Ez a nyilatkozat az orosz propaganda elítéléséről szólt. Márciusban Máltán a néppárti konferencián még a fideszesek is elfogadták, a magyar parlamentben viszont ugyanazt a szöveget májusban már leszavazták.
Az Európai Néppárt legutóbbi, máltai kongresszusán a résztvevők elfogadtak egy politikai nyilatkozatot, amiben elítélik Oroszország dezinformációs- és propagandakampányait, és közös fellépésre szólítanak fel a Kreml machinációi ellen.
Oroszország folyamatos törekvései, hogy elferdítsenek tényeket, manipulálják a valóságot, gyanakvást szítsanak a demokratikus berendezkedéssel szemben és beavatkozzanak nyugati államok választásaiba teljességgel elfogadhatatlanok
– áll az Európai Néppárt „Russian disinformation undermining Western democracy" című nyilatkozatában, amit március 29-30-án a Fidesz képviselői is elfogadtak Máltán. Szűk két hónappal később, Budapesten azonban a tartalmilag ezzel teljesen megegyező országgyűlési határozati javaslatot a fideszes képviselők már a bizottsági szakaszban leszavazták.
A Lehet Más a Politika (LMP) ugyanis lefordította ezt a máltai nyilatkozatot, és parlamenti határozati javaslatként benyújtotta az országgyűlésnek. Mivel a máltai néppárti javaslat megszavazása ellenére az Orbán-kormány saját hazai propagandagépezete számos esetben bizonyíthatóan nem hogy harcol, hanem felhasználja és terjeszti a Kreml dezinformációit, az LMP többek közt erre az ellentmondásra akarta felhívni a figyelmet és kíváncsi volt, hogyan reagál javaslatukra a kormánypárt, immár idehaza.
„A Néppárt javaslatának minden szavával egyetértettünk, és őszintén reméltük, hogy tekintettel arra, hogy a Fidesz ezt már egyszer megszavazta, minden további nélkül megerősíti majd a magyar parlament előtt is támogatásával″ – mondta az Indexnek Ungár Péter LMP-s elnökségi tag, aki az eredményről is beszámolt:
A fideszes Németh Zsolt a bizottságban azzal érvelt, hogy ez egy „nem megfelelő formában megfogalmazott javaslat", ugyanis nem felel meg a formai kritériumoknak, szerinte ennek a nyilatkozatnak nem egy parlamenti határozat az adekvát formája. Németh azt mondta, hogy bár nem szavazzák meg a javaslatot, de annak tartalmával egyetértenek.
„Németh Zsolt érvei elfogadhatatlanok, a cinikus és üres jogi magyarázkodás iskolapéldája. Az a tanulsága ennek az esetnek, hogy a Fidesz európai szinten a szövetségesekhez alkalmazkodik, a nemzeti parlament előtt ugyanezt viszont az orosz kormány vonatkozásában teszi meg. Elszomorító gyávaság ez mindkét szempontból″ – kommentálta az Európai Néppárt nyilatkozatának magyar parlament előtti elkaszálását Ungár Péter.
Az Európai Unió tagállamainak egy mindezidáig előzmény nélküli fenyegetéssel kell megküzdeniük, amely demokratikus társadalmaik ellen irányul. Az orosz propaganda, a dezinformációs kampányok, illetve az Európa-ellenes politikai erőknek nyújtott folyamatos támogatás mind aláássák a közös Európa projektjét, a transzatlanti együttműködést és a nyugati demokráciákat általánosságban: a liberális értékek, a politikai függetlenség és a szuverenitás szintjén egyaránt. Ez a válság mára egy ténylegesen nyugtalanító szintet ért el. Oroszország folytatólagos és aprólékos törekvései a tények elferdítésére, a valóság manipulálására, a demokratikus folyamatokba vetett bizalom aláaknázására, illetve a nyugati választásokba való beavatkozás teljességgel elfogadhatatlan fejlemények.
Az információs hadviselés Putyin Európa elleni támadásának szerves része. Ez a stratégia katonai, bűnügyi, titkosszolgálati, üzleti, diplomáciai, média-, kiber- és politikai eszközöket vet be a Kreml céljainak megvalósítása érdekében. Az Országgyűlés - azzal együtt, hogy minden szomszédságához tartozó állammal jó kapcsolat fenntartására törekszik, és ez alól nem kivétel Oroszország sem - fenntartja, hogy az Európai Unió nem engedheti meg, hogy orosz beavatkozások erodálják társadalmaik demokratikus minőségét, miközben gyűlöletet és félelmet táplálnak. A Krím-fésziget bekebelezése, az Ukrajnával szemben viselt hibrid háború, Grúzia megszállása, illetve a Balti-államok, Fehéroroszország, Moldova, és még Lengyelország ellen is irányuló kampányok mind-mind kihívásokat támasztanak Oroszország szomszédai számára, és alkalmasak annak a békének és stabilitásnak az aláásására, amely immár évtizedek óta Európa osztályrésze volt.
