Hetek óta csönd van az utcákon, már ami a kormányellenes civiltüntetéseket illeti. Az április legelején kezdődött tiltakozássorozat a CEU-ügy miatt robbant ki, szinte minden napra akadt valami. Előbb a Parlamentet rendőrkordonnal kellett megvédeni, aztán tízezrek vonultak utcára a CEU-törvény ellen, Gulyásék pedig festékkel dobálták meg a Sándor-palotát. A Hősök terén a civiltörvény ellen gyűltek össze, majd volt pár Oktogonfoglalás, egy Szabadság tér, Kétfarkú Békemenet, és legutóbb, két és fél hete egy Moszkva-ellenes megmozdulás.
Sűrű hónap volt rejtélyes egyenruhásokkal, éjjel csöngető rendőrökkel, hátrafele sasszéző, nyomozógyanús figurákkal. Szombaton ugyan összegyűltek megint pár százan a fenyegetett újságírók melletti kiállásra, de az inkább egy konkrét ügy miatti kivétel volt, semmint szokásos ügymenet.
Az biztos, hogy valóban kicsit lenyugodtak a kedélyek, nem nagyon volt most olyan apropó, ami olyan elemi dühöt váltana ki az emberekből, mint a CEU-törvény és a civiltörvény. Ezt maguk a szervezők mondták megkeresésünkre, pontosabban az egyik csapat, a Nem maradunk csendben részéről Lukács Áron.
"Ez érthető, de szomorú is", mondta. Ők amúgy sokat gondolkodtak azon, hogy szervezzenek-e tüntetést direkt azért, hogy megmaradjon a "flow", a lendület, aztán úgy gondolták, hogy
"Megmutattuk, hogy buli lehet a tüntetés, hogy nem feltétlen kizárólag abból áll egy demonstráció, hogy professzorokat hallgatunk, és ez a fontos" – mondja Lukács áprilisra visszatekintve.
Egy másik csoport, a CEU-tüntetéseket tető alá hozó Oktatási Szabadságot egyik szervezője, Lehotai Orsolya az Indexnek azt mondta, két fontos dolgot érdemes megjegyezni az áprilisi tüntetésekkel kapcsolatosan:
Amire minden egyébtől függetlenül abszolút sikerként gondolnak. Nekik is az a tervük, hogy pörgetik tovább a dolgokat, mert – mint mondják – a CEU-törvény körül még sokáig lesznek hírek, most például a kötelezettségszegési eljárásra ad majd választ a magyar kormány. Emellett a civiltörvényt is tervezik beemelni a saját ügyeik közé.
A CEU-ügy és a tüntetések ellenére sem csökkent jelentősen a Fidesz támogatottsága a szavazók körében, derült ki a kutatásokból. Némileg erősödött a Jobbik és az MSZP is, a Momentum mérhető szintet ért el, a Párbeszéd viszont eltűnt a térképről. Bővebben itt.
Arról megoszlik a csapat véleménye, hogy más ügyekre is "rámenjenek-e", Lehotai azt mondta, sokat beszélgettek erről, de arra jutottak, hogy meglévők is elég erősen tematizálnak. A fókuszban most inkább az van, hogy egyfajta országos szolidaritási akciót indítsanak, hogy ne Budapest-központúan történjen minden, hanem más városokban is menjenek az utcára az emberek, mert "a kormány CEU-ellenes támadása az egész ország ügye, ugyanis bármelyik, a kormánynak nem tetsző egyetemmel vagy intézménnyel megtörténhet ugyanez".
Most viszont újból belecsapnának a tüntetésdibe, ráadásul együtt: 21-ére szerveznek új tüntetést . "Együtt vagyunk erősek!"- írták, hozzátéve: azért tettek így, hogy "ezzel is összefogásra ösztönözze a polgárokat!"
Ettől függetlenül nincs tervben a tüntetések központosítása, az összehangolás. Nem ismerik például a "Moszkvás tüntetés" szervezőit, és ez így van jól, mert
így legalább nem olyan, mint a Milla volt, hogy 20-30 embernek van joga tüntetést szervezni, és mindent kitalálni.
És hogy mi most a cél? "Rávenni az embereket, hogy informálódjanak, foglalkozzanak a közélettel, ne a másiktól várják, hogy lépjen. Aztán menjenek el szavazni 2018-ban. Az már nem a mi dolgunk, hogy kire, ha egy 70-80 százalékos részvételt elérnénk, mint a franciáknál, akkor elégedettek lennénk".
És mi van az ellenzéki megmozdulások új üdvöskéjével, a Momentummal, az egyetlen párttal, amely mostanában utcára vitte az embereket? Ők május 1-re szerveztek programot, de nem kapcsolták össze magukat a tüntetéshullámmal, helyette saját pártjuk jövőjéről beszéltek.
A párt megkeresésünkre azt közölte, hogy ez nem véletlen: ott voltak minden tüntetésen, de nem akartak rátelepedni a demostrációkra, mert "kifejezetten ezt kérték a pártoktól a szervezők". Arra kitérő választ adtak, hogy terveznek-e utcai megmozdulásokat. Azt írták, jelenleg a helyi közösségeik építésére, valamint a nyári fesztiváljuk előkészítésére koncentrálnak, de "nincsenek kétségeik afelől, hogy addig is lehet olyan pillanat, amikor demonstrálni kell a kormányzati rombolás ellen".
Ennek az időzítése nem rajtunk, hanem Orbán Viktoron múlik.
A tüntetéshullám ugyanakkor jól jött nekik, azt írták, a közhangulat megváltozott, "új törésvonal van, és a fideszesek jelentős része sem szeretne a Moszkva-párti vonalhoz tartozni. Ennek komoly hatásai lehetnek közép-, de akár rövidtávon is a Fidesz támogatottságára. És a Momentuméra is."
A civilek amúgy azt mondják, nem baj, hogy eddig nem telepedett rá a dolgokra egy párt sem, hiszen a "civilsztorinak" is van kifutása. 2018-ban viszont pártok lesznek majd versenyben a választáson, rájuk lehet majd szavazni, úgyhogy ha bármelyik, vagy akár több is átveszi a kezdeményezést, beáll az ügyek mögé,
Mellékesen azért kiderült: valójában eléggé meglepődtek, és nem is értették, hogy miért csak a Momentum szervezett ebben az időszakban saját tüntetést, a többi párt miért nem vitte utcára a híveit.
(Borítókép: Bődey János/Index)