A kormány elé kerülő előterjesztésben nem szerepel olyan javaslat, hogy hátrányos helyzetű gyerekeket a családjukból kiemelve bentlakásos iskolákban oktassanak, mondta az Indexnek Palkovics László oktatási államtitkár.
Kedden a Hvg.hu írt arról, hogy az eddigi legrosszabb PISA-eredményekről szóló jelentés szerint „a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek" esetén erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő, felzárkóztató képzési formát. A Hvg.hu által ismertetett dokumentum szerint ezt a megoldást szülők javasolták.
A hátrányos helyzetű (jelentős részben roma) gyerekek bentlakásos oktatásáról már készült hasonló javaslat 2005-ben a Gyurcsány-kormány idején, 2010-ben pedig a Jobbiktól. 2006-ban maga Orbán Viktor ítélte el a Gyurcsány-kormány bentlakásos iskolákra vonatkozó javaslatát, amikor azt mondta: belegázolnak a roma emberek, a roma családok lelkébe azzal, hogy "a generációs láncot meg kell szakítani, és a roma gyerekeket el kell venni a szüleiktől".
Kérdésünkre, hogy ha most nincs ilyen szándék, vajon a Hvg.hu milyen anyagban olvashatta ezt, Palkovics László azt válaszolta: a köznevelési kerekasztalon számos javaslat született a PISA-eredmények javítására. Mint mondta, lehetett ilyen javaslat egy korábban készült anyagban,amiben ez szerepelt. Palkovics szerint ez egy egyeztetési folyamat során előfordulhat, de a kormány elé ilyen javaslat nem kerül, mivel a minisztérium sem ért egyet ezzel.
Palkovics azt mondta: a gyerekek családból való kiszakítását és bentlakásos iskolában oktatását személy szerint ő sem tartja jó megoldásnak. Erre utalnak rossz nemzetközi tapasztalatok is, például amikor a rossz szociális helyzetű észak-amerikai indiánok gyermekeit kiemelték a családból, és intézetekben próbálták felzárkóztatni. Hasonló megoldás merült fel Dél-Afrikában is az apartheid megszűnése után, de ott a kormány belátta: jobb a gyerekeknek, ha saját közösségükben nőnek fel, viszont az iskolában olyan tanulási környezetet kell teremteni, amely az otthoni nehezebb feltételeket kompenzálni tudja.
A legfejlettebb OECD-országokban tanuló 15 éves diákok problémamegoldó, természettudományos és szövegértési képességeit összehasonlító nemzetközi kompetenciamérés pocsék bizonyítványt állított ki a magyar oktatási rendszerről. A 15 évesek majdnem ötöde sem alapvető számolási, sem szövegértési, sem természettudományi ismeretekkel nem rendelkezik. A magyar diákok 27,5 százaléka képtelen megérteni egy nem különösebben bonyolult szöveg értelmét, 28 százalékuk nem képes összehasonlítani két lehetséges útvonal teljes hosszát. Ennél több funkcionális analfabéta csak a hírhedten rossz oktatással rendelkező néhány országban, Mexikóban, Törökországban, Görögországban, Chilében, valamint a valamivel alattunk teljesítő Szlovákiában van. Míg a teszten jól és a rosszul teljesítő diákok közötti különbségeket átlagosan 12,5 százalékban határozza meg a családi háttér, nálunk ez az arány 21 százalékban. A tesztet idén először mindenhol számítógépen kellett kitölteni.
Palkovics szerint ugyanakkor létező probléma, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket sokszor negatív családi hatások érik - olyan környezetben nevelkednek, ahol a tanulás nem élvez prioritást. Az államtitkár szerint erre a problémára nyújtanak ma részben megoldást a 16 óráig tartó kötelező iskolai foglalkozások. A gyerekek iskolai környezetben vannak, tanári segítséget és gondoskodást kapnak, meg tudják csinálni a házifeladataikat. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy hasonló hatás várható a minél korábban megkezdett fejlesztéstől is. Ezt szolgálja a kötelező óvodába járás.
