Az Európa Kávézóban találkozott kétszer a bőnyi rendőrgyilkoshoz köthető orosz propagandaoldal, a Hídfő újságírója Gyöngyösi Márton jobbikos politikussal. A katonai témákban rendkívül tájékozott férfi az Indexnek tagadta, hogy köze lenne az anonim portálhoz. Eközben rábukkantunk egy 2012-ben írt belső levelezésre, amely azt bizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal már a szakadás előtt remélt segítséget az oroszoktól.
Csütörtök reggel a Népszava egy furcsa cikket és fotót közölt Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselőről. A lap azt állította, hogy "Gyöngyösi lehet a baljós kapocs" a Jobbik és a bőnyi rendőrgyilkosságot elkövető Győrkös István-féle náci Magyar Nemzeti Arcovonal (MNA) nevű szervezet között, amely egy Hídfő.net nevű szélsőjobboldali portált is létrehozott.
Ahogy a múlt héten megírtuk, az MNA orosz diplomatákkal és az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU embereivel tartott közös airsoft-gyakorlatokat, a Hídfő pedig orosz szerverre költözve az orosz titkosszolgálat egyik üzenőfüzetévé vált. A Népszava mai cikkében egy olyan fotót közölt, melyen a lap szerint "Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő egy másik férfi társaságában - tudomásunk szerint a nemzetiszocialista-hungarista-antiszemita, fegyveres kiképzéseket is tartó új mozgalmak egyik fontos személyiségével, Sz. Gáborral – tárgyal egy kávéházban".
Sz. Gábor valójában nem más, mint az orosz titkosszolgálati hátterű Hídfő katonai múltú, elképesztő külpolitikai tudással rendelkező újságírója, a Népszava cikke viszont egy Jobbik elleni lejáratókampány része – legalábbis Gyöngyösi ezt állította az Index megkeresésére.
Gyöngyösi a Népszavában megjelent cikkről az Indexnek azt mondta, ez „abszolút a Habony-művek, ez nem Népszava-stílus", a laptól őt meg sem keresték azzal kapcsolatban. (A feltételezés azért is érdekes, mert azt a Népszavát, ahol korábban Simicska Lajos szivárogtatott többször is, épp nemrég vásárolta meg egy liechtensteini cég, amely mögött piaci pletykák szerint éppen Simicska áll.)
Gyöngyösi szerint a baloldali napilapban megjelentek alapján teljesen egyértelmű, hogy ez a Fidesz bosszúja, titkosszolgálati eszközök felhasználásával a szintén titkosszolgálati vonatkozású Pharaon-ügy miatt, amiben "az Orbán-kormány tizenegy miniszteréből hatnak van felelőssége", és amit a Jobbik és személyesen ő is hetek óta a kormány szemére olvas. Arra a kérdésünkre, hogy lehetnek-e még a kormányoldal kezében egyéb hasonló felvételek is jobbikos politikusokról, Gyöngyösi azt mondta a Fideszre és a Jobbikra utalva:
Hogyne, itt most háború van.
Gyöngyösi Márton az Indexnek elmondta, a Népszava fotóján szereplő, Sz. Gáborként megjelölt férfit "Szalai Gábornak hívják, és a Hídfő.ru újságírójaként mutatkozott be nekem". Szalai jelentkezett be a Jobbik első számú külpolitikusának számító Gyöngyösinél egy beszélgetésre körülbelül egy évvel ezelőtt, a politikus pedig leült vele beszélgetni, amit azzal magyarázott, hogy ő minden újságírói megkeresésre nyitott.
Gyöngyösi és Szalai később aztán még egy alkalommal találkoztak. A helyszín mindkét esetben a Parlamenthez közeli Európa Kávéház volt, a találkozók kétszer másfél óráig tartottak.
Kérdésünkre, hogy tisztában volt-e Hídfő orosz titkosszolgálati hátterével, Gyöngyösi az Indexnek azt mondta, ez egy "közkeletű információ", "ezt tudja mindenki, aki olvassa a Hídfővel kapcsolatos feltételezéseket", és egy ".ru-ra végződő oldalnál amúgy is tudni, hová kötődik". Gyöngyösi szerint azonban az nem az ő hivatása, hogy eldöntse, mindez igaz-e vagy sem.
A Hídfő leghíresebb akciója az a diplomáciai bonyodalmat is okozó 2014-es tankos fotó volt, amire hivatkozva az orosz külügy Ukrajna fegyverekkel való segítésével vádolta meg a magyar kormányt. Ahogy előző cikkünkben írtuk, a fotók készítéséhez a GRU-nak szintén köze volt.
