Orbán Viktor szerint Líbiában, a Földközi-tenger partján létre kell hozni "egy gigantikus menekültvárost", ahová visszatoloncolhatják az észak-afrikai országból Európába tengeri úton érkezett embereket, hogy menedékkérelmüket ott, az EU területén kívül folytathassák le.
Hogy ez létrejöhessen, az Európai Uniónak új Líbia-politikára van szüksége, az országot egyben kell tartani és stabilizálni kell. Ehhez pedig
fel kell fegyverezni a megfelelő líbiai erőket, és az érintett partszakaszt európai pénzen és európai fegyverekkel meg kell védeni.
Orbán azt is hozzátette, hogy hajlandó lenne arra is, hogy egy líbiai kormány létrehozatala nélkül is felügyelet alá vonják a líbiai partszakasz egy részét.
Ezek merőben új gondolatok a miniszterelnöktől, hiszen korábban még azon lamentált, hogy a nyugati beavatkozás más országok belügyeibe mindig katasztrófát hoz, például Líbiát is "a demokráciaexport nevű őrület" verte szét.
Orbán szerint emellett az egyébként demokráciával tényleg nem vádolható Egyiptommal is le kell paktálnia az EU-nak a tengeren érkező menekültek megfékezése végett. Korábban onnan is jöttek hajóval Görögország és Olaszország irányába menekültek, bár mostanság már ez nem jellemző.
A miniszterelnök erről Bécsben, a balkáni útvonal ügyében tartott migrációs csúcs utáni sajtótájékoztatóján beszélt, ahol a Törökországon és Görögországon keresztül érkezők számának esése miatt ezt a két észak-afrikai országot nevezte meg mint a menekültkérdés megoldásának kulcsfontosságú partnereit.
De Orbán szerint ezeket a kérdéseket csak érintették, a fő téma a balkáni útvonal volt, ahol elmondása alapján kétféle álláspont van az EU-ban és a többi érintett országban:
Utóbbi kapcsán Orbán szerint nem jutottak egyetértésre Bécsben, de szerinte erről újra tanácskozni kell, mert korántsem biztos, hogy a török-EU paktum kitart majd. Egyrészt kérdéses, hogy mindkét fél teljesíti majd a megállapodás feltételeit, másrészt annak fényében, hogy a közelmúltban puccs volt az országban, nem lehet vakon bízni a törökökben.
A másik gond Orbán szerint, hogy a görögök nem képesek megvédeni a déli schengeni határaikat, viszont arról meg nem tudnak megegyezni, hogy hol legyen a második védvonal, ahol a török megállapodás bebukása és a görögök bénázása esetén meg tudják állítani a menekülteket. Mert abban azért Orbán szerint egyetértés van, hogy meg kell állítani őket, a balkáni útvonalat tartósan le kell zárni.
Orbán egy kérdésre válaszolva a kvótanépszavazás kapcsán azon lamentált:
korábban rászedtek, kicseleztek és becsaptak bennünket a miniszterelnök társaim. Egész Magyarországot becsapták.
Ezzel arra utalt, hogy korábban a kormány- illetve államfőket tömörítő Európai Tanács kétszer is úgy döntött, nem lesz kötelező kvótamechanizmus, aztán 160 ezer menekültre vonatkozóan mégis megszavazták később.
Tehát hiába van arról szó, hogy valószínűleg nem lesz semmiféle újabb kötelező kvóta, ami ellen a népszavazás szólna, Orbán szerint a referendum arra kell, hogy többet ne lehessen felülírni EU-s döntéseket a helyzet változásának fényében újabb EU-s döntésekkel. Kérdés persze, hogy a népszavazás bírhat- e bármilyen jogi kötőerővel egy jövőbeli európai tanácsi döntésre, amire a válasz minden bizonnyal nemleges.
Orbán Viktort megkérdezték a híres magyar no-go-zónás térképről is, amire azt mondta: lehet, hogy ez egyes országoknak kínos, de "fel kell menni az internetre, el kell olvasni a turisztikai cégek vonatkozó ajánlásait", amelyekből világosan kiderül, hogy "hova nem ajánlatos menni".
Az érintett kormányok korábban tiltakoztak amiatt, hogy a magyar kormány szerint elvesztették az irányítást egyes városi negyedeik felett. És egyébként az interneten is fent van, hogy ezek az állítások amúgy nem is valósak.
Azért is bírálta az EU-t, mert nem fizet eleget a macedónoknak, szerbeknek, bolgároknak a határvédelemre, "a pénzt mindig Olaszország és Görögország kapja". Azt is leszögezte, hogy Magyarország csak azt fogadja vissza, aki itt lépett be először az EU területére.
Az utolsó kérdésre válaszolva pedig Orbán azt is kifejtette, hogy
A világ országokból áll, mindenki a saját földdarabjáért felelős, és nem alapvető emberi jog az, hogy az emberek összevissza mendegéljenek az országok között. Ez szerinte a menekültválság kapcsán folyó vita lényege: ő más jövőt képzel el az emberiségnek, mint azok, akik szerint a migráció emberi jogi kérdés, és akik szerint a világ meghaladta a nemzetállamot.
Szerinte nem Brüsszelre kell figyelni, az Európai Uniót a nemzetállamok fogják megreformálni, nem az uniós intézmények. Hogy milyen reformokat indítanak el, az pedig a nemzeti választások alapján fog eldőlni.
Azt is közölte, hogy szerinte a 21. század technikai színvonalán bármennyi embert meg lehet állítani, tehát nem lehet ilyen jellegű akadálya a menekültáradat feltartóztatásának. Csak a kellő óvatossággal és határozottsággal kell eljárni – fogalmazott a magyar miniszterelnök.