Péntekig gyűjtheti az aláírásokat az olimpiaellenes népszavazáshoz a Momentum Mozgalom. Legalább 138 526 + 1 érvényes aláírást kell leadniuk, hogy tényleg kiírják a budapesti referendumot. Nyilván akadnak viszont érvénytelen aláírások is az íveken, így rendesen rá kell hagynia a Momentumnak, ha biztosra akar menni.

Ezért sem véletlen, hogy a rendszerváltás óta kevés országos népszavazást sikerült aláírásokkal kiharcolni (a Fidesz 2008-as népszavazása előtt 1990-ben a közvetlen elnökválasztásról volt népszavazás). Csak budapestieket érintő népszavazás pedig eddig nem volt.

Az összes aláírást 2013 óta, az új népszavazási törvény elfogadása óta ellenőrzi a Nemzeti Választási Iroda. (A mostani olimpiás szavazás aláírásait a helyi, Fővárosi Választási Iroda fogja ellenőrizni.) Így csak a 2013 után folytatott gyűjtésekről tudhatjuk biztosan, milyen az érvénytelenségi arány: nagyjából 20 százalék, mint mindjárt látni fogjuk. 

Korábban a választási iroda csak statisztikai alapon, 5 százalékos véletlenszerű mintavétel alapján állapította meg az érvénytelen aláírások arányát, ekkor is az látszott, hogy az aláírások 20-25 százaléka érvénytelen.

Lássuk a korábbi népszavazásokat, a grafikonon vörös színnel jelöltük az érvénytelen szavazatokat.

1. Az MSZP földtörvényes szavazása – 19,8 százalék érvénytelen

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese 226 300 aláírást adott le, vagyis a 200 ezres határ fölött gyűjtött a párt. Népszavazás azonban nem lett a dologból, mert 44 982 aláírást (19,8 százalék) érvénytelenített a Nemzeti Választási Iroda. Vagyis minden ötödiket. 

Akkor megkérdeztük, pontosan milyen hibákat találtak az aláírásoknál. Az egyik legjellemzőbb probléma a többes aláírás volt, vagyis hogy egy választó többször írt alá. Megdöbbentőnek tűnik, de az NVI szerint 

volt olyan választópolgár, aki 12-szer írt alá. 

Ebben az esetben 1 érvényes, 11 érvénytelen. Ez a probléma a mostani olimpiás aláírásnál is könnyen előfordulhat, hiszen több párt is gyűjtött, többféle pultnál lehetett aláírni, lelkes, ám tájékozatlan ember pedig mindig akad.

2. Kész Zoltán bérplafonos népszavazása – 18,5 százaléka érvénytelen

Kész Zoltán független parlamenti képviselőnek nem sikerült összegyűjteni a 200 ezer aláírást, 19 785 ívet adott le, ebből pedig 15 548-at ellenőriztek. (Az NVI csak addig folytatta az ellenőrzést, ameddig az aláírások száma meghaladta a 100 ezret. Így a parlament dönthetett a népszavazásról, a fideszes többség persze elutasította.)

Nézzük az arányokat: 125 933 aláírást ellenőriztek, és ebből 106 275 érvényes aláírást találtak, 19 658 érvénytelen volt. Ez 18,5 százalékos érvénytelenségi arány, nagyjából minden ötödiket kiszórták.

3. A Fidesz szociális népszavazása – 23 százalék érvénytelen

2013 előtt más rendszerben ellenőrizték az aláírásokat. Nem nézték meg az összeset, hanem csak „99 százalékos valószínűséggel”, matematikai mintavétellel állapították meg az eredményt. Érdemes azonban megnézni, milyen volt az érvénytelenségi arány az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb szabású népszavazási aláírásgyűjtésénél, a Fidesz úgynevezett szociális népszavazásánál.

A hivatalosan Orbán Viktor és Semjén Zsolt által kezdeményezett „háromigenes” népszavazáshoz 330 ezer szignót adott le a Fidesz. Ebből születtek a következő érvénytelenségi arányok:

• Vizitdíj: a véletlenszerűen kiválasztott 16 004 aláírást tartalmazó mintából nyert adatok alapján legalább 254 425 és legfeljebb 259 545 a minden szempontból megfelelő aláírások száma.
• Tandíj: a véletlenszerűen kiválasztott 15 940 aláírást tartalmazó mintából nyert adatok alapján legalább 254 759 és legfeljebb 259 859 a minden szempontból megfelelő aláírások száma.
• Kórházi napidíj:  a véletlenszerűen kiválasztott 15 982 aláírást tartalmazó mintából nyert adatok alapján legalább 252 852 és legfeljebb 258 130 a minden szempontból megfelelő aláírások száma.

Ez 23 százalékos érvénytelenségi arány, vagyis az aláírások nagyjából negyedét nem fogadta el a választási iroda. A Fidesznek persze így is bőven megvolt a szükséges 200 ezer.

Hogy lesz érvénytelen egy aláírás?

Korábban rákérdeztünk az NVI-nél, milyen hibáknál érvényteleníti az aláírásokat. Az NVI az MSZP népszavazási gyűjtése után ilyen hibákra mutatott rá:

• Az azonosítás eredménytelen a személyes adatok teljes vagy jelentős eltérése miatt – ez a leggyakoribb.
• A választópolgár valamely adata (név, anyja neve, személyi azonosító, aláírás) hiányzott.
• A választópolgár aláírása nyilvánvalóan fénymásolat volt.
• Az aláírás egyértelműen nem arra a támogató választópolgárra vonatkozott, akinek az adatai az ív ellenőrzött sorában szerepelt.
• A választópolgár adatai az ívnek nem azon az oldalán szerepeltek, amelyen a kérdés található.
• A polgárnak nem volt választójoga.

Ehhez a Momentum gyűjtésénél hozzájöhet az a típushiba, hogy a nem budapesti választók aláírását is automatikusan érvénytelenítik. 

Ha az eddigi tapasztalatokból indulunk ki, akkor a Momentum is csak akkor mehet biztosra, ha a szükséges 138 ezernél annyival több aláírást gyűjt, hogy a negyedét-ötödét levonva is meglegyen a 138 ezer. Ez azt jelenti, hogy ha a pénteki leadásnál 

Ennél kevesebb szignó viszont alighanem az akció bukását jelenti.