A lényeg röviden:

• Áder János köztársasági elnök részletesen válaszolt a diákok kérdéseire a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban tartott előadása után.
• Azt mondta: kollégáival alaposan megvizsgálták a a CEU-t is érintő törvénymódosítást, ám azt nem találták alkotmányba ütközőnek. A törvény hatályba lépése után szerinte ugyanúgy működhet a budapesti Közép-európai Egyetem, mint eddig, a módosítás nem sérti sem a tanulás, sem az oktatás, sem a kutatás szabadságát.
• Az államfő kijelentette: a népszerűség és az elvszerűség között kellett döntenie. Biztos népszerűbb lett volna, ha visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, de ő az elvszerűséget választotta, amit a törvények, az alaptörvény és államfői hivatala jelöl ki számára.
• Áder egy új megoldási javaslattal is előállt „a CEU jogászai helyett”. Mint mondta: a New York államban működő CEU nonprofit alapítványnak nem is kellene létrehoznia az USA-ban egy egyetemet. Elég lenne, ha megállapodna egy New York államban működő egyetemmel, hogy az végezze ottani képzéseit.  
• Az államfő azt mondta: a CEU-t fontos értékteremtő intézménynek tartja Magyarországon.
• Álláspontja szerint a magyar kormány nem akarja elüldözni az intézményt Magyarországról, és szerinte az egyetem rektora is elismerte, hogy a törvény nem veszélyezteti a működésüket. Politikai vita van, a kérdést tárgyalásos úton kell rendezni. 

A CEU érdekelt mindenkit

Áder János a klímavédelemről tartott előadást az ország egyik legjobb középiskolájában, de mindenkit az érdekelt, mit mond a CEU-ról. Főleg azok után, hogy látogatása előtt a Trefort tanárainak fele tiltakozott nyilvánosan a törvény aláírása miatt, majd diákok is tiltakozó petíciót tettek közzé, hétfő este pedig trefortos öregdiákok közölték, hogy ők is online petícióban csatlakoznak a tanárokhoz.

Egyórás előadása után a diákok kérdezhették a köztársasági elnököt. A diákok ezeket a kérdéseket tették fel:

• Hasznos-e a CEU Magyarországnak, és ha igen, akkor nem az szolgálná-e inkább az ország érdekét, hogy a törvénymódosítás ne lehetetlenítse el az egyetem működését?
• Ha több tízezren tüntettek a lex CEU ellen, miért nem vette figyelembe a véleményüket, miért nem küldte vissza a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek? Ebben a személyes véleménye is szerepet játszik, vagy csak a törvényeket mérlegelheti? 
• Milyen gyakorlati hatása van a CEU-n kívül más egyetemekre ennek a törvénymódosításnak?
• Hogy birkózik meg a sértésekkel?

Áder ezután hosszú levezetésbe kezdett. Azt mondta, nem meggyőzni jött a diákokat, mindenkinek meglehet a saját véleménye az ügyről, ő csak azt szeretné elmondani, hogyan gondolkodtak munkatársaival, amikor arra jutottak: nem látják indokát sem a törvény visszaküldésének az Országgyűlésnek, sem az alkotmányos normakontrollnak. Megjegyezte azt is: lehet, hogy 70 ezren tüntettek a törvény ellen, de legalább ennyien tüntethettek volna amellett is, hogy írja alá.

Azért ne gondoljuk, hogy ez a 70 ezer ember a társadalom összességének véleményét is képviseli.

Kiválogattuk a diákok legjobb kérdéseit, nézze meg videónkban:

Nem személyes döntés volt

Az Oktatási Hivatal 28 nálunk működő külföldi egyetem működését vizsgálta felül, és 27 esetében talált szabálytalanságokat, azóta 6 működési engedélyét vissza is vonták, mondta Áder. Mint megjegyezte, ha CEU-ról beszélünk, abból három van: a budapesti Közép-európai Egyetem, aminek CEU az angol nyelvű rövidítése, egy New York-i nonprofit egyesület és egy CEU nevű magyarországi alapítvány. 

Ezek közül csak a budapesti Közép-európai Egyetem (KEE) folytat képzést. Ennek működésére a törvény egyáltalán nem vonatkozik, azt semmilyen módon nem befolyásolja, hiszen az nem külföldi egyetem, hanem egy államilag elismert magyar magánegyetem, hangsúlyozta az államfő. Aki itt tanul, az ugyanolyan feltételekkel szerezhet diplomát, mint eddig, és ugyanolyan feltételekkel folytathatják az oktatók a munkájukat és a kutatásokat, az alapítvány alapítói ezután is finanszírozhatják az egyetemet.  

Az államfő arról nem beszélt, hogy nem biztos, hogy a KEE így kiadhat amerikai CEU-s diplomát, holott ez az intézmény legfőbb vonzereje. A CEU rektora közben Brüsszelben épp arról beszélt, hogy a magyar kormány meg akarja szabni, milyen diplomát adhatnak ki, másrészt munkavállalási engedélyhez kötné a nem uniós országokból érkező oktatók alkalmazását, ez pedig szerinte egyértelmű támadás az akadémiai függetlenség ellen.

Az államfő a CEU jogászai helyett gondolkozik

A törvénymódosítás vizsgálatakor a köztársasági elnöki hivatalban azt vizsgálták, hogy az alaptörvénybe ütközik-e, korlátozza-e az oktatás és a tanulás szabadságát, sért-e nemzetközi szerződést vagy uniós irányelvet, mondta Áder. Nyugati mintákat is vizsgáltak, Németországban például vannak olyan tartományok, amelyekben EU-n kívüli székhelyű egyetem nem működhet, mondta az államfő.

Áder szerint a törvény nem állít lehetetlen feltételt a CEU–Közép-európai Egyetem további együttműködése elé sem. 

1. Nem nemzetközi szerződés kell ehhez, csak egy előzetes megállapodás az amerikai kormánnyal, ami jóval lazább jogi kategóriát jelent és könnyen teljesíthető feltétel. New York állam és a magyar kormány között pedig már él egy szerződés. Itt csak az a kérdés, hogy ezt változatlan formában vagy némi módosítással hatályban tartják-e. 
2. A törvény azt is előírja, hogy a CEU külföldön folytasson valódi oktatási tevékenységet, legyen kampusza, oktatói és hallgatói is, és erre év végi határidőt jelöl ki. Áder szerint erre is van megoldás. Az államfő „a CEU jogászai helyett dolgozva” megemlítette: ennek a feltételnek a teljesítéséhez az is elég, ha a New York-i CEU nonprofit társaság köt egy megállapodást egy másik ottani egyetemmel, hogy biztosítsa a képzési hátterét. (Ez Palkovics László oktatási államtitkár legutóbbi „egyszerű megoldási javaslata” után egy újabb verzió, miután az államtitkáréról kiderült, hogy nem megvalósítható)

Népszerűség és elvszerűség

Áder szerint ezek a feltételek könnyen teljesíthetők, csak mindkét fél részéről jóhiszeműség és tárgyalásra való hajlam szükséges. Áder úgy látta: nagyon hasznos értékteremtő munka folyik az egyetemen, amit szerinte a magyar kormány sem akar bezárni. Idézte a CEU rektorának levelét, amelyben Michael Ignatieff azt írta az egyetem polgárainak, hogy a CEU létét nem veszélyezteti semmi, politikai fenyegetéssel néznek szembe. Áder idézte Orbán Viktort is, aki a parlamentben azt mondta: nem akarják elűzni Magyarországról az egyetemet. 

„Népszerű akarok lenni, vagy elvszerű?” – tette fel a kérdést magának Áder János. Ha visszaküldte volna a törvényt, akkor népszerű lenne, de az elvszerűség a rá vonatkozó törvény és az alkotmány betartását diktálta számára. „Ha a dilemma így néz ki, önök mit választanának?” – kérdezte a diákokat.

Áder János arra a kérdésre, hogy személyesen hogyan bírja a támadásokat, azt mondta: sok mindent el tud viselni, de amikor valaki azt írta a lányának a Facebookon, hogy reméli, hamarosan az apja miatt fekete ruhában kell járnia, az már neki is sok volt.  

A teljes CEU-ügyről szóló, 25 perces blokkot ezen a videón nézheti meg:

Egy ideig némafilm ment

Áder előadását ugyan élőben közvetítette a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, de a közvetítésnek egy ideig nem volt hangja. A közvetítés képein annyi látszott, hogy Áder János megkezdte előadását, közben mosolygott, valamit kérdezett a diákoktól, amire többen feltették a kezüket, ivott egy korty vizet, később pedig levette a zakóját.

