Orbán vasárnap este sikerként értékelte az eredményt, mert tizenöt százalékkal többen vettek részt a szavazáson, mint a legutóbbi EP-választáson. Sőt, többen szavaztak a kvóták ellen, mint 2003-ban az EU mellett. Szerinte két dolgot kell most tennie a kormánynak:
Feltehetően most ennek a részleteit fejti majd ki a parlamentben. A frakcióvezetők majd a felszólalása után reagálhatnak a beszédére, így Orbánnak most az ellenzéki kritikákkal is szembe kell néznie és reagálnia kell.
Kósa szerint az ellenzékre nem számíthat az ország a haza védelmében. Az ellenzéknek ugyanis szerinte fontosabb a pártpolitikai szempont, ezt láthattuk a népszavazáson. De nem ismeretlen ez a magyar történelemben. Kósa szerint az MSZP-hez hasonlóan örülhetett 1526-ban Szapolyai János, hogy a magyar királynak nem sikerült megvédenie a hazát a törökök ellen. "Ismerjük a Szapolyai Jánosokat és Thököly Imréket".
Kósa azért a Jobbiknak is odaszúr, és azért kárhoztatja a pártot, mert a jobbikos vezetésű Ózdon csak 31 százaléknyi ember mondott véleményt.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője következhet így az LMP amatőr hibája után. Kósa ünnepléssel kezdi: szerinte magyar miniszterelnök hívó szavára még soha ennyien nem értettek vele egyet,
soha ilyen politikai egység magyar miniszterelnök mögött még nem sorakozott fel.
Kósa szerint külön öröm, hogy a magyar haza védelmére sorakoztak fel az emberek.
Szél Bernadett jelentkezett felszólalásra, de neki nincs parlamenti tisztsége, így a házszabály szerint nem szólalhat fel. Schmuck Erzsébet frakcióvezető azt mondja Kövérnek, hogy Szél társelnökként akar felszólalni, de a házelnök szerint ez nem megoldható. És mivel frakcióvezető-helyettesnek nem választották meg, nem tudja megadni a szót Szélnek. Így Schmucknak kell felszólalnia, ha akar. De egyelőre nem akar.
Vona szerint Brüsszel kíméletlenül ki fogja használni Orbán hibáját, felelőtlenségét, amellyel „kárt okozott a hazájának”. A Jobbik elnöke szerint az érvénytelen népszavazás után a kvóta elleni harcban rosszabbul áll Magyarország, mint előtte. Mert Brüsszel innentől hivatkozhat az érvénytelen döntésre.
Vona megismétli: Orbánnak távoznia kell – csakúgy, mint David Cameronnak a brexit után. De a Jobbik vezetője realista: „Tudom, hogy nem fog lemondani, látom az arcán.”
Vona Gábor, a Jobbik elnöke következik, aki azért korholja Orbánt, mert elköltött 15 milliárd forintot, miközben a Jobbik még a népszavazás előtt javasolta az alaptörvény-módosítást. Vona szerint a baloldalnak mondhatja Orbán, hogy bevándorláspártiak, de a jobbikosoknak nem.
„Haragszom önre, követelem az ön lemondást” – jelentette ki Vona, aki szerint Orbán az egójának nem tudott parancsolni, és elveszítette ezt a küzdelmet.
Tóth szerint az alaptörvény módosítása színjáték, amelyben a szocialisták nem kívánnak részt venni. Az MSZP eddig is megszavazott mindent, ami a magyarok biztonságát szavatolja, de ezt nem tartja ilyen lépésnek az MSZP:
Az embereknek biztonság kell, és nem semmire sem jó alaptörvény-módosítás!
Tóth bejelenti, hogy az MSZP benyújt egy javaslatot, amely a párt szerint valóban Magyarország biztonságát és megvédését garantálja. „Miniszterelnök úr, ne futamodjon meg, foglalkozzon a valós problémákkal!”
Tóth Bertalan nem kér elnézést, ellenben arról beszél, hogy a miniszterelnök más filmet nézhetett tegnap, mert máshogy kell értelmezni az érvénytelen népszavazás eredményét. 5 millióan ugyanis nem mentek el szavazni, „az eredmény 5:3”.
Tudta? A választóknak mindig igaza van.
Tóth szerint felesleges volt a sok fenyegetés és zsarolás. Az MSZP követeli, hogy vizsgálják ki, mennyi pénzt költöttek erre a kampányra, és hogyan.
A házelnök Orbán beszéde után, amelyet nagy taps kísért persze, elnézést kért a miniszterelnöktől, hogy nem tudta megfegyelmezni a szocialistákat.
A civilizálatlan és folyamatos óbégatásra gondolok.
Megadja a szót Tóth Bertalannak, az MSZP frakcióvezetőjének, „hogy elnézést kérhessen”.
