A továbbiakról külön cikkekben számolunk be. Köszönjük a kitartó figyelmet!

Ha még a képviselőket sem, akik ott ülnek.

Orbán Viktor beszéde után a karzatról körülnézve azt láttuk, hogy sokan mással foglalkoznak ahelyett, hogy a kérdésekre vagy a felszólalókra figyelnének; a képviselők inkább telefonokba, újságokba merülve múlatják a perceket a teremben. 

Vona Gábor személyes érintettség miatt szót kért, ám Kövér László házelnök nem látta indokoltnak, hogy szót kapjon "a szoknyás hasonlat" után sem. Közben Orbán Viktor kisétált az ülésteremből.

Végül Kövér szavazásra bocsátotta a kérdést, ám a parlamenti többség úgy döntött, Vona ne kapjon szót.

Orbán folytatja Vona Gábor kiosztását. A miniszterelnök a Jobbik vezetője felé fordulva azt mondta: 

bajban van. 

Szerinte nem véletlenül csökken a Jobbik népszerűsége, "így szokták járni, akik eladják a pártjuk lelkét." Orbán szerint Vona "egy antiszemita pártból csinált egy filoszemita pártot", EU-ellenesből EU-pártit, "bevándorlásellenes pártból bevándorláspártit, "persze, hogy haragszanak magára az emberek."

Orbán azért egyenként is reagál a pártvezetők kifogásaira:

• a Jobbiknak azt üzeni, hogy ha a minimálbér-emelést támadja, akkor "rossz helyen kopogtat", mert ezt a munkaadók és munkavállalók szervezetei harcolták ki.
• Az MSZP-seknek azt üzeni, hogy ha a nyugdíjakért aggódnak, említsék meg, hogy ők vették el a 13. havi nyugdíjat (Bajnai Gordon idején).
• Szintén a szocialistáknak üzeni, hogy ha az energiaárak csökkentéséért küzdenek, említsék meg, hogy korábban emelték a rezsi árát.

Harrach pár mondatban kitér az olimpiai népszavazásra. A KDNP frakcióvezetője szerint ugyan fővárosi hatáskörről van szó, de nemzeti érdekről. "Az országimázs szempontjából ennél jobb alkalom nem adódik. Ez Magyarország hírnevének, bemutatkozásának jó eszköze."

Harrach biztos abban, hogy vannak az aláírók között jó szándékú emberek, akik meg akarták vitatni a kérdést, de "olyanok is, akik politikai eszközként használt a kérdést."

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az ellenzék kritizálásával kezdi. Szerinte nem volt könnyű dolga Tóthnak és Szélnek, hiszen "nehéz volt túltenni demagógiában" Vona Gáboron. Harrach szerint azért döntetlenre hozták ki az eredményt.

Harrach ezután rátér a miniszterelnöki beszédre, és nem meglepő módon az egyetértését és az örömét fejezi ki.

"Nekem és a fél országnak elege van a rettegésből és a rettegtetésből" - mondja Szél Bernadett az Orbán által felsorolt öt veszélyre utalva. Az LMP frakcióvezetője felsorol öt olyan feladatot, amelyet meg kellene oldani a kormánynak. Szél az egészségügyet, az oktatást, a magyar vidék helyzetbe hozását, az "offshore"-talanítást említi, és azt, hogy "aki nyolc órát ledolgozik, tudjon belőle megélni".

A valóságban nem létezik az új nemzeti politika - mondja Tóth. Az emberek szerinte félnek a betegségektől, és aggódnak a gyermekeikért. "A magyar embereknek nem méregdrága atomerőműre, stadionokra", hanem biztos megélhetésre van szükségük.

Tóth szóba hozza, hogy szerinte az idén először csökkenek a reálnyugdíjak, és a kormánynak az MSZP javaslata alapján 50 ezer forintra kellene emelni a minimálnyugdíjat. A gáz árát is lehetne csökkentene szerinte, 20 százalékkal.

Orbán szerint 1900 és 2010 között a GDP évente 1,5 százalékkal növekedett, ami elmaradt a fejlett országok ütemétől. 2010 óta viszont a GDP évente egy százalékponttal magasabb volt, mint az eurózónában. Magyarország régen nem látott esélyt harcolt ki 2010 és 2016 között, "ne játsszuk el váltsuk valóra" - zárja beszédét a kormányfő.