A közvetítés hangja kb. 40 perc után helyreállt. Áder ekkor arról beszélt, hogy Magyarországon az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás az átlag egyharmada, kérdés persze, hogy lehet így az energiahatékonyságot javítani és gazdasági növekedést produkálni. Áder szerint Magyarországnak ez sikerült. A világban számos példa van arra, hogy a megújuló energiákkal ki lehet váltani a fosszilis energia nagy részét.  

A kivetítő előtt beszélő államfő előadása közben kérdéseket is feltett a diákoknak. Például azt, hogy melyik az az állat, amelyik a legtöbb fehérjét állítja elő a legkevesebb energiával. (Megoldás: szöcske) Mennyi víz kell egy farmernadrág előállításához? (Megoldás: 7500 liter) Egy üveg sör előállításához mennyi vizet használnak fel? (Megoldás: 370 liter) 

Amikor egy óra után megszólalt az iskolai csengő, a jó hangulatban lévő Áder János azt kérdezte:

Most nekem csöngettek ki?

Paks 2: fő a biztonság

Ha az államfő a megújuló energiák mellett áll, mi a véleménye Paks 2-ről? – hangzott az első kérdés az előadás után. Áder azt mondta: hiába olcsóbb a szél- és a napenergia, amíg ezt nem lehet biztonságosan és hatékonyan tárolni, szükség van olyan alaperőműre, ami biztosítja az ország ellátását. Magyarország úgy döntött, hogy ezt az alapot nem fosszilis energiából, nem vízerőműből, hanem nukleáris energiából nyeri. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb a biztonság, vélekedett Áder. Egy másik kérdésre az államfő azt mondta: ha sikerül erről olyan népszavazási kérdést benyújtani, amit a választási bizottság elfogad, akkor népszavazást is lehet tartani erről a kérdésről.

Áder azt is elmondta: vita van közte és a magyar kormány között a szélerőművek építésének korlátozása miatt. Ez ügyben levelet is írt a kormánynak, amire azt a választ kapta, hogy a magyar kormány a napenergia fejlesztése mellett kötelezte el magát.  

A nemzeti konzultációk környezeti lábnyoma

Áder olyan kérdést is kapott, hogy fenntarthatósági szempontból milyen a nemzeti konzultációk környezeti lábnyoma a sok papír felhasználása és szállítása által folyó környezetszennyezés miatt. Áder erre azt válaszolta: környezeti szempontból megfontolandó, hogy jobban kiterjesszék az e-kormányzást. A következő kérdés az volt:

Nem lett volna-e jobb az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány helyett ugyanezt a pénzt arra költeni, hogy „Állítsuk meg a globális felmelegedést!”.

Áder erre azt válaszolta: államfői megbízatása miatt politikai kérdésben nem kíván állást foglalni. Szerinte értelme volna egy ilyen kampánynak, de nem biztos, hogy sok eredménye lenne. 

A köztársasági elnök az iskola fenntarthatóságról és környezettudatosságról szóló témahetén tartott előadást. Még a CEU-botrány kitörése előtt egy civil szervezeten keresztül kereste meg a gimnáziumot a Köztársasági Elnöki Hivatal, hogy Áder János szívesen beszélne a diákoknak a klímavédelem és a fenntartható fejlődés fontosságáról. 

Csapodi Zoltán, a gimnázium igazgatója az Atv.hu-nak azt mondta: büszke negyven tanártársa tiltakozó nyilatkozatára, és kedden ő maga is elmondja majd az államfőnek, miért aggályos a lex CEU.  

Az államfői látogatás előtt valakik Áder Jánost gyalázó feliratot festettek az iskola előtti járdára, de ezt lemosták. A 24.hu azt írja: az előadás nem sajtónyilvános, az iskolába csak az MTI és az állami média kísérhette be a köztársasági elnököt.

Csapodi Zoltán, a Trefort igazgatója az Indexnek hétfőn azt mondta: azért közvetítik élőben a saját honlapjukon az államfő előadását, mert ők a teljes nyilvánosság és az értelmes eszmecsere pártján állnak.