Hatályon kívül helyezte a bíróság a vörösiszap-perben hozott tavaly januári ítéletet, amely a Mal Zrt. összes megvádolt munkatársát felmentette az összes vádpont alól. A hétfői döntés szerint az első fokon döntő veszprémi bíróság egy másik tanácsának meg kell ismételnie az eljárást.
Az elsőfokú ítélet, amely 2016. január 28-án született meg a Veszprémi Törvényszéken több mint negyven hónapon át tartó tárgyalássorozat és 7176 oldalasra dagadt jegyzőkönyv után, sokakat megdöbbentett, sokakat felháborított, és feszült odamondogatás kezdődött miatta az ítéletet kritizáló politikusok és a bírói függetlenség védelmezői között.
Zólyomi Csilla, a Győri Ítélőtábla tanácselnök bírája körül-belül három órán keresztül indokolta a döntést. Az indoklás szerint igaza van az ügyészségnek, a 152 tárgyalási napon keresztül tartó első fokú perben valóban több eljárási szabálysértés történt. Ezeknek egy részének, például annak, hogy pontatlanságok voltak tanúk kioktatásánál, vagy felborult a kérdezési sorrend, az ítélőtábla szerint nincs jelentősége, de arra jutottak, hogy történtek súlyos eljárási hibák is.
Zólyomi Csilla idézte például azt a büntetőeljárási szabályt, hogy a tárgyalási stílus nem sértheti az ügyfél egyenlőséget, nm kelthet olyan benyomást, mintha a bíró mér kialakította volna az álláspontját. A tanúkat csak tényekről lehet kérdezni, de az ítélőtábla szerint Veszprémben erre is volt ellenpélda, a szakértői bizonyítással kapcsolatban pedig rengeteg probléma volt. Nem lehetett volna például személyes véleményre, feltételezésre irányuló kérdéseket föltenni, rosszul voltak ütköztetve eltérő szakvélemények, és előfordult az is, hogy a szakértő nem kapott elég időt a felkészülésre.
Az ítélőtábla szerint a veszprémi törvényszék színvonalasan és maradéktalanul teljesítette az ügyfelderítési kötelezettségét,
Az indoklásból egyszerűen nem lehetett megismerni, milyen logika alapján jutott el a bíró az ítéletben tényként rögzített állításokhoz, a döntési tevékenység ellenőrizhetetlen volt. - mondta Zólyomi.
Szerinte az okokról, mögöttes logikáról, olyan mértékben nem adott számot az első fokon eljáró bíró, hogy az ítélőtábla egyszerűen nem került olyan helyzetbe, hogy megítélhesse, helytálló-e az ítélet. Ezért azt érdemi felülbírálatra alkalmatlannak találták, a hiányosságokat másodfokon nem tudták kiküszöbölni.
A tanácselnök példaként hozta fel, hogy az elsőfokú ítéletben nem derült ki, hogy a bíró egyes vallomásokat miért fogadott el szavahihetőnek, másokat miért vetett el, de ugyanígy hiányzott szakértői vélemények értékelése, elemzése is. Nem volt megindokolva az sem, hogy a vádlottak egyébként megállapított mulasztásai miért nem hatottak közre a gátszakadásban, és arra sem tért ki az indoklás, hogy miért ne tudták volna például lassítani a folyamatot.
A Győri Ítélőtábla tanácselnöke hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy nem tudnának általuk megfelelőnek tartott döntést hozni vörösiszap-ügyben, de ők nem vehetik át teljes mértékben az első fok feladatát. Az új eljárást soron kívül kell majd lefolytatni. Új bizonyítási eljárás is kell majd, de az eddigi bizonyítási anyag felhasználható.
Az ügyészség azt szerette volna, hogy ne a veszprémi törvényszék kapja meg újra az ügyet, mert úgy gondolták, azok után, hogy a veszprémi büntetőkollégium vezetője az elsőfokú ítélet után sajtótájékoztatót tartott, nem tud pártatlan lenni már ez a bíróság. Az ítélőtábla másképp látta, szerintük ebből még nem következik, hogy a veszprémi törvényszék elfogult lenne. Elég annyi, ha új bíró elé kerül az ügy Veszprémben, olyan elé, akinek még nincs kialakult véleménye.
Az ítélethirdetés után sajtótájékoztatót tartott a győri ítélőtábla elnöke, Széplaki László, aki újságírói kérdésre elmondta: az új eljárás várhatóan sokkal gyorsabb lesz, mint az első volt. Nem lesz muszáj például újra beidézni a tanúkat, szakértőket, elég lehet a korábbi vallomásaik ismertetése, felolvasása.
Az elsőfokú, felmentő ítélet indoklásáról részletesen itt írtunk. A lényeg, hogy eszerint a tíz emberéletet követelő, 2010. október 4-i katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitásvesztés volt, a X. számú kazetta megszületése pillanatától kezdve halálra volt ítélve a tervezéskor elkövetett hibasorozat miatt, nem a Mal Zrt. munkatársain múlott, hogy a lúgos vörösiszap elárasztotta a környéket. Az elsőfokú ítélet szerint nekik nem volt reális lehetőségük a veszélyhelyzet felismerésére, a folyamatos hatósági ellenőrzések nem tárták fel a hiányosságokat.
A veszprémi ítélet nem jelentette azt, hogy a katasztrófának ne lettek volna felelősei, de az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy nem a Mal Zrt. dolgozói körében kellett volna keresni őket, hanem – ez következett logikusan az ítéletből – inkább a X-es kazetta tervezői közt és az ellenőrzéseket végző hatóságok háza táján.
A felmentő ítélet ellen néhány nappal később tüntetés volt Veszprémben, a fideszes Németh Szilárd pedig bejelentette, hogy a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítélettel kapcsolatban, mert szerinte az emberek többségét joggal háborítja fel a felmentés. Ezután már a Kúria elnöke is megszólalt.
„Az ítélkezés külső befolyásolása veszélyezteti a jogállamiságot, a bíráknak szabadon és részrehajlásmentesen kell dönteniük, elszámoltatásuk folyamatban lévő ügyekben az alaptörvény szellemével ellentétes” – figyelmeztetett Darák Péter, aki szerint a társadalomnak tudomásul kell vennie, hogy az eljáró bíró van birtokában a körültekintő döntéshez kellő ismereteknek. Egy későbbi kormányinfón erre még Lázár János visszaszólt egyet, mondván: a Kúria elnöke nem tilthatja meg, hogy az emberek megvitassák az ítéleteket.
Az ügy azért került Győrbe, másodfokra, mert az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte eljárási szabálysértésekre hivatkozva, és azt állította, hogy az ítélet megalapozatlan.
A másodfokú per január 23-án kezdődött Győrben.
(Borítókép: Nagy Attila / Index)