Orbán szerint az alkotmánymódosításon túl további lépések is szükségesek. Már csak azért is, mert az európai emberek sem értenek egyet a kvótával, ami szerinte „embertelen megoldás”. Orbán büszke arra, hogy „áthangolta” az elmúlt időszakban az európai menekültpolitikát.
De „nehéz és küzdelmes út vár még ránk” – mondja az Orbán, aki szerint a brüsszeliek hatalmas eszköztárral rendelkeznek, hogy érvényesítsék az akaratukat. „Hangosak, antidemokratikusak”– mondta Orbán, de azt ígéri, mindent meg fog tenni, hogy ő pedig érvényesítse a magyarok többségének akaratát.
Orbán a népszavazás számait összeveti a Fidesz támogatásával. Mivel 3,3 millió ember szavazott a kormány álláspontja mellett, ez egy millióval több, mint amit a Fidesz kapott 2014-ben, vagyis ez példátlan támogatás a kormány részére.
Orbán nem fogja hagyni, hogy semmibe vegyék ennek a 3,3 millió embernek az akaratát, ezért „közjogi súlyt” kíván adni a népszavazás eredményének. Orbán elismétli, hogy kezdeményezi az alaptörvény módosítását. Részletet most sem mond, csak annyit, hogy „a népszavazás szellemében”.
2010-től gyakorlatilag mintaállammá váltunk
– mondja a kormányfő, mire ismét zúgolódik az ellenzék. Orbán arra céloz, hogy betartjuk az EU által követelt fiskális rendet, betartjuk a nemzetközi szerződéseket, megvédtük a schengeni külső határokat. Vagyis minden joga megvan a magyar kormánynak ahhoz, hogy hallassa a hangját a migránsügyben.
A népszavazás azonban Orbán szerint elérte a célját, mert mostantól nem a kormány vagy a miniszterelnök akaratát képviselik majd Brüsszelben, hanem majdnem 3,3 millió ember akaratát. Orbán elismétli a tegnap panelját, hogy az EU mellett annak idején 3,05 millióan szavaztak, most valamivel többen a kvóta ellen.
„Kellő szerénységgel és visszafogottsággal azt kell mondanom, hogy tegnap a magyarok történelmet írtak. Tegnap a nemek elsöprő győzelmével Magyarország nyert” – fogalmaz Orbán.
A brüsszeli bürokraták és az európai baloldaliak bevándorláspártiak – jelenti ki Orbán, aki szerint ugyanezt képviseli a magyar baloldal is:
A DK és vezetője nyíltan, az MSZP szégyellősen és sunyi módon.
A baloldali képviselők erre persze halkan felszisszentek.
A kormány harapófogóba került – véli Orbán, és persze a brüsszeli politikára céloz, elsősorban a kvótára, amellyel a kormány a legkisebb mértékig sem ért egyet. „Ez a harapófogó brüsszeli szára” – mondja Orbán, aki szerint bosszú és zsarolás érkezik az Európai Bizottság részéről a kormány migránspolitikája miatt.
A kerítéstől, a menekültügyi törvénycsomagig, a határok védelmétől a magyar szuverenitás védelméig hosszan ismerteti, mit tett a kormány "az ország megvédéséért".
Délről azonban továbbra is folyamatos a migránsveszély!
Orbán szerint hosszú évekig fennmarad majd a nyomás, és időnként lökésszerűen meg is erősödik. Ezért kellenek az állandó határvadász egységek, és a fizikai akadályok megerősítése.
A népszavazás elérte célját – kezdi Orbán, mire az ellenzékiek hörgéssel válaszolnak. De Orbán nem zavartatja magát, és kicsikar egy tapsot a fideszesekből, amikor kijelenti, hogy 3,2 millióan utasították el a kvótát.
Orbán Viktor miniszterelnök "Magyarország döntött" címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Meg is kapja a szót rögtön.
Orbán vasárnap este sikerként értékelte az eredményt, mert tizenöt százalékkal többen vettek részt a szavazáson, mint a legutóbbi EP-választáson. Sőt, többen szavaztak a kvóták ellen, mint 2003-ban az EU mellett. Szerinte két dolgot kell most tennie a kormánynak:
Feltehetően most ennek a részleteit fejti majd ki a parlamentben. A frakcióvezetők majd a felszólalása után reagálhatnak a beszédére, így Orbánnak most az ellenzéki kritikákkal is szembe kell néznie és reagálnia kell.
Vasárnap este kiderült, hogy érvénytelen lett a kvótanépszavazás, de a kormány álláspontja, a NEM hatalmas támogatást, 3,2 millió szavazatot kapott. Ezért a fideszesek elsöprő sikerként értékelték. A háttérben persze csalódottak is, hogy nem sikerült elérni az 50 százalékot. Orbán Viktor hétfőn a parlamentben értékeli napirend előtt a szavazást.