A Hídfő azóta sem állt le a hasonló tartalmakkal. Az elmúlt napokban például egy olyan, 80 oldalas orosz tanulmány magyar fordítását közölte, ami arról szól, hogy az amerikaiak hogyan használják fel a civil szférát abban a hibrid háborúban, ahol "az ellenséges kormányok megdöntését nem hivatásos katonák, hanem külföldről irányított civil szervezetek és pártok végzik el". A tanulmány közlése nem csak mély orosz nyelvtudást, de komolyabb erőforrásokat, valamint központi koordinációt is feltételez: nem sokkal korábban cseh nyelven is megjelent a tanulmány fordítása, amit egy ottani orosz propagandaoldal közölt. Az alacsony színvonalú tanulmány szerzője, a bolgár Andrej Koribko "elemző" a Kreml egyik ismert fiatal propagandistája.
Gyöngyösi szerint a Népszavában megjelent fotó "kizárólag titkosszolgálati háttérrel készülhetett", és feltételezése szerint a felvétel készítői nem őt, hanem Szalait figyelhették meg. (Mivel Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő, a hatóságok vele kapcsolatban egyébként is rendkívül korlátozottan gyűjthetnének csak adatokat.)
A találkozók helyszíne, az Európa Kávéház mindig tele van politikusokkal, mondja Gyöngyösi, és mindkét találkozó körülményeire világosan emlékszik: egyszer a kávézó belsejében, egyszer pedig az ablak mellett ültek, forgalmas időszakban, nagy volt a sürgés-forgás, a szomszédos asztaloknál többször is volt asztalcsere.
Gyöngyösi az Indexnek beszélgetőpartneréről a következő élményeit mesélte: "Külpolitikailag rendkívül jól értesült, olyan információk birtokában volt, mint mi nem, pedig én bent ülök parlamenti bizottságokban. Roppant érdekfeszítő volt őt hallgatni, különösen a katonai hadműveletekkel kapcsolatos tudását, hogy éppen mi történik Donbasszban vagy Szíriában. Én klasszikus külpolitikus vagyok, politikai és gazdasági témákkal foglalkozom, nekem ez teljesen új volt."
És hogy Szalai miként lehetett ilyen jól értesült? Gyöngyösi úgy emlékszik, valahogy szóba került, hogy a férfinek valamilyen katonamúltja van, de ennek részleteit nem tudja. A jobbikos politikus beszámolója szerint Szalai azt mondta magáról, hogy a Hídfőnek dolgozik, gyakran jelennek meg ott az írásai. Gyöngyösi arra a kérdésünkre, hogy Szalain kívül vajon még kik és hogyan szerkeszthetik a Hídfőt, a politikus azt mondta, nem tudja, mivel
én többről azért nem érdeklődtem, mert gondolom, hogy ez az oldal nem véletlenül anonim.
Az első találkozó akkor volt, amikor Kelet-Ukrajnában még "tomboltak az események", és szinte végig csak külpolitikáról beszélgettek. Gyöngyösi szerint a Hídfő szerzője "a külpolitikai kérdéseket holisztikusan látó figura, elképszetően széleskörű és komplex tudással bírt például arról, hogy Szíriában mik az amerikai, orosz, kínai és iráni érdekek".
A magyar belpolitikát csak röviden érintették, "objektív stílusban" beszélgettek a hazai erőviszonyokról. Szalainak semmiféle kapcsolata, szimpátiája a szélsőjobboldallal vagy konkrétan a Győrkös-féle Magyar Nemzeti Arcvonallal (MNA) nem merült fel a beszélgetés során Gyöngyösi beszámolója szerint.
Megkerestük Szalai Gábort is, a férfi az Index megkeresésére tagadta, hogy a Hídfő-nek dolgozna. Arra sem válaszolt érdemben, hogy van-e katonai múltja. Jelezte: ebben az ügyben nem kíván a sajtóval "kooperálni". Arra a kérdésünkre, hogy hivatalosan kereste-e meg már valamelyik magyar nemzetbiztonsági szerv vagy egyéb hatóság, nemmel felelt.
