Hatalmas vitát vált ki az Egyesült Államokban, mennyire engedi közel magához Donald Trump a szélsőjobboldali Alt-Right mozgalmat. A mozgalom persze egyértelműen Trump mellett van, szerintük az új elnök megválasztása ahhoz hasonlítható, mint amikor Neo a Mátrixban az igazsághoz vezető vörös pirulákat választotta. Csak egybeesés, hogy a magyar kormányszóvivő is ugyanezzel a hasonlattal üdvözölte Trump elnökségét?
Ma az amerikai média egyik legforróbb témája az Alt-Right nevet viselő mozgalom. A Donald Trump szellemi hátországának számító irányzat a szélsőjobboldal széles spektrumát öleli fel; a nettó náciktól kezdve a liberális „világrendtől” megcsömörlött fehér értelmiségieken át a mizantróp geekekig elég sok embert lehet besorolni a címke alá.
Ideológiai síkon a mozgalom közös nevezője a „fajvédelem”; azaz egy etnikailag többé-kevésbé homogén, az európai kulturális örökségét „megvédő” állam követelése, és a „politikailag korrekt” beszédmód (lefordítom: az udvariasság és a racionális diskurzus alapvető szabályainak) nyílt elutasítása. A politikai korrektség elvetését a szélsőjobboldalon - igazi amerikaias érveléssel – az alkotmányos szabadságjogokból vezetik le. Nicole Hemmer szélsőjobb-kutató szerint
A politikai korrektséget a szabadságuk korlátozásaként élik meg. (...) Úgy gondolják, hogy egy rasszista vagy antiszemita kijelentés nem gyűlöletbeszéd, hanem (szólás)szabadságuk kinyilvánítása.
A szélsőjobboldal Alt-Right-tá tömörülését elősegítette az, hogy nézeteiknek hangot adott a 2010-ben alapított online lap, a Breitbart, mely ugyanúgy keresztes hadjáratot hirdetett a polkorrektség liberális diktátumát elfogadó konzervatív média ellen, mint ahogy Trump is a pártelit megdöntésére szólította harcba a republikánus törzsszavazókat.
A Breitbart szemérmetlenül publikált álhíreket, örömmel dobta be magát lejárató kampányokba, kommentszekciójában pedig szépen egymásra találtak a különböző szélsőségesek. Az oldal főszerkesztője, Steve Bannon augusztusban Trump kampányának vezetésébe is beszállt, a megválasztott elnök a Fehér Házba is magával viszi őt vezető stratégának.
A politikailag inkorrekt beszólásokat az Alt-Right tagjai heroikus tettként élik meg, mellyel mintegy rányitják a többi ember szemét az Igazságra. Heroizmusukat szeretik a Mátrix első részének híres jelenetével illusztrálni, melyben Neónak választania kell a Morpheus által felkínált két lehetőség közül (a csomó a kákán, hogy a fetisizált jelenetben a transznemű Wachowski-testvérek rendezték a fekete Lawrence Fishbourne-t), amit a kellemes látszatvalóság kék és a brutális valóság közti piros pirulái jelképeznek.
Az Alt-Rightosok a netes térítő tevékenységüknek tudják be, hogy egyre többen választják a politikai korrektség kék pirulája helyett a „valóság” vörös kapszuláját; a „ráébredés” mozzanatára még külön kifejezés is született:
Getting red pilled.
Richard Spencer megfogalmazásában ez azt jelenti:
Lényegében az igazság vörös piruláját választod a megtévesztés kék pirulájával szemben. (...) Ez az igazság: az igazság a fajról, az igazság Amerikáról, az igazság a zsidó befolyásról, az igazság a nőkről. Ezek kemény igazságok, ezek az igazságok, melyek a liberális ideológia lényegét és a liberális vágyálmokat fenyegetik.
Ezért volt feltűnő, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő a kormány külföldi nyilvánosságnak szánt „tájékoztató” honlapján a Trump-győzelemről szóló posztját ezzel a címmel jelentette meg: Amerika és a Mátrix vörös kapszulája a „liberális nem-demokrácia” ellen.
A posztban pedig azt fejtegeti, hogy egy liberális, alternatív valóság alakult ki, melyben a határok megerősítését javaslók xenofóboknak bélyegzik, ha valaki – mint például Orbán Viktor -
meg meri tagadni a Mátrixot, akkor nem gonosz robotokkal, hanem a mainstream elittel kerül szembe, a médiával és olyan nem-választott vezetőkkel, mint az úgynevezett „civil szervezetek”, melyek minden társadalmi támogatás nélkül is addig szekálják ellenfeleiket, míg azok meg nem hátrálnak.
Megkérdeztük Kovács Zoltánt, miért ezt a vörös pirulás hasonlatot használta, és a kormányszóvivő ezt válaszolta:
A Mátrix a „konstruált világ” egyik legismertebb popkulturális analógiája, így adta magát a párhuzam – ami egy megbeszélésen jutott az eszembe. Természetesen másnak is eszébe juthatott az ötlet, hiszen magától értetődik és nyilvánvalóan másnak is feltűnt a hasonlóság.
A pirulásdi tényleg a popkultúra szervesült része. Azonban ha 2016 novemberében egy külföldi valahogy rátéved az angol nyelvű kormányzati portálra, akkor Mátrix ide vagy oda, könnyen az Alt-Right-tal való összekacsintásként értelmezheti az analógiát.
A popkulturális fogalmak átpolitizálódása nem csak a Mátrixot érte el: ma már Pepe, a Béká-t sem lehet rasszista áthallások nélkül posztolni, mivel a mémet egy rakás fajgyűlölő és antiszemita változattal egyszerűen einstandolta az Alt-Right.
És hogy az Alt-Right-tal való szellemi kapcsolat felvállalása nem mikrofilológiai szőrszálhasogatás, azt Orbán Viktor az EBRD budapesti konferenciáján elmondott beszéde is bizonyítja. Két nappal Donald Trump győzelmét követően Orbán Viktor bejelentette azt, hogy 2016 nagy politikai meglepetései: a Brexit és az amerikai elnökválasztás mögött egy „nagy szellemi átalakulás” húzódik meg. A szellemi átalakulás egyik lényeges mozzanata pedig, hogy
Visszatérhetünk a politikai korrektség megbénító kényszerétől megszabadult, egyenes, őszinte beszédhez.
Orbánnak nyilván semmi köze az Alt-Right agendájának nagy részéhez, kormánya két éve ellehetetlenítette a mozgalom atyjának számító Richard Spencer budapesti fajvédő konferenciáját. Ami Orbánt összeköti a mozgalom képviselőivel, az
Ebben Orbánt segíti a Habony Árpád vezényletével létrejött médiabirodalom is, amelynek működése kísértetiesen hasonlít a Breitbart-modellre, például ilyen jellemzőkkel: