A brit Guardian számításai szerint hat év alatt közel 300-an tettek panaszt az Egyesült Királyság egyetemein szexuális zaklatás miatt. Minálunk fehér holló az az egyetem, ahol egyáltalán volt bejelentés hasonló esetről, de közben az ELTE frissen publikált kutatása megmutatta: nem arról van szó, hogy nálunk biztonságban vannak a diákok az erőszakoskodástól, a nyomulástól, inkább nem akarnak vagy nem tudnak szabályszerűen panaszt tenni. Most néhány egyetem azon dolgozik, hogy megkönnyítse a dolgukat.
Ha lassan is, de úgy néz ki, ebben a tanévben mégiscsak mozgásba lendültek a dolgok Magyarországon az egyetemeken belüli szexizmus és szexuális zaklatások, visszaélések ügyében. Az ELTE nemcsak előállt a témában végzett átfogó kutatások régóta várt eredményeivel, hanem azt is bejelentette a múlt héten, hogy - Magyarországon elsőként - független egyetemi ombudsman kinevezését tervezi.
A most publikált eredmények forrása háromféle: készültek mélyebb interjúk viszonylag szűk körben, 40 diákkal, és volt két, nagyobb merítéssel dolgozó webes kérdőív, az egyik 852, a másik 1465 ELTE-es diák bevonásával. (A teljes kutatási eredményt itt találja.)
A 852 diák kezén végigfutó kérdőíves felmérés árul el a legtöbbet a probléma nagyságáról: ez a személyes tapasztalatokra, érintettségre kérdezett rá. A hallgatók jelentős része (10-12 százaléka) számolt be szexizmusról, nemi alapú megkülönböztetésről szerzett személyes élményekről, de súlyosabb ügyek is fennakadtak a kutatók hálóján. A reprezentatív mintába olyanok is bekerültek, akik szexuális erőszakot szenvedtek el diákéveik alatt az ELTE-n belül.
A megkérdezett diáklányok 3, a fiúk 1 százaléka mondta azt, hogy legalább egyszer átélt ilyet mióta az egyetemre jár: valaki, akinek van ELTE-s kötődése, fizikai kényszerrel vagy más módon bántva szexuális együttlétre kényszerítette vagy próbálta kényszeríteni, akarata ellenére, beleegyezése nélkül, vagy akár a beleegyezésre képtelen állapotát kihasználva vonta be szexuális tevékenységbe, vagy pedig úgy, hogy a diák félt visszautasítani.
Legalsó becsléssel számolva ez legkevesebb száznegyven áldozatot jelent a tavaly tavasszal beiratkozott diákságra vetítve
- hívta fel a figyelmet Gregor Anikó, a kutatás vezetője, a TáTK egyetemi adjunktusa.
Női hallgatók általánosságban nagyobb arányban szenvedték el a kérdőívben szereplő valamennyiféle negatív tapasztalatot, visszaélést, bántalmazást. Oktató részéről elszenvedett szexuális visszaélésről, nem kívánt közeledésről például kizárólag diáklányok számoltak be.
A szexizmussal kapcsolatos problémákról viszont a férfi hallgatóknak is volt bőven mit mondaniuk, és volt olyan kar, ahol a felmérés - saját bevallásukra alapozott - eredménye szerint még rosszabb is nekik, mint a lányoknak. A jogi karon tanuló, 41 megkérdezett fiú 33 százaléka élt már át olyat saját bevallása szerint, hogy az oktatója férfiakkal kapcsolatos viccet mesélt, lekezelően beszélt a férfiakról, a neme miatt látványosan nem vette komolyan őt, vagy éppen kivételezett az órán a fiúkkal, jobb vagy rossz jegyet adott nemi alapon. Ugyanitt, az ÁJK-n a lányok 17 százaléka számolt be nőkkel szembeni szexizmusról.
A mélyebb, személyes interjúkban találkoztak a kutatók olyan alannyal, aki felidézett egy esetet, amikor az oktató részéről konkrét szexuális zsarolás hangzott el. A visszaéléseket leíró diákok közül többen utaltak arra, hogy szerintük az adott kar vezetése tud arról, ki enged meg magának szexista viselkedést az órán vagy a vizsgán, de a dolog hiába nyílt titok, nem avatkozik be érdemben senki.
