A korábban civil tüntetéseket szervező, népszavazásokat kezdeményező Lattmann Tamás nemzetközi jogász megelégelte, hogy mindenki csak beszélt a lehetséges, pártoktól független baloldali miniszterelnök-jelöltről. Úgy döntött: elvállalja maga, és azt mondta az Indexnek: szívesen megküzdene a tisztségért Botka Lászlóval vagy bármelyik másik jelentkezővel.
A 2018-as választás egyik nagy kérdőjele, hogy az ellenzék milyen konstrukcióban és milyen miniszterelnök-jelölttel vág neki. Tavaly ősszel a sajtóban és kávéházi beszélgetésekben el is indult a baloldali casting, amelyben Andor Lászlótól egészen Dobrev Kláráig számtalan elképzelhető és elképzelhetetlen név elhangzott.
A helyzet megváltozni látszott, amikor Botka László szegedi polgármester tavaly decemberben a 168 Órának adott interjújában jelezte: elvállalja a miniszterelnök-jelöltséget, ha teljesül három feltétele. Az MSZP láthatóan örömmel fogadta a dolgot, Botka mandátumot is kapott a tárgyalások megindítására, de azóta kiderült, hogy a DK, az Együtt és a Párbeszéd vonakodik elfogadni a feltételeit.
Botka egyik többek által kritizált kikötése, hogy nem akar klasszikus, amerikai típusú előválasztást. Más jelöltek híján nehéz is lenne persze tartani: rajta kívül senki nem jelezte még, hogy ringbe szállna a kormányfőjelöltségért.
A háttérben azonban hetek óta zajlik a szervezkedés a baloldalon egy párton kívüli jelölt helyzetbe hozása érdekében, értesült az Index. A főszereplő a szélesebb közvélemény által kevéssé ismert Lattmann Tamás nemzetközi jogász, korábbi civil megmozdulások szónoka, szervezője, aki az Indexnek megerősítette: vállalná az ellenzéki miniszterelnök-jelölti posztot.
Lattmann Tamás 41 éves nemzetközi jogász, korábban az ELTE oktatója, jelenleg a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezető kutatója, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Nem tagja egyik pártnak sem, de az elmúlt években nem tartotta magát távol a politikától. Lattmann volt az egyik fő szervezője és szónoka a 2015. március 15-i civil tüntetésnek, ahol 19 kérdésből álló úgynevezett „rendszerbontó népszavazást” kezdeményezett társaival, Gulyás Balázzsal és Vajda Zoltánnal.
Létrehozták az Új Magyar Köztársaság Egyesületet, amelynek Lattmann az egyik ügyvivője lett. Az egyesület fő célja a népszavazással kapcsolatos szervezés volt, amely szép lassan érdektelenségbe fulladt, ugyanis nem sikerült összegyűjteni a 200 ezer aláírást azokban a kérdésekben sem, amelyeket átengedett a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria (például a tankötelezettség 18 éves korhatárra való visszaállítása).
Ezután tavaly ősszel állt a nyilvánosság elé az Alternatíva Körrel, olyan nem párttag szakértőkkel, mint Nahalka István oktatáskutató vagy Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár. A kör a „Magyarországot foglalkoztató legsúlyosabb kérdésekről”, az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer jövőjéről készít kormányzati ciklusokon átívelő stratégiát – nyilatkozta akkor, jelezve, hogy ezt pártállástól függetlenül minden politikai szereplő számára rendelkezésre akarják bocsátani.
Lattmann Tamás azt mondta az Indexnek, hogy azért vette fontolóra a kormányfőjelölti posztot, mert úgy látta:
mindenki csak beszélt a lehetséges emberekről, de senki nem akart beleállni.
Pártoktól független jelöltként egy teljesen új koncepciót kínál a változásban érdekelt összes ellenzéki pártnak.
Szerinte egy olyan kormányzásra lesz szükség Orbán Viktor után, amely nem „ideológiavezérelt”, és nem egyetlen pártprogramon alapul. A szavazókat szerinte inkább meg tudná nyerni egy olyan, politikán kívülről érkező kormányfőjelölt, aki nem pártpolitikus, nem akar pártcsatákat vívni, nem akar igazságot tenni a versengő pártok és ideológiák között, hanem egy szakemberek által kidolgozott, konszenzusos programot szeretne végrehajtani ezeknek a pártoknak a támogatásával.
A kérdésre, hogy nem tartja-e megvalósíthatatlannak az elképzelést, amelyet Medgyessy Péter jóval nagyobb beágyazottsággal, sokkal kevesebb párttal megküzdve sem tudott kivitelezni, azt mondta:
Több ellenzéki vezetővel és szimpatizánssal beszélgettem az elmúlt időszakban, és komoly támogatást tapasztaltam.
Neveket nem kívánt megnevezni. Utánakérdeztünk, és Lattmann valóban mozgolódott az elmúlt időszakban, és egy MSZP-s jelezte is, hogy nem tartja elképzelhetetlennek Lattmann kormányfő-jelöltségét, ha Botka végül nem tud megegyezni a többi párttal.
Megkérdeztük Lattmannt, mitől lenne jobb jelölt, mint Botka László. Szerinte Botkával szemben neki az az előnye, hogy nem pártpolitikus, így több ellenzéki pártot lehet képes maga mögé állítani (Botka épp a napokban tárgyal erről, ugye). Lattmann szerint neki elhiszik az egyes pártpolitikusok és a választók is, hogy nem a külön-külön pártérdekek mozgatják.
Nincs olyasfajta feltétele, mint Botkának, például a jelöltek kiválasztásáról vagy a közös listáról. Lattmann azt mondta,
a közös vagy külön lista a pártok területe, ebben nekik kell megállapodni.
Lattmann szerint a miniszterelnök-jelöltnek jogilag nem is kell egyetlen listán sem szerepelnie. Ő nem is ragaszkodik ahhoz, hogy mindenképp képviselő legyen az új parlamentben, egyetlen feladatra szeretne koncentrálni. (Bár nyilván nehezebb kivitelezni egy olyan kampányt, ahol a szavazólapon nincs a miniszterelnök-jelölt neve.)
Lattmann arra a kérdésre, hogy részt venne-e előválasztáson, azt mondta, hogy alapvetően előválasztáspárti, mert ez „közelebb hozza az emberekhez a politikát, és pártoktól távol álló jelöltek bejutására is lehetőséget teremt”. De nyilván csak akkor tud nyilatkozni az előválasztás támogatásáról, ha ismertek a részletszabályok.
Ha adottak a feltételek, megküzdenék Botka Lászlóval is.
Lattmann azt mondta, bár tisztában van azzal, hogy jóval kevesebben ismerik mint Botkát vagy más politikust, nem tartja kizártnak, hogy végül miniszterelnök-jelölt legyen. A következő időszakban szívesen egyezteti a szakmai koncepcióját az egyes ellenzéki pártok, pártvezetők elképzeléseivel és terveivel, hogy „világosak legyenek a közös pontok, amelyek egy konszenzusos választási, majd kormányprogram alapját képezhetik”.