Amikor egy 20 éves törvényt jelentősen átírnak, aztán a hatályba lépést követő egy év alatt még ötször jelentősen módosítanak rajta, majd kiderül, hogy a következő évben újra egy nagyot tekernének rajta, két dologra lehet gondolni: vagy az első módosítás volt teljesen előkészítetlen, vagy erős lobbierejű emberek rángatják a jogalkotást.

Az Index is beszámolt arról a hétfői törvénymódosító javaslatról, ami a 300 négyzetméter feletti lakóingatlanok építési adminisztrációját könnyíti meg. A Miniszterelnökség által benyújtott javaslat értelmében az építkezések megkezdéséhez hatósági engedély helyett elég lenne egy egyszerű bejelentés.

A módosítást a sajtó azután vette észre, hogy az LMP-s Sallai Róbert Benedek, a parlament zöldbizottságának elnöke a Facebook-on közleményt adott ki róla, miután a bizottság fideszes tagjai az ellenzéki tiltakozás ellenére támogatták a javaslatot. Nem csoda, hogy a Sallai posztjáról elsőként beszámoló 444-nek azonnal a vagyonát tíz év alatt megezerszerező Mészáros Lőrinc, és egyik cégének problémás gellérthegyi luxusvilla-építése ugrott be, majd ezt az Index is átvette.

A javaslat azt jelenti, hogy az egylakásos lakóépületeket (tehát a családi házakat) mérethatár nélkül lehet majd egyszerű bejelentéssel megépíteni, miután egy tavalyi módosítás a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanokra ezt már lehetővé tette.

A mérethatár eltörlése lényegében azt eredményezi, hogy

Az előzetes kontroll megszűnése azonban nem jelenti azt, hogy az építkezés fölött megszűnne a hatóság felügyelete: a hatóság utólag vizsgálja, hogy ami épült, az megfelel-e az előírásoknak.

A logika az, hogy

Az Indexnek az Építési Jog szakportál szerkesztője, Jámbor Attila ügyvéd, egyetemi oktató elmondta, hogy a könnyítés valójában látszólagos. Az új rendszer sarokpontja, hogy az építtetőnek egy tervezővel az engedélyezésinél sokkal részletesebb – és drágább – kivitelezési dokumentációt kell készítenie arról, hogy pontosan mi fog épülni, és azt fel kell töltenie az online építési naplóba, amire az építésfelügyeleti hatóság rálát. 15 nappal a feltöltés után el lehet kezdeni építkezni.

A törvényjavaslat arra is kitér, hogy az egyszerűsítés kizárólag azokra a természetes személyekre vonatkozik, akik saját maguknak építenek lakást. Az ingatlanfejlesztő cégek tehát nem élhetnek a lehetőséggel. A kész épületet viszont később el lehet adni, tehát a rendszer tervezett korlátozása kijátszható.

A jobbikos Hegedűs Lorántné be is nyújtott egy módosítást: tíz éves elidegenítési tilalmat vezetne be a 300 nm-nél nagyobb, egyszerűsített eljárással épített lakóházakra. Azonban ez meglehetősen életszerűtlen, hiszen bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor kénytelen eladni a házát.

A módosítás tehát, bár jól hangzott, de a találgatásokkal szemben

Már csak azért sem, mert a módosítás nem visszamenőleges hatályú, a már zajló eljárásokra a bejelentéskor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

A módosítás nem csak új épületekre, hanem meglévő – nem műemlék – társasházak bővítésére is kiterjed: a javaslat indokolása szerint a jogalkotó kifejezett célja a társasházi lakások bővítésének egyszerűsítése.

Az egyszerűsítési eljárás következménye, mondta az Indexnek Jámbor Attila, hogy a szomszédokat valóban nem kell bevonni az engedélyezési eljárásba, hiszen nincs is hatósági eljárás. Azonban ha az építkezésből kifolyólag (például a panoráma, az intim terek vagy a benapozás csökkenése miatt) káruk származik,

Bonyolultabb a helyzet a településkép-védelemmel. Jámbor szerint a törvény tavaly változott, de csak az év végén született meg az a kormányrendelet, mely alapján elkészíthetők a helyi településképi rendeletek. Addig lényegében egy joghézagos állapot áll fenn: az építtetők kénytelenek informális úton, például a főépítésznél tájékozódni, hogy településkép-védelmi szempontból mire kell figyelniük.

Nem igaz ugyanakkor, hogy az egyszerűsített eljárással épülő házak esetében a természetvédelmi vagy például a régészeti követelményekre vonatkozó előírásokat ne kéne betartani: az ezeket szabályozó törvényeket a mostani módosítás nem érinti, és ezeket az anomáliákat a 2016. májusi módosítás már rendezte.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997-es törvényt a 2016 január 1-én életbe lépett változások óta tavaly már ötször módosították. A változások miatt, az egységes joggyakorlat mielőbbi kialakulása érdekében Jámbor Attila pár hete 12 kérdést kérdést küldött a Miniszterelnökségre, de egyelőre nem kapott rájuk választ.