A kormány kellő előkészítés nélkül írta elő az egyetemi és főiskola felvételi egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát – állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Székely László ombudsman hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik.
Az ombudsman megállapítása szerint az új követelmény meghatározásakor az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Székely László szerint az iskolának kell biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok eleget tehessenek a felsőoktatási felvételihez megszabott nyelvvizsga követelményének. A nyelvvizsga megkövetelése pedig mindaddig rendszerszintű visszásságot okoz és sérti az oktatáshoz való jogot, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.
Éppen ezért a biztos jelentése azt javasolja Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszternek, hogy erőteljesebben fejlesszék az iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúráját, és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.
A jogbiztonság követelményét ugyanis súlyosan sértette, hogy az újonnan átalakított szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül az idei tanév kezdete előtt hirdette ki a kormány, így egyáltalán nem volt idő felkészülni az új feltételekre. Ahogy arról korábban írtunk, a szakgimnáziumokban jelentősen megvágták a közismereti és nyelvi órák számát, így onnan sokkal nehezebb lesz ilyen intézményből bekerülni a felsőoktatásba.
A végleges tanterv ráadásul tényleg közvetlenül a tanévkezdés előtt lett elérhető, ez pedig az alapvető jogok biztosa szerint a teljes szakgimnáziumi oktatás megkezdését és befejezését is bizonytalanná tette. Ez hátrányosan érintette a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni kívánók felkészítését is, ami sértette az oktatáshoz való jogot.