A Political Capital egy konkrét példákkal megtámogatott elemzést közölt arról, hogyan terjesztik a magyar kormánypárti médiában a Kreml dezinformációs propagandáját.
A Krím bekebelezését és az azt követő kelet-ukrajnai offline és online háborút követően soha nem látott mértékben erősödött fel az oroszbarát propaganda Kelet-Közép-Európában. A Kreml ugyanis előszeretettel nyúl az összeesküvés-elméletekhez geopolitikai céljai érdekében, melyek könnyen fogyasztható formában, a Nyugat-ellenességre építve terjesztik a Moszkvának kedves narratívákat. Hogy ennek mi a célja és hogyan működik, arról itt lehet bővebben olvasni.
A Political Capital elemzése szerint pedig a magyar kormánypárti sajtó egy része lelkesen osztja ezeket a teóriákat, ami részben a forráskritika hiányával, részben a Nyugat-ellenességgel, részben a magyar kormányzat külpolitikai irányultságának igazolásával magyarázható. Az elemzés öt konkrét példát sorol fel, melyek egyértelműen az orosz álhír-propaganda megjelenését mutatják a kormánymédiában.
A „fasiszta puccsról” szóló összeesküvés-elmélet a Majdan térről induló ukrán demokratikus forradalom hiteltelenítésére és az orosz katonai beavatkozás igazolására szolgált a kezdetektől. Az orosz állami média azóta különböző nyugati szakértőkre hivatkozva állítja, hogy az „ukrán puccsot” a CIA szervezte meg Putyin elmozdítása céljából. A magyar közmédia kezdetben nemes egyszerűséggel “terroristáknak” nevezte a Janukovics-ellenes tüntetőket. A Magyar Időkben és a Magyar Hírlapban pedig tényként kezelték, hogy a Janukovics-kormányt a „Nyugat – és főként az Egyesült Államok – segítségével sikerült megdönteni.”
A maláj utasszállító 2014. július 17-én a kelet-ukrajnai szeparatista terület feletti lelövését hihetetlenebbnél hihetetlenebb történetekkel való magyarázata egyrészt a Kreml katonai, másrészt a szeparatisták támogatásában megnyilvánuló politikai felelősségének tagadására szolgált. Az egyik legbizarrabb teória szerint a járat már eleve hullákkal megrakodva szállt fel, hogy aztán lezuhanva a gyilkosságok felelősségét az oroszbarát szakadárokra lehessen hárítani. A Magyar Hírlapban és az Echo TV-ben a „cui prodest?” logikából kiindulva a Nyugatot vádolták, hiszen a lelőtt gép „kiváló propagandaanyag lett” Oroszország ellen. Georg Spöttle pedig arról beszélt a magyar köztévén, hogy szerinte az oxigén-maszkok helyzetéből kikövetkeztethető, hogy „előtte volt már valami a gépen”. Ezzel Spöttle az egyik oroszbarát oldal állítására játszott rá, miszerint lehallgatott CIA ügynökök telefonbeszélgetései alapján a CIA és a holland biztonsági szolgálat helyezte a bombát a gépre, még Hollandiában.
Hatalmas nemzetközi botrányt váltott ki Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikusnak a Kreml tövében való meggyilkolása. Az orosz rezsim válságkommunikációja erre reagálva már a kezdetektől hivatalos konteókat terjesztett. A gyilkosság kivizsgálására felállított hivatalos bizottság szóvivője, Vlagyimir Markin szerint radikális iszlamisták támadhattak Nyemcovra, egyfajta „szakrális áldozati” bosszúként a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap korábbi támogatása miatt. A vizsgálóbizottság elnöke, Igor Krasznov dandártábornok orosz szélsőjobboldali csoportokatsejtett a háttérben. Ehhez képest az Echo TV-ben a Nyemcov barátnőjének abortuszáról szóló konteót egy „ukrán féltékeny szeretővel” próbálták hihetőbbé tenni, míg a Magyar Hírlapban a nyugati titkosszolgálatokat vádolták az elkövetéssel.
A brüsszeli 2016. március 22-i terrortámadásokat Putyin rendszere az Oroszország vezette nemzetközi terrorizmus-ellenes összefogás elősegítésére és a túlzottan Nyugat felé nyitó fehérorosz vezetés megregulázására kívánta felhasználni. Ennek érdekében az orosz kommunikáció rögtön „beazonosította” az elkövetőket - a magyar közszolgálati média is felkapta a hivatalos Szputnyik orosz hírportálról származó hírt, hogy a támadások elkövetői iszlám hitre áttért fehéroroszok voltak. Az elméletet a Híradó mellett a Magyar Idők is lehozta, kiemelve, hogy az orosz különleges szolgálatok korábban már figyelmeztették a belga hatóságot a veszélyről.
Soros Györgynek a nemzetközi migrációban játszott szerepéről szóló összeesküvés-elméletekben szorosan összekapcsolódik az orosz és a magyar hivatalos kommunikáció. A hivatalos Russia Today egyenesen Orbán Viktort idézi, aki szerint „az inváziót egyrészt embercsempészek”, másrészt a Soros által képviselt „a nemzetállamok gyengítését szolgáló tevékenységet támogató aktivisták segítik”. A Fidesz hivatalos kommunikációjává váló, a kormánypárti médiában bőven terjesztett elmélet Sorost több millió migráns betelepítésével, a menekültek illegális segítésével és az Angela Merkel német kancellár által favorizált európai menekültügyi rendszer létrehozásával vádolja.
„A történelemben néha elég egyetlen ember, aki kiáll, mellén keresztbe fonja karjait és nemet mond. Portré egy államférfiról, aki nemcsak a saját országát akarja megvédeni a brüsszeli EU-elit eszement terveitől" – egy német nyelvű Kreml-párti dezinformációs oldal nemrég Nagy Sándorhoz hasonlította Orbán Viktort, ami annyira megtetszett a kormánypárti sajtónak, hogy széles körben szemlézték is azt, bármiféle forráskritika nélkül.
Végül a Putyin elnök közvetlen üzleti környezetét offshore pénzmosással gyanúsító panamai iratok számos hivatalos összeesküvés-elméletet generáltak. A magyar jobboldali média egy részében a Kreml szóvivőjének a nyilatkozata terjedt el, aki szerint Vlagyimir Putyintól amerikai tisztségviselők már az iratok kiszivárogtatása előtt bocsánatot kértek, ezzel kvázi elismerve „bűnösségüket”.
A Political Capital elemzése szerint mindemellett a magyar kormánypárti sajtóban jellemzően nem jelenik meg az az információ, hogy az orosz beavatkozásoknak milyen szerepe van a menekültválság eszkalációjában. Aleppo bombázása például, melynek kapcsán egyes ENSZ-képviselők háborús bűnöket emlegettek, önmagában is több tízezerrel növelte a menekültek számát. A cseh védelmi miniszter – a magyar fél részéről cáfolt – állítása szerint pedig éppen a magyar védelmi miniszter beszélt arról, hogy az oroszok buszoztatják a menekülteket a magyar határhoz.