„Hát kire szavaztam volna? Volt egy kommunista asszony, aki nem idevalósi, meg a Lesi Árpi, jóban vagyok vele, de nem túl aktív, nyugdíjas.” A húsz éve tejtermelésből élő férfi megvonja a vállát, a fülöpházi Patkó vendéglő teraszán politizál egy kicsit a kvótanépszavazásról, amire igazán többen is elmehettek volna, aztán inkább a tejtermelők kiszolgáltatottságáról beszél: „Az átvételi ár literenként 30 forint – és a zsírtartama legalább 4,5 százalék, nem ám, mint a boltban –, és még örüljön az ember, ha a 300 ezer forintnyi árut felvevő cég utána nem hivatkozik arra, hogy nem fizet, mert gátlós volt a tej, ami vagy igaz, vagy nem.”

„Csilla kedves, segítőkész, irodavezetőként az apja idejében is ő volt az önkormányzat motorja” – tér vissza az új polgármesterre egy közmunkásból nemrég Kecskeméten valódi alkalmazottá lett asszony. „Balogh is kedves, az első feleségével is jóban van, akivel Csilla mellett még további négy közös és egy nevelt gyerekük van, ők is mind rendesek, egyikük még a közmunkásoknak is önként besegít, ha géppel kell jönni, vagy festeni kell." Az asszony nem említi meg, hogy az első feleség a sajtóban azt nyilatkozta, őt is verte Balogh, azaz nem volt példa nélküli, ami élettársával, Terikével történt.

„Nem tudjuk, mi történt” – kapcsolódott be a kamionos Peti, akit szintén nem annyira a polgármester személye, mint az aggaszt, miből tudna megélni Fülöpháza, ha helyben nincs munka, és jobb esetben is csak az ingázás marad, legalább Kecskemétre. Ő maga egészen Németországig megy a munkáért „és ha kicsit jobban tudna németül, vinné a pereputtyát is Nyugatra”. Tejtermelő barátja viszont semmi pénzért nem hagyná el a falut.

Amíg a tejszínes kávét isszuk – „tejet nem tudok adni, mert ha kibontom, nem fogy el” –, a pultosnő áthoz a szomszéd trafikból egy doboz cigit az egyik vendégnek. Egy trafik van, és mint kiderül, már nem is Balogh nevelt fiáé a koncesszió, mert önmagában nem volt fenntartható, csak bolttal együtt.

Baloghtól Baloghnak

Az ex-Balogh-trafik most az EU-s pénzből feltérkövezett piacon áll, épp olyan árván, mint a piacra felhúzott bolt, amit a tanyasi termékek forgalmazására álmodtak meg. Ez is Balogh nevéhez fűződik, az elgondolás az volt, hogy általa létrehozott Magyar Tanyákon Élők Egyesülete segítséget nyújtson a Tanyasi Áruk Boltja nevű hálózat révén. Az első üzlet a budapesti Havanna lakótelepen nyílt meg, de hamar bezárt, majd 2012-ben újra megnyílt – a XVIII. kerületi Fidelitas is beszámolt róla –, aztán becsődölt. Idén áprilisban pedig végleg bezárt az utolsó, kunszentmiklósi bolt is.

Az öt szomszédos önkormányzat által tulajdonolt lánc – amelynek működtetésére 2011-ben 49 millió forintot nyertek – végül munkaadói járulékaira is támogatást kért, hogy tartozás nélkül befejezze működését. A Facebookon még létezik, igaz, öt éve tetszhalott állapotban, utoljára Farmville-hirdetéssel adott életjelet magáról, két szomorkodó kiskorú digitális növénytermesztő képével.

A gyorsan elhalt terv azért még EU-s pénzből megszült néhány beruházást az érintett településeken. Fülöpházán tésztagyárat és vágópontot, csirkevágására. Mellesleg azokat a Balogh elnökölte Magyar Tanyákon Élők egyesülete bérelte az általa vezetett önkormányzattól, ráadásul – mivel Balogh maga is termelő vállalkozó – ez elvileg lehetőséget adott saját termékeinek feldolgozására.

Egy helyi szerint jó volt ugyan a tészta, de drága volt és kevés ahhoz, hogy hasznot hajtson, ráadásul helyben kínálták, ami a kis méretű és alacsony fizetőképességű vevőkör ismeretében eleve életképtelen elgondolás volt. 

Ma mindenesetre ez a két épület is kihasználatlanul áll, a helyet ismerők szerint az előtte sem nagyon pörgő üzem akkor állt le igazán, amikor kirobbant Balogh élettársának megveréséről szóló ügye. Azóta a Magyar Tanyákon Élők Egyesületét már nem is Balogh vezeti, hanem hat gyermeke közül az, akié egykor a trafik koncessziója is volt.

Győzelem a krematórium felett

Kevés sikertörténet kapcsolódik tehát a kisgazdáktól indult, majd a testi sértés miatti bukásáig fideszesként politizáló képviselő-polgármester elmúlt hat évéhez, és a kevés közé még a játszótér felújítását is oda kell sorolni, már ha siker, hogy 5,1 millió forintos EU-s támogatásból sikerült a homokba néhány hintát és csúszdát lerakni, ami talán akkor kerül ennyibe, ha maga Banksy pingálja a faállványokra a színeket.

Nem mintha a Balogh előtti évek sikeresebbek lennének, ott van például az iskola bezárása – nem jött össze a száz gyerek –, amit úgy sikerült megvalósítani, hogy a zárásra még épp felhúztak egy új étkezdét egy teljes épületszárnnyal. Iskolások így sosem használták, jobb híján rendezvényekre állítólag ma is bérbe vehető. Egyetlen fenntartható projektnek egy krematórium felhúzása tűnt, ám az sem jött össze, miután az üzenetet 2010-ben a választások előtt könnyű volt úgy lefordítani, hogy a vidék halálában lát csak üzletet a településvezetés. Részben ez járult hozzá Balogh választási győzelméhez.

Az élet az állítólag havi egymillió forintos önkormányzati bevételt ígérő krematórium nélkül sem virágzott fel, az iskola sem nyílt meg újra, pedig arra lett volna mód a Klik segítségével, de a rövid ideig fennálló lehetőséggel nem élt a település. Óvoda legalább van, és az alsósok az egyik kecskeméti iskolába iskolabusszal járhatnak el. 

Van viszont – ahogy a Balogh előtti időben is – művelődési ház, könyvtár, amelyhez a könyveket a kecskeméti könyvtár adja, a három számítógéppel is felszerelt helyiséget és a könyvtáros bérét pedig az önkormányzat. Naponta legalább 20 gyerek jön be, felnőttek is, és egy lelkes, Kecskemétről betelepült asszony itt tart kézművesszakköröket is.

A könyvtárban örülnek is Nagyné Balogh Csilla megválasztásának, mert a könyvtár létét fontosnak tartja. Mások szerint viszont a szavazatok nemcsak neki, hanem az apjának is szólnak, mert a többség kedveli Baloghot. Nem véletlen, hogy 2014-ben, már a testi sértési ügy idején is újraválasztották, igaz, ellenjelölt nem indult, alacsony volt a részvétel – mindössze 296 szavazó volt, a 796-ból – és 48 érvénytelen szavazatot is leadtak.

„Az újságot olyanok csinálják, akik nem konfirmáltak. Nem úgy történtek a dolgok, ahogyan azt ott mondják” – mondta az esőtől sáros tökföldjén dolgozgatva egy öregúr a komondorgate kapcsán, de hogy akkor hogyan történt szerinte, azt nem árulta el. Szavai viszont jelzik, miért indulhatott el a botrány nyilvánosságra kerülésekor is Balogh a polgármesteri posztért, amelyről csak jogerős ítélete miatt kellett lemondania.