Középiskolás korban sok nehéz sorsú gyermeknek nyújt lehetőséget a kollégiumi hálózat. Fontos, hogy a kollégium ne csak lakhely legyen, hanem a felzárkóztatás-képzés színtere is, ahol érvényesülhet az iskolai közösség támogató, teljesítményt növelő hatása, mondta Palkovics. Ezt mutatja a PISA eredményeinek elemzése is: azokban az iskolákban és osztályokban lettek jobbak az átlageredmények, amelyekbe különböző családi háttérrel érkező gyerekek járnak. Ilyen környezetben a hátrányosabb helyzetből érkező gyerekek is jól tudnak teljesíteni.
A 2015-ös PISA-felmérés ismét megmutatta, hogy Magyarországon határozza meg a legerősebben a tanulási eredményeket a család szociokulturális helyzete, más szóval az iskola nem képes leküzdeni a családból hozott hátrányokat. Az államtitkár szerint a magyar diákok eredményei a "jó családokból" származó gyerekek iskoláiban is romlottak, a nehéz körülmények között élő diákok esetében azonban a romlás még nagyobb volt.
A hazai kompetencia mérés eredményei ugyanakkor azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű térségekben működő, kis települési iskolák 2013 és 2015 között ugyanolyan mértékben tudták javítani az eredményeket, mint a nagyobb települések jobb iskolái. A nehéz körülmények között tanító, sikeres tanárok munkáját ezért az államtitkár szerint jobban el kell ismerni: az ott dolgozóknak legyen magasabb a jövedelmük. Fontos, hogy ezek a tanárok kapjanak segítséget a pedagógiai szakszolgálattól és a gyermekvédelmi rendszertől is a munkájukhoz.
A kormány elé kerülő előterjesztés a következő pontokon szeretne javítani az oktatási rendszer eredményességén:
1. Tanárok,tanárképzés
Az alkalmazásközpontú tanítási gyakorlat és módszertan erősítése a pedagógusképzésben, több gyakorlati oktatás, tantárgyak helyett jelenségek oktatása, interdiszciplináris megközelítés. Szaktanácsadói segítség a rosszabbul teljesítő iskoláknak, célzott tanfelügyeleti ellenőrzések a nem jól működő intézményekben. Az iskolaigazgatók minősítésénél jobban vegyék figyelembe a pedagógiai fejlesztés eredményességét.
2. Tantervek módosítása
A diákok túlterheltség-érzetének csökkentése, kevesebb lexikális ismeret, több gyakorlatban alkalmazható tudás, komplex természettudományi oktatás felépítése, a tanulás motivációjának erősítésére a tudásalapú társadalom kiemelt szerepének közvetítése a diákok felé.
3. Digitális oktatási technológiák bevezetése
A diákok rossz PISA-eredményeiben szerepet játszhatott, hogy szokatlan volt számukra a számítógépen kitöltendő teszt, ezért fontos a tanulók és pedagógusok felszerelése számítógépekkel, több digitális tananyag, amelyeket gyakrabban, hangsúlyosabban kell használni a mindennapi gyakorlatban. Be akarják vezetni azt is, hogy a diákok több dolgozatot, felmérést írjanak számítógépen.
4. Pedagógiai szakmai szolgáltatás
Tanári hálózatok, vezető klubok, "pedagógus kávéházak" létrehozása, ahol a tanárok megismerhetik a sikeres iskolák módszereit, tanulhatnak egymástól. Magasabb bérpótlék, lakhatási lehetőségek azoknak a pedagógusoknak, akik hátrányos helyzetű iskolákban dolgoznak. Tervezik az iskolapszichológusi és gyermekvédelmi rendszer továbbépítését, és a pedagógusokat mentálisan gondozó hálózat létrehozását.