120 ezer forintba kerül az oltás a fertőző agyhártyagyulladás egyik törzse ellen, ezt nyilván kevesen tudják megengedni. Pedig komolyan kell venni a betegséget: tavaly minden negyedik beteg meghalt itthon. Főleg kamaszokra és csecsemőkre veszélyes.
Válságos állapotban ápolják a Szent László Kórházban azt a fiút, akit fertőző agyhártyagyulladással szállítottak be még a múlt héten. A múlt héten pedig a Veres Pálné gimnázium végzős tanulója vesztette életét, alig néhány órával a tünetek jelentkezése után.
A diák halála azért is megdöbbentő, mert hivatalos nevén a Neisseria meningitidis baktérium C-típusú törzse okozta, amely ellen régóta van oltás. Igaz, csak két éves kor alatt ingyenes, egyébként a két oltással járó védelem 14 ezer forintba kerül. Jövőre azonban a Neisvac két éves kor alattiak számára ingyenes lesz.
Az oltás elterjedése előtt az Európában leggyakoribb C és B törzsek azonos arányban voltak jelen Magyarországon is, mostanra azonban a C törzs látványosan visszaszorult: tavaly 36 a baktérium által okozott agyhártyagyulladást regisztráltak, ebből csak kilencért felelt a C- a többiért a B-törzs.
Közülük minden negyedik beteg meghalt – a C kettő, a B hét embert ölt meg –, ami magasabb a 10 százalékos világátlagnál. Ez azonban globálisan 500 ezer megbetegedésből jön össze, és miután Magyarországon csupán 30-50 megbetegedésről van szó, könnyen adódhat eltérés az átlaghoz képest.
A C-törzs látványos visszaszorulása a B-vel szemben a legegyértelműbb jól mérhető példája annak az egyébként triviális ténynek, hogy az oltások valóban kiszorítják a betegségeket. Sajnos globálisan és Magyarországon is aggasztóan nagy azoknak a tábora, akik szerint az oltás a gyógyszerlobbi játszmája, megfeledkezve arról, hogy a kanyaró, a gyermekbénulás a torokgyík az oltások révén tűnt el – és épp az oltásellenesség erősödésével jelenik meg helyenként újra.
A gyermekeiket be nem oltók persze egy ideig látszólag biztonságban lehetnek, de nem az oltás hiánya miatt, hanem azért, mert a többség be van oltva, így nincsen meg a betegség terjedésének a tere. Ezért is veszélyes az oltásellenesség terjedése, mert ezzel nem csak a maguk, hanem mások egészségét kockáztatják.
A B-törzsre azonban sokáig nem sikerült oltóanyagot kidolgozni, Magyarországon csak
Ezzel egyébként nem maradt el Nyugat-Európától, Franciaországban alig fél évvel korábban vezették be.
Szakmailag semmi sem indokolja az árkülönbséget. Egyszerűen a szérumok támogatását a C-törzsnél már sikerült elérni – a hétezer forintos tétel is már támogatott volt – a B-nél viszont egyelőre nem.
A körzeti orvosok tapasztalata szerint javaslatukat megfogadva a szülők általában beoltatják a gyerekeket a C-törzs ellen, a kétszer hétezer forintot a szegényebb szülők is kigazdálkodták. Gyerekenként 120 ezer forint ugyanakkor már a többségnek megfizethetetlen tétel.
Valójában nem tudni pontosan, mennyi embert is fertőz meg a Neisseria meningitidis. A baktérium ellen ugyanis az időben adott antibiotikumok védelmet nyújtanak. A meningococcust azonban nehéz időben felismerni, sokszor az első tünetek egyszerű influenzára hasonlítanak, és mire nyilvánvalóvá válik a betegség, addigra már késő, „a beteg a bőrétől a mellékvesékig mindenütt vérzik” – magyarázta egy megkérdezett orvos.
Sokszor azonban az orvos már a piros torokra is felír antibiotikumot, ami a diagnózis alapján nem indokolt, ám a meningococcus esetén életet menthet, hogy időben jut antibiotikumhoz a szervezet. Így kórházi eset sem lesz belőle, az sem derül ki, hogy Neisseria meningitidis baktérium volt a beteg szervezetében. Ez akár órákon is múlhat.
Pedig egyébként rossz gyakorlatról van szó, hiszen a túlzott antibiotikum-fogyasztás csak növelheti annak esélyét, hogy rezisztens baktériumtörzsek alakulnak ki.
Elsőre meglepő, hogy a kór inkább a szervezetileg erősebbnek gondolt kamaszok, fiatal felnőttek és a kisgyermekek körében jelentkezik inkább. „A kicsik a tokos baktériumokkal szemben immunológiailag védtelenek, a kamaszok pedig nem esznek rendesen, éjszakáznak leamortizálják az immunrendszerüket, és az érintkezésben is közvetlenebbek, márpedig itt cseppfertőzéssel terjedő súlyos betegségről van szó” – adott egy élettani és egy életmódbeli magyarázatot Külkey Orsolya.
A ferencvárosi gyermekorvos azt is elmondta, hogy a kór elsősorban zárt közösségben üti fel a fejét, ez is jellemzően fiatalokat érint: kollégium, katonaság vagy épp börtön.
Az oltás állami támogatása természetesen megterheli a költségvetést, ám a kiadásoktól egyébként sem biztos, hogy mentesül: a betegség észlelésekor az ÁNTSZ beoltja a beteg széles környezetét is, az sokszor több száz, vagy akár több ezer embert érint. Így akár érdemes megfontolni a C-törzsnél eddig alkalmazott gyakorlathoz hasonlóan a B-törzs elleni szérum állami támogatását vagy akár az oltás ingyenessé tételét.
Elvégre az ilyen sürgősségi oltásokra gyakrabban kerül sor, mint amennyi megbetegedés a hírekbe kerül: az ősszel a IX. kerületben is volt egy kisfiú, aki agyhártyagyulladással kómában volt, három hétig lebegett élet és halál között. Túlélte, az azonban csak a következő hetekben derül ki, hogy milyen maradandó károsodást szenvedett.