Ennek az öt veszélynek az elhárítását nevezi a kormány "új nemzeti politikának". Ennek a politikának a megvalósításához minél szélesebb egyetértésre, ezért indít a kormány nemzeti konzultációt ebben az öt kérdésben.

Orbán reméli, hogy nem válik pártpolitikai vita tárgyává a kormány harcának a támogatása, "a politikai csörtéken felülemelkedve az Országgyűlés tud ezekben a kérdésekben egységet mutatni." Ez a megjegyzés azért tűnhet cinikusnak, mert nyilván azért indítja a konzultációt a kormány, hogy vita legyen ezekről a kérdésekről.

A miniszterelnök a kormány számára pozitív adatok felsorolása után a biztonság témájára tér át. "A határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy" - mondja Orbán, aki szerint továbbra is ellenőrzik a határt. 

A miniszterelnök szerint Európában egyre többen értenek egyet a magyar bevándorlási politikával és a határ megerősítésével. Ezzel bebizonyosodott:

nekünk, magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz.

Orbán bejelenti, hogy fontosnak tartja, hogy minden családnak lehessen otthona, "2017 az otthonteremtés éve" lesz. Olyan programot indított ezért a kormány, ami segíti a lakásépítést, a gyermekvállalást is ösztönzi. 

2017-ben az élhető környezet is kiemelt jelentőséget kaphat, "sokat várunk Révész Máriusz kormánybiztos úrtól". A fideszes képviselő tavaly lett ugyebár "a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős” kormánybiztos.

És az öndicséretnek még nincs vége. Orbán hangsúlyozza, hogy r ekordévet zárt a magyar külkereskedelem. 71 nagyvállalat döntött magyarországi beruházás mellett.

Karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság

- mondja Orbán, aki szerint a munkanélküliek száma 205 ezer főre csökkent. "Időarányosan jól állunk a tíz évre vállalt egymillió új munkahellyel." 

Jó okunk van, hogy elismerésünket fejezzük ki azoknak a magyaroknak, akik dolgoznak és befizetik az adójukat - mondja Orbán. A miniszterelnök pozitívan látja az idei évet: a 2,4 százalékos hiány teljesíthető lesz, és a gazdasági növekedési előrejelzés is teljesülhet. A kormány az idén 4,1, 2018-ban 4,3 százalékos növekedésre számít.

A parlament először a nemrég elhunyt képviselőkre Torgyán Józsefre (FKGP), Kocsenda Antalra (FKGP), Erkel Tiborra (MIÉP) és Katona Kálmánra (MDF, Fidesz) emlékezik egyperces néma felállással.

Pár perces késéssel kezdődik az ülés, de a miniszterelnök előbb érkezett meg az ülésterembe, és már helyet is foglalt a régóta ott várakozó Semjén Zsolt mellett. Kövér László még sehol.

Az ülés elején megemlékeznek négy, a közelmúltban elhunyt volt képviselőről: Torgyán Józsefről (FKGP), Kocsenda Antalról (FKGP), Erkel Tiborról (MIÉP) és Katona Kálmánról (MDF, Fidesz).

Egy fideszes képviselő, Pócs János mentelmi ügyéről is dönteni kell. A jászberényi képviselőt rágalmazásért jelentették fel. Magánvádas büntetőügyben az eddigi gyakorlat alapján a mentelmi bizottság és a parlament nem szokta kiadni egyetlen képviselő mentelmi jogát sem, így feltehetően most sem kell aggódnia Pócsnak, és ezzel el is akad ez a büntetőügy.

Itt írtunk arról, mi várható ezen az ülésen, és a következő napokban.

De előtte még meghallgatjuk a napirend előtti hozzászólásokat, ezt végig közvetítjük természetesen.

Nincs még itt a meteorológiai tavasz, a parlament mégis elkezdi  a tavaszi ülésszakát. A 2017-es év teendőiről címmel mond beszédet Orbán Viktor napirend előtt.

Az eddigi években már megszokhattuk, hogy Orbán az évértékelője után a tavaszi ülésszak első napján a parlamentben képviselők számára is összegzi az elmúlt időszakot és ismerteti a következő hónapok kormányzati terveit. Most sincs ez másként.

Vajon szót ejt a budapesti olimpiáról? Vagy csak Brüsszelt, Soros Györgyöt és a civileket támadja, mint az évértékelőjében?