Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője következhet így az LMP amatőr hibája után. Kósa ünnepléssel kezdi: szerinte magyar miniszterelnök hívó szavára még soha ennyien nem értettek vele egyet,

soha ilyen politikai egység magyar miniszterelnök mögött még nem sorakozott fel.

Kósa szerint külön öröm, hogy a magyar haza védelmére sorakoztak fel az emberek.

Szél Bernadett jelentkezett felszólalásra, de neki nincs parlamenti tisztsége, így a házszabály szerint nem szólalhat fel. Schmuck Erzsébet frakcióvezető azt mondja Kövérnek, hogy Szél társelnökként akar felszólalni, de a házelnök szerint ez nem megoldható. És mivel frakcióvezető-helyettesnek nem választották meg, nem tudja megadni a szót Szélnek. Így Schmucknak kell felszólalnia, ha akar. De egyelőre nem akar.

Vona szerint Brüsszel kíméletlenül ki fogja használni Orbán hibáját, felelőtlenségét, amellyel „kárt okozott a hazájának”. A Jobbik elnöke szerint az érvénytelen népszavazás után a kvóta elleni harcban rosszabbul áll Magyarország, mint előtte. Mert Brüsszel innentől hivatkozhat az érvénytelen döntésre.

Vona megismétli: Orbánnak távoznia kell – csakúgy, mint David Cameronnak a brexit után. De a Jobbik vezetője realista: „Tudom, hogy nem fog lemondani, látom az arcán.”

Tóth szerint az alaptörvény módosítása színjáték, amelyben a szocialisták nem kívánnak részt venni. Az MSZP eddig is megszavazott mindent, ami a magyarok biztonságát szavatolja, de ezt nem tartja ilyen lépésnek az MSZP:

Az embereknek biztonság kell, és nem semmire sem jó alaptörvény-módosítás!

Tóth bejelenti, hogy az MSZP benyújt egy javaslatot, amely a párt szerint valóban Magyarország biztonságát és megvédését garantálja. „Miniszterelnök úr, ne futamodjon meg, foglalkozzon a valós problémákkal!”

A házelnök Orbán beszéde után, amelyet nagy taps kísért persze, elnézést kért a miniszterelnöktől, hogy nem tudta megfegyelmezni a szocialistákat.

A civilizálatlan és folyamatos óbégatásra gondolok.

Megadja a szót Tóth Bertalannak, az MSZP frakcióvezetőjének, „hogy elnézést kérhessen”.

Orbán szerint az alkotmánymódosításon túl további lépések is szükségesek. Már csak azért is, mert az európai emberek sem értenek egyet a kvótával, ami szerinte „embertelen megoldás”. Orbán büszke arra, hogy „áthangolta” az elmúlt időszakban az európai menekültpolitikát.

De „nehéz és küzdelmes út vár még ránk” – mondja az Orbán, aki szerint a brüsszeliek hatalmas eszköztárral rendelkeznek, hogy érvényesítsék az akaratukat. „Hangosak, antidemokratikusak”– mondta Orbán, de azt ígéri, mindent meg fog tenni, hogy ő pedig érvényesítse a magyarok többségének akaratát.

Orbán a népszavazás számait összeveti a Fidesz támogatásával. Mivel 3,3 millió ember szavazott a kormány álláspontja mellett, ez egy millióval több, mint amit a Fidesz kapott 2014-ben, vagyis ez példátlan támogatás a kormány részére.

Orbán nem fogja hagyni, hogy semmibe vegyék ennek a 3,3 millió embernek az akaratát, ezért „közjogi súlyt” kíván adni a népszavazás eredményének. Orbán elismétli, hogy kezdeményezi az alaptörvény módosítását. Részletet most sem mond, csak annyit, hogy „a népszavazás szellemében”.

A népszavazás azonban Orbán szerint elérte a célját, mert mostantól nem a kormány vagy a miniszterelnök akaratát képviselik majd Brüsszelben, hanem majdnem 3,3 millió ember akaratát. Orbán elismétli a tegnap panelját, hogy az EU mellett annak idején 3,05 millióan szavaztak, most valamivel többen a kvóta ellen. 

„Kellő szerénységgel és visszafogottsággal azt kell mondanom, hogy tegnap a magyarok történelmet írtak. Tegnap a nemek elsöprő győzelmével Magyarország nyert” – fogalmaz Orbán.

A brüsszeli bürokraták és az európai baloldaliak bevándorláspártiak – jelenti ki Orbán, aki szerint ugyanezt képviseli a magyar baloldal is:

A DK és vezetője nyíltan, az MSZP szégyellősen és sunyi módon.

A baloldali képviselők erre persze halkan felszisszentek.

A kormány harapófogóba került – véli Orbán, és persze a brüsszeli politikára céloz, elsősorban a kvótára, amellyel a kormány a legkisebb mértékig sem ért egyet. „Ez a harapófogó brüsszeli szára” – mondja Orbán, aki szerint bosszú és zsarolás érkezik az Európai Bizottság részéről a kormány migránspolitikája miatt.

A népszavazás elérte célját – kezdi Orbán, mire az ellenzékiek hörgéssel válaszolnak. De Orbán nem zavartatja magát, és kicsikar egy tapsot a fideszesekből, amikor kijelenti, hogy 3,2 millióan utasították el a kvótát. 

Orbán Viktor miniszterelnök "Magyarország döntött" címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Meg is kapja a szót rögtön.

Orbán vasárnap este sikerként értékelte az eredményt, mert tizenöt százalékkal többen vettek részt a szavazáson, mint a legutóbbi EP-választáson. Sőt, többen szavaztak a kvóták ellen, mint 2003-ban az EU mellett. Szerinte két dolgot kell most tennie a kormánynak: 

1. alaptörvény-módosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek, mert közjogi döntéssel kell felruháznunk az emberek akaratát;
2. Brüsszelben is érvényt kell szerezni a népszavazási eredménynek.

Feltehetően most ennek a részleteit fejti majd ki a parlamentben. A frakcióvezetők majd a felszólalása után reagálhatnak a beszédére, így Orbánnak most az ellenzéki kritikákkal is szembe kell néznie és reagálnia kell.

Vasárnap este kiderült, hogy érvénytelen lett a kvótanépszavazás, de a kormány álláspontja, a NEM hatalmas támogatást, 3,2 millió szavazatot kapott. Ezért a fideszesek elsöprő sikerként értékelték. A háttérben persze csalódottak is, hogy nem sikerült elérni az 50 százalékot. Orbán Viktor hétfőn a parlamentben értékeli napirend előtt a szavazást.

Itt olvashatja cikkeinket a kvótanépszavazásról.