Index Vakbarát Hírportál

Agyhártyagyulladás: megnőtt az oltásigény, akadozik az ellátás

2017. január 12., csütörtök 13:46

Az agyhártyagyulladásos halálesetekről szóló decemberi hírek nyomán megtízszereződött az igénylések száma, így néhány hete hiány lépett fel a betegséget okozó baktérium B törzse ellen védelmet nyújtó oltóanyagból. Pánikra nincs ok: január végére már lesz elég a Bexsero szerből, ráadásul járványról sincs szó: a megbetegedések száma 2016-ban 50 alatt maradt, a korábbi évek 30-60 esetszámához hasonlóan.

Hiába drága, hirtelen elfogyott a patikákból a Bexsero oltóanyaga, amely a cseppfertőzéssel terjedő agyhártyagyulladás kórokozó baktériumának B törzse ellen nyújt védelmet. 

Igaz, a tízszeres igény alacsony bázisról indult, eddig évente négyezer doboz ment el – ami ezer beoltott kisgyereket és kamaszt jelent. 

A decemberi halálhírek miatt ugrott meg a kereslet a szerre, „karácsony előtt például két hét leforgása alatt több havi mennyiség fogyott el, ami a szükségletek pontos felmérését és a rendelést nehezítheti – írta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), amely folyamatosan figyelemmel kíséri a készleteket.

Kevés hiányzik, az sem sokáig

Az intézet szerint a Magyarországon forgalomban lévő vakcinák zöme most is beszerezhető, tartós hiányhelyzet eddig nem alakult ki és jelenleg sincs, legalábbis ami az országban gyakrabban előforduló C és a sokkal ritkább Y és W baktériumok elleni oltásokat illeti. A magyarországi esetek csaknem kétharmadáért felelős B törzzsel azonban más a helyzet:

„A Meningococcus B (Bexsero) elleni oltóanyag esetében van pillanatnyi hiány. Az OGYÉI felkérte az egyik gyógyszer-nagykereskedőt, hogy hozzon be külföldről egy nagyobb tételt, hogy a magyarországi igényeket ki lehessen elégíteni. Az egyeztetés eredményeképpen remélhetőleg január negyedik hetére egy nagyobb tétel érkezik az országba, így a Meningococcus B elleni oltás ismét elérhető lesz a patikákban” – tudatta az OGYÉI.

 A B törzs elleni oltás csak bő két éve van forgalomban, ezért is nagyobb, 75 százalék körül van az aránya a jelenlegi megbetegedésekben, míg a C, amely korábban az esetek feléért felelt, a már jóval régebb óta forgalomban lévő oltóanyag révén visszaszorult. Ráadásul január 1-jétől két éves kor alatt ingyenessé vált ez az oltás – míg a B típusú elleni 90-120 ezer forint között van.

   A Magyarországon törzskönyvezett, meningitis elleni vakcinák
C-típusú elleni vakcina Neisvac C, szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben 100 ezer doboz/év
   MENJUGATE, 10 mikrogramm por és oldószer szuszpenziós injekcióhoz 32 ezer doboz/év
   MENINGITEC, szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben  30 ezer doboz, de jelenleg nincs forgalomban
B-típusú elleni vakcina Bexero, szuszpenziós injekció,előretöltött fecskendőben 4 ezer doboz
A, C, Y és W-135 típusok elleni többkomponensű vakcina Menveo por és oldat oldatos injekcióhoz 2 ezer doboz/év
   Nimenrix por és oldószer oldatos injekcióhoz 3200 doboz=év
   Forrás: OGYÉI   

Pánikra nincs ok

Nincs azonban arról szó, hogy a korábbiaknál nagyobb járvány tenné indokolttá a megnövekedett igényt: a megbetegedések száma idén sem volt kiugró 48 eset, ami beleillik az elmúlt évek 30-60 közötti esetszámaiba. A betegség 10-25 százaléka végződik halállal, 2016-ban nyolc haláleset volt.

A két decemberi halálhír utáni harmadikról, a karácsony napján meghalt Fejér megyei kisfiúról, aki

egy budapesti bölcsődébe járt, azonban később kiderült: nem agyhártyagyulladás okozta a halált.

A hírekkel ellentétben a gyermek nem került kórházba, otthonában hunyt el – közölte az illetékes Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Osztálya, megerősítve, hogy nem csupán nem mutatták ki a vizsgálatok a baktériumot, kizárták, hogy meningitisben halt volna meg a gyermek.

A bölcsőde azonban a rosszulétről tudomást szerezve értesítette azokat a szülőket, akiknek gyermekei szintén az adott bölcsődébe járnak, hiszen a jelek meningitisre utaltak.

„A vonatkozó jogszabály szerint néhány betegség, így a Meningitis epidemica esetében már a betegség gyanúját (azaz ha a klinikai tünetek megfelelnek a WHO esetdefiníciónak) az egészségügyi szolgáltató jelzi a lakóhely szerint illetékes népegészségügyi hatóság felé, amely szükség esetén jelzést ad más területi illetékességgel bíró népegészségügyi hatóságok felé is. Így a hatóság a beteg szoros környezetében soron kívül megkezdi a szükséges intézkedéseket, megkezdi az megelőző antibiotikum kezelést. Amennyiben a laboratóriumi vizsgálat később nem erősíti meg a gyanút, úgy további népegészségügyi teendő nincs” – írta le a szokásos eljárás menetét a BFKH.

Ez történt a XI. kerületi bölcsőde esetében is: „a kormányhivatal XI. Kerületi Népegészségügyi Osztálya soron kívül elkezdte az érintettek felkutatását” és a betegség kialakulását megelőző antibiotikumos kezelést. Itt kockáztatni nem szabad, a tünetek jelentkezése után akár néhány órával is beállhat a halál, ám az időben adott antibiotikummal biztonságosan elkerülhető a tragédia. Nem sokkal később „azonban a laboratóriumi eredmény kizárta a gennyes agyhártyagyulladást okozó kórokozók fertőző szerepét” – így további teendő már nem volt az ügy kapcsán.

A Neisseria meningitidis baktérium okozta meningitises beteg szoros környezetében a megelőző jelleggel adott antibiotikumot két napig kell szedni. Mivel akár órákon is múlhat a beteg élete, a az antibiotikum fogyasztását a betegség gyanúja után azonnal el kell kezdeni, „de a profilaxis 10 napon túl nem indokolt, mivel a betegség maximális lappangási ideje 10 nap – általában 2-10 nap között van” – írta a BFKH.

Rovatok