"(...) ne is csodálkozzunk, hogy a senki nem segített nekünk (pl. az oroszok) minek segítene, ha az egyik csúcs vezető olyan kapzsi, hogy még azt sem képes megvárni míg hatalomra kerülünk és onnan lopna a nagy állami vagyonból" - írta még 2012 augusztusában a Magyar Nemzeti Arcvonal miskolci csoportjának vezetője a félkatonai szervezet többi vezetőjének. Az e-mail címzettjei között volt a szervezet alapítója, az akkor 72 éves Győrkös István is, de nem őt, hanem egyik fiát, ifjabb Győrkös Istvánt nevezte kapzsinak a miskolci csoportvezető. Ifjabb Győrköst a háta mögött ekkoriban már rendre kibeszélte az MNA több vezetője, mondván, több százezer, egyesek szerint több millió forint sorsáról nem számolt el a többiek felé. (A miskolci MNA-vezető e-mailjét a szakadás után tették közszemlére a Győrkössel szembeforduló hungaristák.)
A zavaros pénzügyeket felhánytorgató levél, amely egyúttal bizonyíték arra is, hogy az MNA oroszoktól is remélt külső, anyagi segítséget, olyan lavinát indított el a szervezeten belül, amely nem sokkal később szakadáshoz vezetett.
A levélíró azt akarta, hogy ifjabb Győrkös "becsületbíróságon" tisztázza, igazak-e azok a többi vezető által hangoztatott állítások, miszerint nem tud elszámolni a tagdíjakkal. Ekkor már többen bírálták az akkor munkanélküli ifjabb Győrköst, mondván, a szervezetből tartja el magát. "Kivétel nélkül mindenkinél kiverte a biztosítékot az a kijelentése is, hogy 'ha a tagok nem fizetnek tagdíjat, akkor még a végén el kell mennem dolgozni'" - írta a miskolci csoportvezető. "Tudom, hogy a Vezetőnek ez az ügy hiányzott a legkevésbé, de ezeket a problémákat nem a hasamra ütve találtam ki. Ezek olyan problémák, amik nem oldják meg magukat, hanem csak súlyosbodnak" - írta.
A levél botrányt keltett az MNA belső körében. Idősebb Győrkös azt követelte a levélírótól, hogy 24 órán belül álljon elő az igazát alátámasztó bizonyítékokkal. Ha ezt nem teszi meg, akkor vádaskodásai alaptalanok - érvelt a "Vezető". De idősebb Győrkös utasítása sokak szerint eleve teljesíthetetlen volt, mivel a fiának átadott pénzekről a reklamálók szerint soha nem írtak elismervényeket. Végül a levélírót árulónak, ügynöknek kiáltotta ki a Győrkös-család, és hasonló sorsra jutottak mindazok, akik a miskolci csoportvezető pártját fogták. Ez vezetett oda, hogy még abban az évben az MNA kettészakadt. Persze a szakadást is kétféleképpen értelmezték: Győrkös szerint az árulók otthagyták a szervezetet, míg a Vezetővel szembefordulók szerint ők zárták ki az alapítót és a fiát. Utóbbiak ugyan maguk mellett tudtak tartani néhány vezetőt, de az MNA nagy része a Győrkösék által szakadároknak kikiáltott hungaristákkal tartott.
A szakadást ugyanakkor csak részben okozták a pénzzel kapcsolatos viták. Szerepet játszott benne az is, hogy Győrkösék a kommunisták, a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt felé húztak. Önmagában ezzel az MNA többi vezetőjének sem volt különösebb baja, de a mértékkel igen. Sokan úgy látták, Győrkösék lepaktálnának a kommunistákkal, teljesen feladva azokat a hungarista eszméket, amelyek a mozgalmat eredetileg jellemezték. Bárkinek volt is igaza, a szakítás utáni időszak meglehetősen békétlen volt. A Győrkösék által szakadároknak nevezett csoport megtartotta az irányítást a szervezet portálja, a Jövőnk.infó fölött, míg a Vezető és a vele maradt tagok 2012-ben új portált indítottak. Ez volt a Hídfő.net, ami mára a magyar nyelvű orosz propagandaoldalak egyik legfontosabb szereplője lett.
Bár idősebb Győrkös ügyvédje a Pestisrácoknak tagadta, hogy kapcsolatban állt volna az orosz titkosszolgálat embereivel, az Indexnek több, egymástól független biztonsági forrás is azt állítja, hogy az MNA-t megkörnyékezte az orosz katonai hírszerzés. Ahogy korábban írtuk, az MNA tagjaival orosz diplomaták airsoftoztak, a Hídfő.nethez köthető úgynevezett tankbotrányban pedig nyakig benne volt az orosz hírszerzés. Győrkös az airsoftozással kapcsolatban az ügyvédjének azt mondta: ezeken a gyakorlatozásokon bárki megjelenhetett, de tudomásuk szerint orosz diplomaták ebben nem vettek részt.
