Legalábbis ez derül ki abból a semmitmondó és maszatoló válaszából, amit Szelényi Zsuzsanna, az Együtt parlamenti képviselőjének írásbeli kérdésére adott. Szelényi többek közt arra volt kíváncsi, hogy

• A magyar kormány miért nem tette szóvá az oroszoknak, hogy katonai titkosszolgálatuk, a GRU a Győrkös István-féle Magyar Nemzeti Arcovonallal szoros kapcsolatban állt?
• Magyarország hogyan segíti szövetségeseit az orosz információs háború elleni közdelemben?
• Az amerikai elnökválasztási kampány során történt orosz hackertámadások után a magyar kormány mit tesz a magyar közigazgatás és honvédelem informatikai védelmének erősítéséért?
• "Mikor tárja a kormány a nyilvánosság elé a MET-ügy és Paks2 minden részletét, és abban a magyar kormánytagok és kormány közeli üzletemberek érintettségét?"
• Hogyan vizsgálja ki a kormány a hármas metró korrupciógyanús felújítását ("valójában újnak mondott, elavult metrókocsik beszerzése történt"), amit az oroszok nyertek el? 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszának érdemi része nagyjából úgy foglalható össze, hogy az orosz befolyást kihasználni akarjuk, nem pedig harcolni ellene: „Képviselőtársam a geopolitikai viszonyokat illetően bizonyára kellőképpen tájékozott, így nem szükséges bemutatnom Oroszország szerepét az európai energiapiacon, vagy a német-orosz kapcsolatokat az energetika területén.

Az évtizedekkel ezelőtt rögzült viszonyoktól, a jelenleg zajló folyamatoktól értelemszerűen Magyarország sem tudja magát függetleníteni.

Éppen ezért a Kormány meggyőződése, hogy a mindenkori magyar politikai osztálynak kiegyensúlyozott kapcsolatokra kell törekednie Oroszországgal, ahogy teszi azt az Európai Unió és a NATO számos tagállama is" – írja Lázár János.

A konkrét kérdéseket azzal intézi el, hogy a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében vizsgálat van folyamatban, ezért egyelőre nem lehet tájékoztatást adni – csakhogy Szelényi nem a gyilkossággal kapcsolatos nyomozásra kérdezett rá, hanem az MNA orosz titkosszolgálati kapcsolatára, valamint a magyar diplomácia reakciójának hiányára. (Amikor ugyanerről kérdeztük a külügyminisztériumot, úgy tettek, mintha Győrkösék GRU-s kapcsolatáról nem is tudnának.)

A második két kérdésre Lázár Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiáját ajánlja Szelényi figyelmébe – azt a 2013-as, teljesen az általánosságok szintjén mozgó dokumentumot, ami nem csak, hogy nem tesz említést az orosz információs háborúról, de eleve az ukrajnai válság és az orosz titkosszolgálati tevékenység látványossá válása előtt készült.

A negyedik kérdésre szintén nem ad érdemi választ, az ötödiket pedig azzal üti el, hogy Szelényitől mint baloldali politikustól képmutató zavarosnak és korrupciógyanúsnak nevezni a hármas metró felújítását, amikor az OLAF vizsgálata szerint a négyes metró építésénél "166 milliárdot elloptak baloldali politikusok". Azonban Szelényi a baloldali kormányok és a metróépítés idején nem politizált, visszatérése előtt utoljára a Fidesznek volt a tagja.

Az orosz információs háború működéséről egyébként épp nemrég írtunk egy hosszú cikket, ahogy az orosz propagandisták hazai tevékenységéről is. Előbbiben a külügyminisztérium háttérintézményeként működő Külügyi és Külgazdasági Intézet egyik olyan elemzését is idézzük, mely az orosz média Magyarországról szóló híreit vizsgálva súlyos információs támadásokat is azonosít.