelési intézményekben dolgozó, pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítők részére kétszer 35 000 forint nettó, béren kívüli juttatást biztosít a fenntartó.

"Minden iskola máshogy kezeli a szülők által igazolható napok számát a tanévben. Van ahol tanévenként csak hármat engedélyeznek, míg az interneten sok helyen az olvasható, hogy félévenként jár három óra. Igazságot a szülői igazolatlan óráknak!"

A vonatkozó jogszabályok az oktatás tényleges, napi szintű megszervezését az iskolák feladatává teszik. Saját maguk szabályozhatják, hogy milyen normákat, követelményeket határoznak meg. A szülők által igazolható napok számát, az igazolás módját az egyes iskolák saját házirendjükben határozhatják meg. Erre nincs központi szabályozás, és nem is tartjuk indokoltnak ilyen szabályozás bevezetését.

"Nyugdíjasként, óraadóként dolgozom az idei tanévben. Matematika tanítására kértek fel . A Klik elzárkózik az útiköltség fizetésétől, csak óradíjat fizet. A település tőlünk 22 km távolságra van és csak közúton közelíthető meg. A tömegközlekedési eszköz tehát az autóbusz. Van olyan járat amelyik ezt a távolságot 90 perc alatt tudja le. A leggyorsabb menetideje is 45-50 perc. Ha nincs szerencsém, 8-9 óra az indulástól az érkezésig eltelt idő. Tehát nem csak a kényelem az oka a gépkocsi használatának. Mi az oka az útiköltség fizetés elöli merev elzárkózásnak? Nélkülünk az órákra nem tudnának szakost küldeni. Mégis hátrányos elbírálásban van részünk."

A megbízási szerződések esetében nincs olyan kötelezettség, mint a közalkalmazotti jogviszonyban állóknál az utazási költségtérítés ügyében. Utazási költségtérítést általánosan akkor fizet a megbízó, ha erről a felek előzetesen megállapodnak, és ezt tartalmazza a szerződés is. Akár úgy is van erre lehetőség, hogy átalányként ez az összeg beépül az óradíjba.