Idősebb Győrkös állításának ugyanakkor ellentmond, hogy az MNA "kiképzésein" nem jelenhetett meg csak úgy bárki, a félkatonai szervezet - az ilyen típusú csoportokhoz hasonlóan - meglehetősen zárt volt, az ismertebb, kultikus figurák nevein kívül a tagok és a vezetők neve sem volt nyilvános. Az viszont igaz, hogy a szervezet szakadása után éppen Győrköséket vádolták meg azzal a "szakadárok", hogy elenyésző taglétszámukat úgy próbálták nagyobbnak láttatni, hogy airsoftozó fiatalokat fotóztak le a bőnyi gyakorlópályájukon, azt a látszatot keltve, mintha a szervezetük erősebb lenne annál, mint amilyen valójában.
De nem ez Győrkösék egyetlen ellentmondó nyilatkozata. A bőnyi rendőrgyilkosság után ifjabb Győrkös István a Tv2-nek azt nyilatkozta, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet már évek óta nem létezik, a régebbi táborok helyén már semmilyen kiképzés nem folyik. Ennek viszont ellentmond, hogy a hozzájuk tartozó nemzetiarcvonal.net weboldal a gyilkosságig nagyon is létezett, táborokat is meghirdetett a neten, és csak a tragikus esemény óta elérhetetlen. De az internet nem felejt, idén augusztusban például ezt a szöveget írták ki az oldalukra: "üzenjük, megvagyunk, dolgozunk, készülünk a jövőre. Nem vesztünk el, nem törtünk meg." Olyannyira létezett az oldal, hogy annak egyes tartalmát még Széles Gábor médiavállalkozó, a Magyar Hírlap és az Echo Tv tulajdonosa is előszeretettel osztotta meg.
Ahogy a miskolci csoportvezető levele is bizonyítja, az MNA már a 2012-es szakadás előtt nyitott volt az oroszokra, de a levél szerint semmilyen segítség addig nem érkezett onnan. Vagy ha érkezett, akkor arról legfeljebb csak a Győrkös-család tudott. Bár Győrkösék a szakadás környékén vitatták, hogy a pénzek felett kizárólag ők rendelkeztek volna. Azt állították, hogy a szervezet portálján, az azóta már megszűnt Jövőnk.infón keresztül érkező támogatások egy későbbi „szakadár”, Sz. Gábor feleségének a bankszámlájára érkeztek. Győrkösék szerint a tagdíjakat eleinte egy győri pénztáros kezelte, majd a törökszentmiklósi csoportvezető, de szerintük mindketten pontos nyilvántartást vezettek a pénzekről, melyek csak az állandó jellegű kiadásokat fedezték. Mindenesetre ifjabb Győrkös intézte a propagandaanyagok előállítását, szétküldését. A másik oldal szerint ez hazugság, a pénzek ifjabb Győrköshöz folytak be.
Az MNA kettészakadása után a két csoport látványosan fújt egymásra. A Jövőnk.infót megtartó "szakadárok" úgy vélték, az általuk egykoron tisztelt alapító, idősebb Győrkös István megszegte saját esküjét és az évtizedeken át felépített imázsát rombolta szét azzal, ahogy a felmerülő problémákat kezelte. Győrköséket azzal is vádolták, hogy az MNA-ra családi vállalkozásként tekintettek és az érdekeik mentén alakult, hogy a Vezető éppen kivel van jóban vagy rosszban a szélsőjobboldalon.
Mindkét fél azzal fenyegetőzött, hogy kiteríti a másikról a szennyest. Győrköst köpönyegforgatónak tartották, aki korábban a Jobbikot szidta, majd a 2014-es választások előtti hónapokban a hozzá tartozó Hídfő már arra buzdította az olvasóit, hogy menjenek el szavazni a pártra. Győrkös a "szakadárokat" titkosszolgálati ügynököknek, bomlasztónak tartotta, akik tudatosan rombolták szét az MNA-t. "Jól tudjuk, hogy kinek milyen pénzalapú változások (gazdagodások) következtek be az életében a közelmúltban. Azt is tudjuk, hogy milyen pénzszerző műveletekbe keveredtek" - írták Győrkösék a szakadás után a "szakadárok" vádjaira válaszul. A kölcsönös fenyegetőzések végül elültek, olyannyira, hogy a bőnyi rendőrgyilkosság után a "szakadárok" - bár jelezték, hogy Győrköshöz már semmi közük - az egykori alapító védelmére keltek, megkérdőjelezve a rendőri akció jogosságát, azt sugallva, hogy a 76 éves öregember esetleg önvédelemből lövöldözhetett.
(Borítókép: Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője. Fotó: Kovács Attila/MTI)