Bő egy hete maradt a Momentum Mozgalomnak, hogy összegyűjtse és leadja a 138 ezer hiteles aláírást a 2024-es budapesti olimpiáról szóló népszavazás elrendeléséhez. A legfrissebb, szerdai összesítés szerint csak a momentumos pultoknál már 100 ezer feletti aláírást gyűjtöttek. Ha ehhez hozzáadjuk a pártok által ígért aláírásokat, 120-130 ezernél tarthatnak – mondta kérdésünkre Fekete-Győr András elnök.

Ugyanakkor több probléma is nehezítette, nehezíti a gyűjtést. Összeszedtük azokat a tényezőket, amelyek miatt kérdéses, sikeres lesz-e a Momentum akciója.

1. Nincs elég ember a házról házra járáshoz

A momentumos aktivisták nagy lelkesedéssel állnak kint órákig a legnagyobb mínuszokban is a főbb csomópontokon, ám az aláírásgyűjtések második felében – ezt a korábbi gyűjtések és mostani tapasztalatok is igazolják – már alig állnak sorba az emberek. Aki nagyon alá akarta írni, az már aláírta.

Persze lehetnek olyanok, akiknek egy kis noszogatásra van szükségük, esetleg készségesen aláírják, ha lakásukhoz viszik az íveket. Erre szolgál a kampány úgynevezett door-to-door része, amikor az aktivisták házhoz mennek, becsengetnek, és esetleg meg tudják győzni a lakókat a szavazás támogatásáról. 

Ez az aláírásgyűjtő kampányok hatékony fegyvere, ám elég sok aktivista kell hozzá. Gondoljuk csak végig, hogy egy ember hány házat tud végigjárni egy nap, változó hosszúságú beszélgetéseket kell lebonyolítani, és így sem biztos, hogy sok aláírást tud szerezni. 

Bár a momentumosok elindultak házról házra, de a mozgalom, mint minden frissen alakult szervezet, aktivistahiánnyal küszködik. A Momentumnak a kampány elején nagyjából 140 tagja volt, a kampányindítójukra kétszer ennyien mehettek el. Budapesten pedig nagyjából 750 ezer háztartás van.

2. Nincs címlista

A házról házra járást jelentősen gyorsítaná, a hatékonyságot pedig javítaná, ha a Momentum rendelkezne címlistával, egyfajta balos Kubatov-listával. Vagyis ha lenne egy adatbázis, hogy kik azok a potenciális szavazók, akiktől érdemes kérni az aláírást (akik például korábban baloldali pártra szavaztak, nagyobb eséllyel támogatják a népszavazást).

Ilyen címlistája a Momentumnak frissen alakult szervezetként nyilván nincsen, a kampányt támogató pártok közül viszont rendelkezik ilyen adatbázissal elsősorban az MSZP és a DK. Ilyen listák létezését persze hivatalosan minden párt tagadja, de nyilvánvalóan a pártok megőrzik azoknak az adatait, akik aláírtak nekik, ajánlást adtak jelöltjeiknek. Pont azért, hogy ilyen esetekben megkeressék őket.

Bár az MSZP és a DK is támogatja a népszavazást, a vezetőik nyilvánosan is aláírták az ívet, a Facebookon, honlapjaikon aláírásra buzdítanak, az MSZP-sek a héten a pártirodáikat is kinyitották, aktivistáikat is utcára küldték,

Nem is csoda persze, hogy nem akarták kiadni a kezükből az értékes kincset, hiszen a párttá váló Momentum potenciális ellenfél lehet. És már most több vezetőjük a nyilatkozataikban ellenségesen viszonyult a szocialistákhoz és a DK-hoz.

Így érthetően az MSZP- és DK-tagok egy része nem is lelkesedik a mostani akcióért, és a momentumosok interjúinak azon részeit idézgetik, amelyben a jelenlegi szocialista ellenzéket és Gyurcsányt szidják. Pedig például az MSZP adatbázisa és fővárosi szervezettsége jelenthetné azt a pluszt, ami kellene a népszavazás kiírásához. Ehhez azonban a momentumosoknak el kellett volna fogadniuk, hogy adott esetben szegfűs pulttal és MSZP-logós, vörös kabátos emberekkel küzdenek együtt a sikerért.

3. Nem tudni, hány ív jön a pártoktól

A momentumosok legutóbbi összesítése szerint 110 ezer aláírás gyűlt eddig össze, és ehhez még hozzá kell adni a pártoktól érkező íveket. Végig is kérdeztük a gyűjtésbe beszálló pártokat, hogy állnak.

Hivatalosan az LMP, az Együtt és a Párbeszéd szállt be a gyűjtésbe pultokkal, kitelepülésekkel. Az MSZP és a DK is segített volna, de úgy tudjuk, 

Ettől függetlenül az MSZP és a DK vezetői is kampányoltak, aláírtak, és a Nyugati aluljárójában csúnyán kiosztott Szanyi Tibor is gesztust gyakorolt, átadott 170 aláírást a momentumosoknak.

Az LMP azt tervezi, 20 ezer aláírást tud majd átadni jövő héten, a Párbeszéd még nem összesítette, mennyi gyűlt össze. Az Együtt azt vállalta, hogy választókerületenként 500-at gyűjt (ennyi kell majd amúgy egy képviselőjelölt állításához a választáson), vagyis 9 ezer aláírást ígér a Momentumnak. Rizikós azonban, összesen hány ív érkezik majd a február 17-i határidőig. A momentumosok azt mondják, nem kaptak ők sem egyértelmű választ a pártoktól, mikor és mennyi ívre számíthatnak tőlük.

4. Nem tudni, mekkora az átfedés

És egy másik rizikó: nem tudni, hogy a pártoktól érkező és az utcán gyűjtött aláírások között mekkora az átfedés. És egyáltalán kiszámíthatatlan, hány olyan figyelmetlen, tájékozatlan, esetleg túl lelkes (vagy szándékosan ártani akaró) választó van, aki többször aláírta a népszavazási ívet.

A választási iroda rendszere ugyanis kiszűri és érvényteleníti, ha valaki többször aláírt. Ez olyannyira nem elképzelhetetlen jelenség, hogy az MSZP legutóbbi, földtörvényes népszavazásánál volt olyan választó, aki tízszer írt alá. Ilyen most is könnyen előfordulhat, és értelemszerűen csökkenti a hiteles aláírások számát. Ezért számolhatunk úgy, hogy a 138 ezer érvényes aláíráshoz 160-170 ezer aláírást kell leadni a sikerhez.

5. Nem tudni, hány lelkes vidéki írt alá

Van még egy faktor, amelyet érdemes figyelembe vennünk. Budapesti, nem országos népszavazásról van szó, ami azt jelenti, hogy csak budapesti lakcímmel rendelkezők szólhatnak bele a döntésbe. Budapesti népszavazás még nem volt, elképzelhető, a választók nagy részének nem is tiszta, hogy csak a fővárosiak aláírása számít.

Így aztán nem kizárt, hogy a leadott aláírások között tömegesen lesznek olyanok, amelyeket vidéki lakcímmel rendelkezők írták alá. És ezek érvénytelenek lesznek. A választási iroda ezt is ellenőrzi, a Momentum viszont nem tudja, hiszen az íveken csak a választók személyi azonosítója szerepel, a lakcím nem.

A fentiek miatt tehát elképzelhető, hogy a végül összegyűjtött aláírások minden eddiginél nagyobb aránya minősül érvénytelennek.