Bár volt, aki enyhének érezte a 10 hónapos felfüggesztett börtönt, főleg a kakaólopáson kapott fiú letöltendőjéhez viszonyítva, és ezt azzal magyarázta, hogy a Fidesz annyira mégsem engedte el a tagságától megfosztott Balogh kezét. Hogy ez a bíróságok függetlenségének kétségbevonását is jelenti, az társadalmi kórtünet, mindegy is, hogy reális vagy sem.

Senkit sem zavar a komondoros sztori?

Most is van, aki szerint Nagynénak inkább előnyt jelentett apja ismertsége, mint hátrányt a vak komondoros ügy hírhedtsége. Főként az idősek körében, egyrészt a kétkedés miatt, másrészt a falugondnok és az iskolabusz intézménye révén, amely segíti a tanyán élő időseket a bevásárlásnál, ételszállításnál, gyógyszerbeszerzésnél, esetleg az orvoslátogatásnál. 

Vasárnap a független Nagyné 371 szavazatot gyűjtött be, a szintén független Lesi Árpád 113-at, és a nem is a faluban élő munkáspárti Kalapos Mária 8 szavazatot kapott, a részvétel tehát 60 százalék feletti volt. 

Inkább a fiatalabb, középkorú generáció volt az, aki vagy a vállat vonogatta azzal, hogy hát itt ez megy, vagy azt mondta, egy ilyen kis közösségben minden választás a széles körű rokonsági kapcsolatokon múlik.

Persze nemcsak Fülöpházán, hanem általában, az ország lakosságának ötödét-hatodát, területének csaknem felét kitevő, kétezer fő alatti településeknél.

Van, aki szerint

A kistelepüléseket féltő Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a kormány tervbe is vette az ilyen önkormányzatok megszüntetését, mások szerint ellenkezőleg, inkább vissza kéne adni minél több önállóságot, hogy a közösségek valóban maguk rendelkezhessenek minél több kérdésben.

Így gondolja ezt Lesi Árpád is, aki saját bevallása szerint többet várt a választástól. A 72 éves férfi – akinek fia a közeli Kunszentmiklós fideszes polgármestere – lelkesedését akkor veszítette el, amikor állítása szerint megfenyegették. „Egy audis jött utánam, aztán kiszólt, hogy ne akarjam én annyira ezt a polgármesterséget. Feljelentést is tettem Lajosmizsén” – mondta, bár papírt nem tudott mutatni a feljelentésről. Az ügy miatt még attól is elment a kedve, hogy az utolsó napokban a korábbi, nagy vonalakban vázolt programját részletesebb szórólapon kifejtse.

Vak komondor és áldozati bárány

Ellenfele megfenyegetésről nem hallott Nagyné Balogh Csilla, ám beszámolt arról, hogy őt is megfenyegették a kampány idején. Ez „már odáig fajult, hogy a választásokat megelőzően és a szavazás napján volt több olyan mellettem kiálló helyi lakos, akik engem féltve azt kérték tőlem, inkább ne menjek ki az utcára, nehogy bármilyen atrocitás érjen” – közölte írásos válaszában, nem részletezve a fenyegetést.

Elmondása szerint tőle sosem érdeklődtek az édesapja és annak élettársa közötti konfliktusól, és saját megválasztásában sem jelentett hátrányt a történet. Ugyanakkor volt hatása az ügynek édesapja szélesebb körű megítélésére, csak nem úgy, ahogy azt elsőre az ember gondolná:

„Az ügy kirobbanása óta olyan rendkívüli és

az emberek megítélése szerint túlzott mértékű lejárató sajtóhadjárat zajlott és zajlik ellene, ami azt eredményezte, hogy az emberek részéről az édesapám és családunk irányába igen nagyfokú támogatás tapasztalható

–  ezt az elmúlt időszak választási eredményei is visszatükrözik” – mondta a hivatalosan a jövő héten beiktatandó, így a drágának tűnő játszótérrel, az üresen álló bolttal, vágóponttal, tésztagyárral kapcsolatos kérdésekre későbbre választ ígérő polgármester, aki szerint „eljött az ideje annak, hogy a sajtó tartsa tiszteletben a fülöpházi emberek akaratát”.