A meginterjúvolt 40 diák között sem volt egy sem, aki az átélt visszaélést bármilyen egyetemi szervnél jelezte volna, olvasható a kutatás összefoglalójában.
A brit Guardian nemrég közérdekű adatigénylést futtatott végig 120 egyetemen az Egyesült Királyságban, és a megszerzett információkat összesítve megírta: hat év leforgása alatt, a 2011/12-es és a 2016/17-es tanév közötti időszakban alatt közel háromszáz panaszt tettek egyetemi dolgozók ellen szexuális zaklatás miatt: diákok 169, kollégák 127 esetben.
A Guardiannak sokan mondták, hogy lebeszélték őket arról, hogy hivatalosan panaszt tegyenek, így vagy visszavonták az állításaikat, vagy informális egyezséget kötöttek. Sokan mások pedig azt mondták, hogy soha nem is jelentették az őket ért zaklatást, mert féltek, milyen hatással lenne ez a tanulmányaikra, a karrierjükre.
A Guardian-cikk nyomán márciusban megkerestünk több jelentős magyar egyetemet többek közt ezzel a kérdéssel: rendelkezésre állnak-e adatok arról, az egyes években hány diák, illetve hány kolléga tett panaszt az egyetem valamely munkatársa ellen szexuális zaklatás miatt. (Igen esetén kértük az adatokat.)
Az egyetemek kommunikációs irodáiról beérkezett válaszok:
Az ELTE-n jelenleg nincs olyan nyilvántartás, amely egységesen tartalmazná a szexuális zaklatással kapcsolatos adatokat. Többek között éppen ezen változtatnának majd az egyetemi ombudsman működésének megkezdésével, jegyezte meg az Indexnek a hallgatói ügyek rektori biztosa, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán. A biztos ugyanakkor utánakérdezett a különféle karokon, szervezeti egységeknél az erőszak-megelőzési koncepciójuk 2015-ös elfogadása utáni időszak, a 2015/2016-os tanév releváns eseményeire. A beérkezett információk mellé vette azokat az ügyeket, amelyekről ő tudomást szerzett, az így kialakult (nem teljes) kép:
2015 óta 6 olyan esetről van adat, amelyek alapja nemi alapú megkülönböztetés, szexizmus vagy szexuális zaklatás.
Budapesti Corvinus Egyetem (TK), Budapesti Gazdasági Egyetem (KVIK, KKK, PSZK, GKZ), Debreceni Egyetem (NK), Dunaújvárosi Egyetem, Eötvös József Főiskola, Eszterházy Károly Egyetem, Miskolci Egyetem (EK), Pécsi Tudományegyetem, Soproni Egyetem (SKK), Széchenyi István Egyetem, Szent István Egyetem
Megkerestük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségét (HÖOK) is, és ők körkérdést küldtek ki a témában a HÖK-elnököknek. Négy nap alatt 14 helyről futott be hozzájuk válasz, 6 intézményi és 8 kari höktől.
Mind a 14 helyről nemleges válasz érkezett arra a kérdésre, hogy náluk vannak-e adatok arról, az egyes években hány diák, hány kolléga tett panaszt szexuális zaklatás miatt. Ugyanígy olyan esetről sincs tudomás a 14 hök egyikénél sem, hogy az adott intézményben szexuális zaklatásra vonatkozó panasz miatt szűnt volna meg oktató, munkatárs munkaviszonya. A HÖOK-nál két éve működik a Hallgatók Ügyvédje Program, de ilyen jellegű bejelentés egyelőre hozzájuk nem érkezett.
A HÖOK-hoz küldött válaszok alapján a 14 intézmény felében létezik kidolgozott eljárási rend az ilyen jellegű panaszokra. A hallgatói önkormányzatok többségénél, a 14-ből 8-nál úgy gondolják, hogy igenis szükség lenne az ilyen jellegű információk nyilvántartására és intézményi stratégiára is. 4 válaszadó szerint elég lenne csak a stratégia megalkotása, 1 pedig az információk nyilvántartásával érné be. Olyan hök egy sem volt, ahol úgy látnák, hogy egyikre sincs szükség.
A HÖOK maga is a többségi véleményen van. “Nemcsak az információk nyilvántartása lenne a fontos, hanem az intézményeken belüli stratégia megalkotása és fogadó környezet (intézményrendszer) kialakítása is” - írta az Indexnek Radó Dávid, a HÖOK kommunikációs vezetője.
