December 3-án egy időben, egy helyen tüntettek Budapesten Budaházy György és a szír Ahmed H. ítélete ellen: terrorcselekmény bűntettéért egyikük 13, másikuk 10 évet kapott nemrégiben első fokon. A Magyarok Nyilai ügy vádlottaival és a menekültekkel szolidáris emberek közös platformon találták magukat, amikor a büntető törvénykönyvben (Btk.) megszabott terrorcselekmény-definíció és a hozzá tartozó súlyos büntetések kézzelfogható valósággá váltak konkrét elítéltek konkrét ügyeiben. De hasonló megdöbbenést váltott ki a fagyállós gazda – azóta másodfokon sokkal enyhébbé változtatott – büntetése is, amikor tavaly novemberben első fokon 7 év börtönre ítélték.

Az ellenkezője is előfordult jó párszor az utóbbi években. A volt szeretőjének nemi szervét maró lúggal leöntő orvos – első fokon – kapott 4 évét vagy a vak komondoros asszonyverő, Balogh József – szintén első fokon kiszabott, azóta felfüggesztettre változtatott – 420 ezer forintos pénzbüntetését sokan kevesellték, de az állatkínzók szigorúbb megbüntetéséért is tüntettek februárban a Parlamentnél.

Amikor egy ítélet nagyon távol esik attól, amit sokak igazságérzete diktálna, a kritika legtöbbször a bírót éri, de – a bírók mozgásterét meghatározó – Btk. megváltoztatása is fel-felmerül, mint például az állatkínzás esetében. Sokszor már az is meglepő a jogot nem tanult átlagembernek, hogy egyáltalán mihez mekkora büntetési keretet rendel a törvény.

Most tesztelheti, mennyire képes meglepetést okozni önnek a Btk. és az ítélkezési gyakorlat. Összegyűjtöttünk 10 olyan, kevéssé közismert bűnügyet, amikben idén hirdettek ítéletet Magyarország különböző bíróságai. Az eseteket a bírósági, ügyészségi sajtóközlemények alapján foglaltuk össze. A feladat: megtippelni, hogy ki mennyit kapott.