A nyíregyházi molesztáló pedagógus tavaly óta rács mögött van, de már évekkel korábban feljelentették molesztálás miatt. A tavaly decemberben a tapogatások, simogatások, kukkolások miatt három évre elítélt 60 éves férfi ellen már 2012-ben is indult nyomozás, viszont azt megszüntették. Így a férfi még évekig jelen lehetett a fiatal lányok mellett a kollégiumban. A bűnügyi statisztikák szerint meglehetősen ritkán végződnek a szexuális bűnügyekkel kapcsolatos feljelentések azzal, hogy az elkövető megbűnhődik: a bejelentések közel felénél a rendőrség megszünteti a nyomozást.
Habár hivatalos statisztikai adat a nyomozások megszüntetésének okairól nincs, de sok esetben éppen a sértettek kímélése okán létrehozott magánindítvány nevű dokumentum hiánya miatt zárul a vizsgálódás.
„Valóban tett 2012. áprilisában bejelentést egy sértett az elítélt nevelő ellen, azonban akkor négy hónapnyi nyomozás után a rendőrség az eljárást megszüntette” - válaszolt kérdésünkre Dr. Borsodi-Buss Emese, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség helyettes sajtószóvivője. A 2012-es, 18 év alatti feljelentő esetében információink szerint a sértett törvényes képviselője nem nyújtott be magánindítványt, ezért szüntették meg a nyomozást. A hatvanéves pedagógus így még évekig dolgozhatott a diáklányok közelében a nyíregyházi kollégiumban, ahonnan azonnal kirúgták, amikor a 2016-os feljelentés ellene megtörtént.
A szóvivő még azt mondta el, hogy amikor az újabb esetekre fény derült 2016-ban, akkor a 2012-es ügyben a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség 2016. április 15-én elrendelte a nyomozás továbbfolytatását, és a három év börtönnel járó ítéletet a pedagógus férfi elleni négy ügy alapján hozták.
Vannak olyan bűncselekmények (a szexuális bűncselekmények is ilyenek), amelyeknél
A nyomozás folytatásához a bűncselekményt követő 30 napban a sértettnek magánindítványt kell tennie, amiben kéri az eljárás lefolytatását és az elkövető felelősségre vonását. A Büntető törvénykönyv kommentárja szerint erre a sértett védelmében van szükség. Viszont amennyiben nem tájékoztatják erről a hatóságok a sértettet, akkor a bejelentése után tévesen azt hiheti, hogy az ügye sínen van.
A lenti grafikonjainkon látható, hogy a jelentett szexuális bűncselekményeknek harmada jut el vádemelési szakaszba, tehát a jelentős többségük ilyen-olyan okból, de a rendőrségi szakban véget ér. Valamint az is látható a bűnügyi statisztikákból, hogy - például a testi sértéshez viszonyítva mennyire kevés szexuális bűncselekményről értesülnek a hatóságok. Egy korábbi cikkünkbenWirth Judit, a NANE Egyesület munkatársa azt mondta, hogy Magyarországon az a jellemző, hogy a szexuális erőszak áldozatai meg sem próbálnak feljelentést tenni, vagy megpróbálnak, de már „nagyjából az intézményőrön elbuknak, már a portás vagy az első rendőr, akivel találkoznak, lebeszéli őket a feljelentés megtételéről”.
A nőket érő erőszak ellen harcoló NANE tapasztalata szerint általános, hogy Magyarországon az áldozatok alig kapnak tájékoztatást az ügyükről, például csak hiszik, hogy feljelentést tettek, miközben a rendőrség hivatalosan úgy értékeli, hogy nem tettek magánindítványt, vagy nem vesznek fel jegyzőkönyvet az esetről, és ezért még azt sem tudja bizonyítani az áldozat, hogy egyáltalán hatósághoz fordult.
A szexuális bűncselekmények áldozatainak jogi támogatást nyújtó Patent Egyesület jogásza, Dr. Spronz Júlia az Indexnek azt mondta, hogy egyesületük szerint a magánindítvány „kizárólag azt a célt szolgálja, hogy még egy akadályt gördítsen a nőket érő erőszak áldozatok elé a jogérvényesítésben. Álláspontunk szerint ezt a jogintézményt el kéne törölni, de addig is amíg van, a nyomozóhatóság feladata lenne, hogy tájékoztassák róla a sértettet, hogy ezt elő kell terjeszteni, hogy az ő mulasztásuk miatt utóbb ne lehessen annak hiányára hivatkozva az eljárásokat megszüntetni.”
Tavaly februárban azután tartóztatták le a nyíregyházi Széchenyi István közgazdasági és informatikai szakközépiskolához tartozó kollégium nevelőtanárát, hogy az egyik kollégista diáklány öngyilkossággal fenyegetőzött a molesztálások miatt, mentőt hívtak hozzá, majd pszichológus vizsgálta meg, akinek elmondta, hogy régóta molesztálja a pedagógusa, derült ki az RTL Klub riportjából.
Amikor ítélet született az ügyben, a Nyíregyházi Törvényszék szóvivője, dr. Toma Attila azt nyilatkozta, hogy
A szóvivő szerint a férfi több diáklányt molesztált, akik nem merték nyíltan visszautasítani a közeledését, mert attól tartottak, hogy a többi tanár előtt rossz színben tünteti fel őket, és kikerülhetnek a kollégiumból. A diáklányok többször jelezték a történteket a többi kollégiumi nevelőnek, akik féltették az állásukat (feltehetően azért, mert a nevelőtanár testvére volt az igazgató a szakközépiskolában) így nem tették meg a szükséges intézkedéseket.
Az elítélt férfit közelről ismerő forrásunk szerint több ok vezetett ahhoz, hogy a molesztáló pedagógus évekig ellavírozott a rendszerben. Egyfelől, a szakközépiskola igazgatója a molesztáló pedagógus testvére volt (már nem ő az igazgató, és a pedagógust is azonnal felmentették), másfelől a férfi nagy közösségszervező volt, népes sportnapokat szervezett, harmadrészt szorgalmas munkaerőnek számított, aki az egész életét szenvedélyesen a munkájának szentelte.