Az ELTE-kutatás interjús részében többen is azt mondták: egyáltalán nem tisztázott előttük az, hogy hova tudnának fordulni, milyen lehetőségeik lennének az egyetemen belül akkor, ha áldozattá válnának.
Az általunk megkeresett egyetemek válaszai alapján egyébként meg szokott lenni a maga hivatalos módja a panasztételnek. Például:
Az ELTE most épp azért tervezi külön egyetemi ombudsman kinevezését, mert a kutatásuk megmutatta, hogy ha hatékonyabb panaszmechanizmust akarnak, szükség van még valamire. "Fontos számunkra, hogy az egyetem értékalapon működjön, minden egyetemi polgár biztonságban érezze magát, hatékonyan tudjuk orvosolni az esetleges panaszokat, és ne adjunk teret semmiféle hatalmi visszaélésnek, a méltóság sérelmének, szexuális zaklatásnak vagy bármiféle erőszaknak. Szeretnénk elérhetővé tenni minden egyetemi polgár számára, hogy ha úgy érzi, bármilyen aspektusból sérelem érte, akkor legyen egy hely, ahová fordulhat, ami segítséget nyújt, vagy továbbirányítja a megfelelő szakismerettel és beavatkozási lehetőséggel rendelkező fórumhoz" – fogalmazott az egyetem közleménye szerint Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, a hallgatói ügyek rektori biztosa.
Az ombudsman eszköze lehet - ha a panasz olyan természetű, ami ezt megengedi - a mediáció, egyébként pedig egyetemi és egyetemen kívüli fórumok eljárását kezdeményezheti majd. Az első ombudsman tényleges munkakezdéséig még várni kell kicsit: az intézmény bevezetéséhez kellő szabályzat-módosításokat június 30-ig terjesztik a Szenátus elé, és ha megadja a támogatást a testület, az ombudsman 2018-tól kezdheti meg a működését az ELTE-n.
Az ELTE azt ígéri, tapasztalataikat megosztják majd más felsőoktatási intézményekkel és a Magyar Rektori Konferenciával is, szakmai fórumokat fognak szervezni, és nyitottak az együttműködésre.
A Képzőművészeti Egyetem volt az ELTE mellett a másik olyan intézmény, ahol 2016-ben elindult valami. Egy képzőművész diplomamunkája kellett hozzá: Varga Anna Gizella a tervező grafika szakon figyelemfelkeltő információs kiadványt és hat nagy, színes, rózsaszín-fekete plakátot készített, van rajtuk csomóra kötött pénisz, bikinifelsős gömbölyű mell és egy-egy figyelmeztetés: "nem oké". Például nem oké az áldozatot hibáztatni. Varga Anna, amikor a diplomamunkáját készítette, több tucat anonim történetet gyűjtött magyar egyetemista nőktől, ilyeneket:
20 éves voltam, amikor a tanárom benyúlt a pólóm alá, és elkezdte a hasamat simogatni. Lefagytam, aztán amikor a mellemhez ért a keze, azonnal felpattantam és otthagytam.
A Képzőművészeti Egyetem rektora, Csanádi Judit októberben összehívott egy bizottságot, amelyet a Szenátus jóváhagyásával megbízott, hogy állítsa össze az MKE új etikai kódexének a szövegét. Az egyetem kommunikációs munkatársa, Csejdy Réka szerint azért, mert "a szexuális zaklatás nevesítése kiemelkedően fontos egy művészeti egyetem esetében, hiszen a művészeti oktatás hagyományosan az ún. mester‒tanítvány kapcsolatra épül, amely egy különleges és nagyon szoros alá-fölérendeltségi viszony".
A szöveg mostanra lényegében elkészült, a terv szerint még tavasszal a szenátus elé kerül elfogadásra. A kódexben, amelybe újdonságként bekerült a mediálás lehetősége is, nevesítik a szexuális zaklatást (úgy tudják, ebben elsők a művészeti egyetemek közt) és az ebben az esetben alkalmazott eljárási rendet.
Pont egy éve kifejezetten az egyetemek számára készült el a NANE, kérsz teát?! honlap a NANE programjához, és a Kérsz teát?! című előadás, amiről az Indexen is írtunk.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)