Az EU-nak egy hatékony és részletes stratégiát kell elfogadnia annak érdekében, hogy azonnali hatállyal és határozottan fel tudjon lépni az orosz információs hadviseléssel szemben. Meg kell alkotnunk a megfelelő intézményes kereteket, elő kell teremtenünk a szükséges erőforrásokat annak érdekében, hogy megtaláljuk a megfelelő üzeneteket és ezek hordozóit is. Minél előbb barátkozik meg az Európai Unió azzal az új valósággal, hogy a Kreml egy ideje egy be nem jelentett háborút vív azokkal a liberális értékekkel szemben, amelyeken az európai béke és prosperitás nyugszik, annál gyorsabban képes lehet megtalálni erre a megfelelő válaszlépéseket.
Tekintettel ezen fenyegetés súlyosságára és az erre adandó válasz sürgősségére, az Országgyűlés:
1. Mély aggodalmának ad hangot az orosz propaganda súlyosan veszélyes jellege miatt, amely a szovjet rezsim bukása óta még kifinomultabbá vált,
2. Felhívja a figyelmet az Oroszországból származó kiberfenyegetettségből fakadó komoly aggályokra, amely a kínaihoz képest sokkal súlyosabb fenyegetést jelent, és megállapítja, hogy az oroszok a kibernetikai terület egészére egy olyan harctérként tekintenek, amelyen információs hadviselést folytathatnak,
3. Felismeri azt a veszélyt, amelyet a Kreml támaszt a nyugati demokráciák számára, mint ahogy ez európai és amerikai választások során egyaránt bizonyítást nyert,
4. Hangsúlyozza a NATO bevonásának fontosságát a stratégiai üzenetek kialakításába, annak érdekében, hogy egy koherensebb narratíva birtokában, egységes érvkészlettel lehessen szembeszállni a Moszkvában generált mítoszoknak,
5. A tagállamokkal, a Keleti Partnerség és a nyugat-balkáni államok, illetve az Egyesült Államok és az egész világ Európa-párti erőivel egységben határozottan utasítja vissza Putyin azon törekvéseit, amelyek a liberális, demokratikus kormányzás és értékek aláásására irányulnak különösen, továbbá az európai egység projektje ellen általánosságban
6. Egységre hív fel az EU országai között, illetve a NATO szövetségén belül abban a tekintetben, hogy a részes tagállamok büszkén és egyértelműen álljanak ki a liberális demokrácia értékeiért: az alapvető emberi jogokért és személyi szabadságokért, a jogállamiságért, a független igazságszolgáltatásért és az átlátható, demokratikus kormányzásért,
7. Üdvözli az EU nemrégiben napvilágot látott kezdeményezéseit – különös tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) 2015 szeptemberében létrehozott East StratCom Task Force elnevezésű kezdeményezésére, melynek célja, hogy az EU keleti szomszédságához tartozó országokban kommunikálja és népszerűsítse az EU szakpolitikáit, továbbá, hogy támogassa a szabad és független sajtót, és szembemenjen a dezinformációs tevékenységgel; illetve az Európai Parlament 2016 novemberében az EU-ellenes propagandával való szembeszállásról elfogadott határozatára - amelyek egyaránt azt kívánják serkentőleg elősegíteni, hogy az EU hatékony válaszlépéseket alakítson ki a Kreml sokrétű dezinformációs kampánya által támasztott fenyegetésekkel szemben,
8. Mindemellett sürgeti az EEAS East StratCom Task Force helyzetének jelentős mértékű javítását a finanszírozás és a személyzeti erőforrások terén egyaránt, és végcélként egy hatékony, megfelelő célzottságú, és a helyzet sajátosságainak pontosan megfelelően kialakított, az EU szakpolitikáinak és értékeinek az EU keleti szomszédságában való kommunikációjára és népszerűsítésére szolgáló stratégia kialakítását is ösztönzi annak érdekében, hogy a közvélemény figyelmét növekvő mértékben a külső szereplők által folytatott dezinformációs tevékenységekre irányítsa,
9. Felhívást intéz a tagállamokhoz és az EU intézményeihez annak érdekében, hogy azok nagyobb léptékű és koordináltabb válaszlépéseket tegyenek; továbbá az EU intézményrendszerén belül hozzanak létre egy koordinációs egységet, amely alkalmas ennek elősegítésére; továbbá hogy fokozzák kapacitás-megosztási és kémelhárítási erőfeszítéseiket. Olyan egységek felállítását kezdeményezi minden egyes tagállamon belül – mint ahogyan azt nemrégiben Csehországban is megtették – amelyek alkalmasak a dezinformáció és a propaganda felismerésére illetve az ezekkel szembeni fellépésre,
10. Felhívja a figyelmet a Kreml dezinformációs tevékenységének erőteljes és ténybeli bizonyítékokkal alátámasztott elítélésére,
11. Hangsúlyozza a Kreml által támogatott szóvivők, tisztviselők, civil szervezetek, értelmiségiek, aktivisták illetve korrupcióban érintett üzletemberek azonosításának és nyomonkövetésének szükségességét,
12. Elismeri azt a kiterjedt és folyamatban lévő munkát, amelyet think tank-ek, illetve a civil társadalom szervezetei végeznek ezen a liberális demokráciákat fenyegető veszély jellegének és terjedelmének teljes feltárására, üdvözli mindazon innovatív megoldásokat a magánszektor és a közszféra részéről egyaránt, amelyek az „álhírek” és a dezinformáció leleplezésére irányulnak, illetve elősegítik a hiteles és a hitelt nem érdemlő források közötti különbségtételt,
13. Arra hívja fel az EU-t és a tagállamokat, hogy a nem kormányzati szervezetek, a lobbisták és a politikai pártok részére nagyobb mértékű átláthatóságot biztosítsanak, különös tekintettel a finanszírozásra,
14. Biztatólag támogatja a médiafigyelés rendszereinek hiteles módszertani alapvetéseken nyugvó kialakítását annak érdekében, hogy a médiahatóságok képesek legyenek a jogsértések azonosítására, ideértve a gyűlöletbeszédet és az állami propagandát, továbbá azért, hogy felhívják a gazdasági társaságok figyelmét arra, hogy ne reklámozzanak propagandaszerű internetes oldalakon,
15. Megerősíti meggyőződését, miszerint égető szükség van professzionális, független, etikus és tényeken alapuló újságírásra – különösen az orosz nyelvű médián keresztül – annak érdekében, hogy szembe lehessen helyezkedni a hazugságokkal és a félreinformálással; továbbá hangsúlyozza annak szükségességét, hogy ezen a területen meginduljon az újságírók képzése és oktatása,
16. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az olyan médiumokhoz, mint az orosz állami finanszírozású Russia Today (RT) televíziócsatorna, alternatív hírforrások is eljussanak, illetve annak fontosságát, hogy létrejöjjön egy orosz nyelvű, az EU és keleti szomszédsága egészében elérhető tévécsatorna, továbbá biztatólag támogatja az együttműködést és a magas színvonalú tartalmak cseréjét az EU keleti szomszédságának országaiban, illetve Oroszországban tevékenykedő független médiaszakemberek között,
17. Hangsúlyozza a figyelemfelkeltés, az oktatás és az internetes média fontosságát mind az EU, a Keleti Partnerség és a nyugat-balkáni államok polgárai számára annak érdekében, hogy képessé váljanak a médiatartalmak kritikai elemzésére, illetve a propaganda azonosítására,
18. Felhívást tesz egy évente megrendezendő fórum létrehozására, amely magas szintű politikai vezetőket, think tank-ek munkatársait és más szakértőket hoz össze a Kreml propagandája elleni fellépés érdekében,
19. Felhívást intéz annak érdekében, hogy az EU szakértői és az EU keleti szomszédsága, illetve a nyugat-balkáni államok azon szakértői közötti eszmecserék intenzívebbé váljanak, akik tágabb értelemben Oroszországra illetve a volt Szovjetunió utódállamaira specializálódtak; felhívást tesz tanulmányutak megszervezésére, melyek során újságírók és szakértők a Keleti Partnerség országaiba látogatnak.
20. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Borítókép: Orbán Viktor, Vlagyimir Putyin és Christine Lagarde beszélgetnek Pekingben 2017. május 15-én.